48 óra helyett 15 munkanap a bírság felének kifizetésére
Megkapta a szenátus jóváhagyását, és a döntő ház, a képviselőház asztalára került, kedden pedig annak jogi és szállításügyi bizottságában is kedvező véleményezést kapott az a törvénytervezet, amely a 2002/195-ös, a közúti forgalmat szabályozó sürgősségi kormányrendelet 109-es cikkelyét módosítaná oly módon, hogy a sebességmérést bizonyos feltételekhez kötné. Így a radarozást végző rendőrautóra tőlük mintegy 500-1000 méter távolságban kihelyezett pannókon kell felhívni a sofőrök figyelmét, továbbá tilos lenne a radarkészüléket „eldugni” (mondjuk egy kanyar után elhelyezni), ugyanakkor kizárólag feliratozott, az útról is látható rendőrautóból vagy – az ún. radarpisztoly esetén – annak közvetlen közeléből, legtöbb 10 méteres távolságból mérhetnének sebességet a rendőrök.
A törvénykezdeményezés kapcsán – az akkor még Mihai Tudose – vezette kormány kijelentette, hogy nem támogatja, hiszen egyes pontokban ellentmond bizonyos érvényes törvényeknek, például a rendőrök státuszára vonatkozó jogszabálynak, amely szerint a rendőr akkor is teljesítheti hivatali feladatait, ha nincs egyenruhában.
„Ez a törvény nem tiltja be a radarokat, csak azon radarok használatát tiltja, amelyek nem látható helyeken vannak” – érvelt a törvénymódosítás fő kezdeményezője, aki szerint ez más európai országokban is hasonlóan működik, és a balesetekben megsérült személyek számának csökkenéséhez vezetett. „Sokan halnak meg a hazai országutakon, mert elsősorban rosszak az utak. Aztán a figyelmetlenség, majd az ittas vezetés… Ami most van, az nincs rendjén. A megelőzésnek kellene elsődlegesnek lennie” – tette hozzá Florin Roman, aki szerint ez a törvénytervezet a rendőröket is védi, ugyanis főnökeik már nem küldhetik ki őket, hogy teljesítsék a napi normát.
A törvénymódosítás egy másik kezdeményezője szerint a rendőrség minden évben azt mondja, hogy nő a közúti balesetben életüket vesztő személyek száma, így a mostani rendszer, amelyben megelőző tevékenység helyett a rendőr kanyarok, épületek mögé bújva radaroznak, nem megfelelő.
Cătălin Drulă (USR) szerint viszont a törvénykezdeményezés ellehetetlenítené a KRESZ alkalmazását a gyorshajtókra vonatkozóan. „Ha kihirdetik, szabad lesz a gázpedálra taposni. Ez egy karikatúra” – vélte, hozzáfűzve: a sofőr meglátja majd a táblát, 200-300 méteren lassít, majd tépheti tovább. A kezdeményezés ellenzői azt is felróják, hogy az elképzelés nehézkes, mivel a radarra figyelmeztető pannót az út karbantartójának – az útügyi igazgatóságnak vagy az illetékes önkormányzatnak – kell kihelyeznie a rendőr kérésére. Az viszont nem világos, hogy ez ideiglenes, vagy pedig egy állandó jellegű figyelmeztető tábla lenne-e, esetleg egy rendőr vagy rendőrautó formájú pannóval, ami nyugatabbra valóban bevett módszer annak érdekében, hogy a sofőrök tartsák be az előírt maximális haladási sebességet.
Egy másik, a napokban nyilvánosságra került, vitatott törvénymódosítási javaslat arra az alig pár hete bevezetett szabályra vonatkozik, miszerint azon autóknak, amelyek érvényes műszaki vizsga (ITP) nélkül közlekednek, nem vonnák be azonnal a forgalmi engedélyét, hanem a tulajdonos 15 napos haladékot kapna, amely alatt pótolhatja a mulasztását.
Az viszont már törvény, hogy jövőtől kezdődően már nem csak 48 órán belül – mint eddig –, hanem 15 munkanapon keresztül lehet kedvezményesen, azaz „féláron” kifizetni a közlekedési bírságokat. A javaslatot szerdán döntő házként szavazta meg a képviselőház, így az már csak arra vár, hogy Klaus Johannis államfő kihirdesse. Ennek ellenére, csak január 1-jétől fog életbe lépni, hiszen még az alkalmazási metodológiát is ki kell dolgozni.
