Kósa Mária igazgató ünnepi beszédében megjegyezte: az iskola az a szükséges rossz, vagy soha vissza nem térő jó – nézőpont kérdése – amely gyermekkorunk része, olyan darabkája életünknek, amely végigkísér mindennapjainkban is. Hogy hogyan viszonyulunk hozzá, rajtunk múlik – mutatott rá. Az iskola egyik igazi célja az lenne, hogy a diák gondolkodni tanuljon meg, ne csak felületesen, ne csak a jegyért – folytatta az igazgatónő, aki hagyományos módon minden olyan kategóriát külön is köszöntött, akinek valamilyen módon változás áll az életében: előkészítő osztályosokat, ötödikeseket, kilencedikeseket, tizenkettedikeseket, sőt véndiákokat is. „Úgy jöjjetek mindennap iskolába, hogy higgyétek: valami olyasmi fog megtörténni, amiért érdemes! És, úgy menjetek mindennap haza, hogy el tudjátok mondani: megérte!... Elvárásaink megvalósulása elsősorban a tanuláson, a szülői nevelésen és az iskolai tanításon múlik. Ha erre a hármas pillérre építünk eredményes lesz az előttünk álló új tanév. Szülőnek, pedagógusnak sok türelmet és kitartást! Hogy mi is elmondhassuk, mégis megérte!” – mondta zárásként Kósa Mária, aki örömökben, sikerekben gazdag tanévet kívánt mindenkinek.
Üdvözlő beszédet mondott még Antal Géza, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a „iskolatáskájából” a tisztelet és bizalom fontosságát emelte ki. A rendőrség szokásos román nyelvű biztonsági tájékoztatója után egy „ballagási pótlás” is történt: utólag irodalmi, Jakab Zoltánné Pánczél Brigitta magyartanár emlékére alapított díjat (is) kap az idén végzett Miszti Alíz Erika.
A hagyományok jegyében az előkészítő osztályosok megkapták az igazgatónőtől és tanító nénijüktől, Hideg Erikától a brassais nyakkendőt, utána pedig a jogos tapsot – az úgynevezett nulladik osztályban idén 21 a létszám, ebből 18-an voltak jelen. Az ünnepi műsor része volt a középiskolások által előadott gitáros-verses előadás, majd következett a ceremóniamester hagyományos zárszava: Örökké Brassai!
Borítókép: Serar Szabolcs
