Reneszánsz hangulat uralta Erdély fővárosát a hétvégén
Tánccal, kiállítással, teremavatóval vette kezdetét a XXVI. Mátyás Napok
Tánccal, kiállítással, teremavatóval vette kezdetét a XXVI. Mátyás Napok
Vissza

Reneszánsz hangulat uralta Erdély fővárosát a hétvégén

Pénteken este a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karán reneszánsz tánccal, avatóünnepséggel, kiállítással és előadással vette kezdetét a XXVI. Mátyás Napok, majd szombaton többek között az Udvarhely Táncműhely által előadott táncjátékra, a kortárs romániai magyar illusztrátorok alkotásaiból válogatott kiállításra, a zenés-fáklyás menetre, majd a háromdimenziós épületvetítésre került sor Mátyás király szülőházára. Ugyanakkor a hétvégén táncjátékra, táncházra, interaktív utazó kiállításra, mesemozira, ünnepi istentiszteletre, reneszánsz kórusművek előadására került sor. A résztvevők betekintést nyerhettek Mátyás király korának életvitelébe, ruházati stílusába, zenei és képi világába, értékrendjébe, az előadásoknak köszönhetően pedig a reneszánsz idők politikai, vallási, szociális és kulturális életébe. Lapunk munkatársai a rendezvénysorozat három helyszínén jártak.

Ünnepélyes körülmények közepette nevezték el Mátyás királyról a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karán a Tordai úti épület auláját, a király születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmával. A névadó ünnepség egyúttal a kolozsvári Amaryllis Társaság által megrendezendő XXVI. Mátyás Napok nyitórendezvénye volt, és természetesen kapcsolódott a magyar kormány által meghirdetett Mátyás király emlékévhez. Macalik Arnold, az Amaryllis Társaság elnöke azt kívánta: a név legyen tartós fundamentuma a teremnek. Tonk Márton, a kar dékánja kifejtette: többek között a Sapientiára azért van szükség, hogy ne csak a szülőház, utca és tér, hanem egy egyetem terme is Hunyadi Mátyás emlékét hirdesse. Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kultúra összekötő erejéről és a közép-európai népek összefogásáról értekezett.  Az Amaryllis Táncegyüttes korabeli táncokat adott elő, majd Lupescu Radu, a Sapientia oktatója Mátyás királlyá választásáról és megkoronázásáról tartott előadást. A folyosón az érdeklődők megtekinthették a Mátyás király életterei című kiállítást. 

Mátyás király igazsága az abszolút értékek közé tartozik

– Az évszázadok során Kolozsvár folyamatosan ápolta Mátyás király emlékét valamilyen formában.  A mostani névadó ünnepség összeköti a hétköznapokat az ünnepnapokkal. Mátyás király igazsága az abszolút értékek közé tartozik. Kívánom, hogy a név legyen tartós fundamentuma ennek a teremnek – köszöntötte a telt házas közönséget péntek este Macalik Arnold, az Amaryllis Társaság elnöke, majd László-Bakk Anikó meggyújtotta a születésnapi gyertyákat. Kostyák Előd gordonkaművész Kodály szólószonáta első tételét adta elő Brassai Sámuel restaurált csellóján.

– A Mátyás király emlékév kezdő akkordjaként Mátyás király hazaérkezett a Tordai úti épületbe, ahol otthon érezheti magát, mivel itt a fiatalok szakmai képzése mellett a magyar identitás megélése az akadémiai élet része. A Sapientiára többek között azért van szükség, hogy Hunyadi Mátyás otthonra leljen. Miért döntöttünk úgy, hogy Hunyadi Mátyás nevét viselje a díszterem? Azért, mert a városban a szülőház, az utca és a tér mellett Mátyás emlékét egy díszteremnek is hirdetnie kell –  mondta Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja, majd kifejtette azon óhaját, hogy a Sapientia és a díszterem a további Mátyás Napok állandó helyszíne lesz.

Ha Kolozsvár, akkor Mátyás király

– Kolozsvárról mindenkinek Mátyás király jut eszébe, hiszen ő a város leghíresebb szülöttje.  Ha a Főtéren álló Mátyás király szobrot nézzük, mintha a magasból távolabbra lát, mint mi. Hunyadi Mátyás életében is messzebbre látott kortársainál, más dimenzióban gondolkodott.  Hunyadi Mátyás nevét népe is megőrizte a legendák által. A mi feladatunk Mátyás szellemi örökségével való gazdálkodás. Az emlékév során felidézhetjük Mátyáshoz kapcsolódó emlékeinket, de intelmeit is.  Mátyás azt a magyar kultúrát vitte el Európába, amely ma is közös kincsünk.  Közép-Európa népeinek ma is együtt kell megőrizniük közös keresztény gyökereiket  -  nyilatkozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Az Amaryllis Táncegyüttes műsora után Lupescu Radu, a Sapientia EMTE kolozsvári karának oktatója elevenítette fel Mátyás király királlyá választását és megkoronázását.

