Reprezentatív alkotások a Mozart-Bartók Emléknapokon

Reprezentatív alkotások a Mozart-Bartók Emléknapokon
A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) a Mozart-Bartók Emléknapok alkalmával november 23-án, 29-én és december 2-án emlékezett W. A. Mozart és Bartók Béla születésének évfordulójára (Mozart 260, Bartók 135 éve született). Az első két hangverseny Kolozsváron, a Gh. Dima Zeneakadémia Stúdió termében, a harmadik a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem Dísztermében hangzott el.

LASKAY ADRIENNE – RMZT

A szórólapokon megjelent „In memoriam” fekete szalag a zenei élet legújabb hatalmas veszteségére, a nemrég elhunyt Kocsis Zoltánra kívánta felhívni a figyelmet. Tudvalevő, hogy Kocsis Zoltán nemcsak a magyar zenei élet vesztesége, hanem az egyetemes interpretáció történetét évtizedekig meghatározó és alakító személyisége volt.A Mozart-Bartók Emléknapok, a születési évfordulókhoz köthető megemlékezés nem csupán egy sikeres pályázat érdekében történő alkalmi „árukapcsolás” volt. Nyilván a két zeneszerző között egyéb, lényegi hasonlóság is mutatkozik. Egyedül a kiválasztottak jellemzője egy olyan beszédmód, ami eleve alkalmas alapvető egzisztenciális alaptörténetek zenei megfogalmazására. Ha Mozart Don Giovannijára, öt mesteroperájára vagy Bartók Kékszakállújára, a Csodálatos mandarinra vagy a Cantata profanára, tehát emblematikus művekre gondolunk, érzékelhető, hogy ilyen kaliberű történetek megfogalmazására csupán bizonyos beszédmód alkalmas. A zsenialitás, a kiválasztottak beszédmódjának titkait valószínűleg nem lehet teljességgel megfejteni. Ám a zenetudomány és a zenei szakma feladata pontosan az, hogy a stílus, a műfaj, a szerkezet és forma, a kultúrtörténeti háttér szempontjait megértsük és megértessük, azért, hogy is egyre könnyebben, jobban megközelíthetővé váljanak a remekművek. Ennek a kihívásnak próbált eleget tenni a három hangverseny alkalmával az RMZT.Anélkül, hogy részletekbe menően elemeznénk a műveket, elmondható hogy mindhárom koncerten műfaji szempontból változatos és reprezentatív alkotásokat hallhattunk. Alkalmunk volt négykezes és kétzongorás, aránylag ritkán játszott Mozart szonátákat, Mozart F-dúr hegedű-zongora szonátáját, Bartók I. hegedű–zongora Rapszódiáját, Mozart Kegelstatt klarinét, brácsa, zongora és Bartók Kontrasztok című hegedű, klarinét, zongora trióját, Bartók 1926-os zongoraszonátáját, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című művét, a Tizenöt magyar parasztdalt illetve a Szabadban című zongoraciklust meghallgatni.A hazai középgeneráció kiváló előadóművészeit, Béres Melindát, a Horváth-házaspárt – Editet és Zoltánt –, illetve Réman Zoltánt jól ismerjük, elismerjük, nagyra becsüljük és mindannyiszor öröm őket a színpadon viszontlátni. Közhely lenne megbízható ízlésükről, remek hangszertechnikájukról vagy elhivatottságukról újfent szólni. Ugyanakkor jó volt látni, hogy a fiatalabb generáció is mennyire meggyőző és méltó partnereknek bizonyultak. Király Erzsébet, a Kolozsvári Filharmónia brácsása Mozart Kegelstatt triójában, Sipos Péter és Diószegi Bertalan, a Kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia diákjai, Bartók I. Rapszódiája és a Zongoraszonáta előadásában igazán kiváló teljesítményt nyújtottak. A nagyváradi koncerten Lászlóffy Zsolt zeneszerző, az ízig-vérig zenészember, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa volt a négykezes Mozart szonáták remek partnere. A Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című műben két rutinos ütőhangszeres, Emil Simion és Pop Dorin működött közre, mindketten a kolozsvári filharmónia tagjai. Az ütőhangszerek, az érdekesség kedvéért, az üstdob, a nagydob, a cintányér, a pergődob, a tam-tam, a triangulum és a xilofon voltak. A két „vendég” egyike a kolozsvári Demény Balázs volt, aki Buzás Pál zongoraosztályában kezdte, majd Budapesten, Berlinben folytatta tanulmányait, és jelenleg Budapesten doktorál. Versenyekre jelentkezik, több Nemzetközi Zongoraverseny győztese, folyamatosan koncertezik, és gyakran fellép Erdélyben is. A másik „vendég” Fülei Balázs, sikeres zongoraművész, jelentős zenei centrumok meghívottja (Carnegie Hall New York, Concertgebow Amsterdam, Tokió, Sanghaj), a Budapesti Zenei Egyetem kamarazene tanszék vezetője volt. Szívből gratulálunk a pontos és hiteles produkcióért. A Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre komponált Bartók-mű kolozsvári előadás-történetéhez hozzátartozik egyébként az is, hogy Fülei Balázs és Réti Balázs zongoraművész a kolozsvári filharmónia közreműködésével mutatta be az elmúlt évadban Bartók Kétzongorás szonátájának Magyarországon is ritkán játszott zenekari változatát. (Versenymű két zongorára, ütőhangszerekre és zenekarra, Sz. 110). Említésre méltó az is, hogy az RMZT által szervezett 1995-ös nagyszabású Bartók Emléknapok alkalmával hangzott el, Kolozsváron talán először, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre írott mű, a Selmeczi-házaspár előadásában.A Mozart–Bartók Emléknapok 2016 három hangversenyéről nyilván sokat lehet, és reméljük érdemes is beszélni. Köszönjük a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia partnerintézmények közreműködését. A visszajelzésekből egyértelműen az olvasható ki, hogy értéket sikerült teremteni. Megtisztelő volt a közönség elismerése és ismételten köszönjük az előadóművészek sikeres közreműködését. (Borítókép: Demény Balázs és Fülei Balázs a koncerten)