Szemkápráztató háromdimenziós vetítés a Mátyás király szülőházára (Fotó: Kincses Kolozsvár Egyesület/Facebook)– Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király 1437-ben bekövetkezett halála után egyfajta hiány keletkezett, mivel fia csak a király halála után született meg. Hogy születendő fiának biztosítja a magyar trónt, Zsigmond özvegye ellopatta a szent koronát, majd gyermekével és a koronával 1440-ben elhagyta Magyarországot. Hunyadi Jánost ekkortájt választották meg kormányzónak. Hunyadi János 1456-os halála után, 1457-ben Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást letartóztatják. Hunyadi Lászlót ki is végzik, Mátyás király pedig fogva tartójával, V. Lászlóval Bécsbe, majd Prágába utazik. 1458. Januárjában királyválasztó országgyűlést tartanak Budán, ahol Mátyást választják meg Magyarország királyává. A prágai fogságból 60 ezer arany váltságdíj ellenében kiszabadítják, bevonul Buda várába, ahol trónra ültetik, és megkapja a király jogart. A tizenöt éves Mátyás kezdettől fogva határozottan uralkodott, majd a pápa segítségével visszaszerzik a szent koronát, 1464. március 29-én pedig meg is koronázzák – foglalta össze Mátyás király megválasztásával és megkoronázásával kapcsolatos tudnivalókat Lupescu Radu egyetemi oktató.  A névadás tényét rögzítő két táblát, amelyek majd a terem bejáratánál kaptak helyet, Tonk Márton dékán és Potápi Árpád János államtitkár leplezte le.

Táncban, mesében, képekben megélni a múltat

A magyar nép régmúltjába, a népmesék világába repítette vissza a közönséget szombaton délelőtt az Udvarhely Táncműhely által előadott táncjáték. A nagy mesemondónak, Benedek Eleknek az Aranyszőrű bárányát vitték színpadra, és a Diákművelődési Ház nagytermében összegyűlt apróságok figyelme korántsem lankadt a kifejező, mozgalmas előadás alatt.

Az előcsarnokban a kortárs romániai magyar illusztrátorok alkotásaiból válogatott kiállítás várta a táncjátékról kisereglő közönséget. A Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában címmel meghirdetett tárlat valójában egy „illusztris illusztrációparádé”, fogalmazott – a Forró Ágnes grafikusművész által felolvasott – méltatásában Németh Júlia műkritikus. Az illusztráció az egyik legösszetettebb képzőművészeti megnyilvánulási forma, amely a formaérzék és technikai tudás mellett képzelőt és különleges empátiát is igényel az alkotótól; a jó illusztrátornak úgymond rá kell hangolódnia az írásban megfogalmazott történésre, s az író gondolatait úgy kell megjelenítenie, hogy közben önmagát, saját művészi énjét is kifejezésre juttassa – összegezte Németh Júlia.

„Érdekfeszítő igényességgel” keltették életre Mátyás királyt

Mint ahogyan egy műfordítás sem attól jó, hogy „szolgai módon ragaszkodik az eredetihez”, hanem attól, hogy képes a mű szellemiségét visszaadni, az értékes illusztráció szignó nélkül is felismerhető, hiszen alkotója művészi kézjegyét hordozza – írta a műkritikus. A Napsugár, a Szivárvány, és a gyermekirodalommal foglalkozó kiadók holdudvarához tartozó tehetséges képzőművészek „ugyancsak jól forgatták pennájukat”; a műfaj „klasszikusai” mellett felnőtt egy tehetséges fiatal illusztrátori csapat is, a kiállítás pedig attól jó, mert eltérő technikával, elképzeléssel, de „érdekfeszítő igényességgel” keltették életre Mátyás királyt, a hozzá fűződő legendák egy-egy mozzanatát, a reneszánsz szellemiségét...

Korabeli ruhákban vonultak fel a fáklyások (Rohonyi D. Iván felvétele)

– Úgy éreztem, jó lenne összefogni a szálakat, létrehozni egy közös fórumot a romániai magyar ilusztrátoroknak; létezik már egy közösségi oldal is, ugyanakkor jó közös megmutatkozási alkalomnak találtam a Mátyás-évfordulót is – mondta el lapunknak a kiállítás kurátora és ötletgazdája, Szabó Zelmira grafikusművész. A Hunyadi Mátyás királlyá koronázásának tematikájára szervezett tárlat keddtől átköltözik a Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum pincéjében kialakított kiállítótérbe; mindamellett, vándorkiállításként eljut Brassóba, Csíkszeredába és valószínűleg Bukarestbe is – részletezte Szabó Zelmira. A kiállításmegnyitó után húzni is kezdte a talpalávalót a Tokos zenekar, és a Both József és Both Zsuzsa által vezetett táncházban örömmel sürögtek-forogtak gyermekek és szülők is.

A Diákművelődési Ház egyik emeleti termében az Őskultúra Alapítvány által működtetett Emese Park vitézei, udvaroncai, mesterei, zenészei várták a látogatókat. Duda-, síp-, pergő dobszó mellett címert festhettek, kőhajító gépet próbálhattak, nyilazhattak, ügyességi játékokat próbálhattak ki, tanulmányozhatták a korabeli öltözékeket, páncélzatokat, fegyvereket Mátyás udvarának vendégei.

Mátyás király 3D-benA viszonylag hideg szombat délutáni időben fél órával a „fáklyagyújtás” előtt a Farkas utca még meglehetősen néptelen volt, de a környéket már minden irányból lezáró, az autósforgalmat elterelő rendőrautók jelezték, hogy „itt valami készül”. Aztán egyre többen kezdtek izgatottan igyekezni a templom fele, majd amikor a csíkszeredai Fesztiválkórus hangversenye véget ért és hallgatóság kijött a templomból, a Szent György szobor előtti kis tér és a református kollégium épülete előtti utcaszakasz egyaránt megtelt. A fáklyagyújtáshoz hamar ropogni kezdett a tűz, majd bámulatos gyorsasággal lobbant fel a láng az 575 fáklyán, így hamarosan indulhatott is a menet, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok már mondhatni állandó vendégei, a szigethalmi Emese Park középkori vitézei és „várnépe” vezetett – korabeli zenével, mutatványokkal színesítve az amúgy is egyedi felvonulást. Néhány perc múlva már a teljes Farkas utca „lángba borult”, hiszen a menet eleje a Báthory-líceum épületét is elhagyta, miközben a vége még el sem indult...A Főtérre érve aztán kicsit megakadt a tű a lemezen, ugyanis a vártnál nehézkesebben ment a fáklyák összegyűjtése és elhelyezése a szobor előtt felállított installációba. A tér ugyanis nagyon hamar megtelt emberekkel, a menet vége csak nehezen tudott utat vágni magának – így aztán a lelkes önkéntesek, köztük Horváth Anna volt alpolgármester alaposan megdolgoztak minden egyes fáklya begyűjtéséért. De az eredmény nem maradt el: kirajzolódott a szobor előtt a hatalmas, lángoló „VIVAT” felirat – az egyetlen üröm az örömben csak az volt, hogy mire a hátul lévők is odáig jutottak volna, hogy lássák, már szedték is össze a fáklyákat.Az igazsághoz azonban – Mátyás, az igazságos előtt – azt is hozzá kell tenni, hogy ez cseppet sem zavarta a királyt ünneplő többezres tömeget, amely számára az igazi kihívás még csak ezután következett: bejutni a Mátyás-szülőház előtti szűk kisutcába, a háromdimenziós épületvetítésre. Ezt nehezítette, hogy a szervezők felhívása ellenére sokan azok közül, akik már látták a vetítést, nem a Mátyás-szülőház melletti kisutcákon távoztak, hanem szemben az árral törtek utat magának...  De érdemes volt fagyoskodni és kivárni a sort – hiszen ötpercenként újra és újra levetítették a képsorokat –: Bordos László Zsolt alkotása ezúttal is elkápráztatta a nézőket, még akkor is, ha a kisebbek (de a szülői nyakba már túl nagyok) csupán az előttük álló személy magasba tartott mobiltelefonjának képernyőjéről tudták követni a háromdimenziós épületvetítést. Amelyről egyébként kár írni, hiszen úgysem lehet visszaadni írásban – de szerencsére bármikor visszanézhető megannyi portálon, Facebook-oldalon…


KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Egy hét múlva kihirdetik a DiscoverEU ...
Horváth Anna pere: digitális ...
VIDEÓINTERJÚ - Kolozsvári magyar ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • A vádlottak padján
  • VIDEÓK - Magánház égett le Szászfenesen
  • A diplomátlan elit
  • Megnövelték a gyermekpénzt az RMDSZ ...
  • Szülő numeró 3