Próbálj(unk) lazítani

Próbálj(unk) lazítani
Csak remélhetjük, hogy ha a helyzet megengedhetővé teszi, elkezdünk visszatérni a korábban megszokott életvitelünkhöz. Az elmúlt napokban a koronavírussal diagnosztizáltak számának csökkenése, a kissé lanyhuló oltási kedv ismételt fellendítése és az eredményességéhez fűzött remény szinte feltételezte, sőt megkövetelte, hogy a hatóságok tegyenek egy lépést a megszorítások lazítása, a korlátozások feloldása felé.

Annak ellenére, hogy a kormány meghosszabbította a járványügyi készenléti helyzetet, mégis meglobogtatott néhány engedményt is, amolyan próba rendezvények megszervezésének a lehetőségét. Ezáltal lehetővé teszik a sportrendezvényeken vagy kulturális, művészeti eseményeken való tényleges, személyes részvételt, persze, bizonyos feltételek betartásával. Egyfelől még szó sincs teltházas rendezvényekről, egyelőre csak azt engedélyezik, hogy a hely befogadóképességének a felét valamennyivel meghaladják. A részv étel elsősorban az illető személy “állapotától” függ: be van-e oltva vagy sem, átesett-e a koronavírus fertőzésen és mikor, rendelkezik-e vírusteszttel és az mit mutat… Egyértelmű: aki egyik “csoportba” sem tartozik, az ne akarjon részt venni a nyilvánosságnak majd megengedett rendezvényeken.

Pontosabban, a próbaeseményeken való részvétel feltétele a beoltottság igazolása, vagy a koronavírussal való megfertőződés igazolását követő 15-90 napos időszak fennállása, illetve egy 72 óránál nem régebbi negatív PCR-vírusteszt felmutatása. Annak, akinek esetleg tünetei vannak, sőt biztos abban, hogy megfertőződött, és önként választja a házi elkülönítést minden kivizsgálás nélkül, ezután meggondolandó lesz úgymond “hivatalosítania” az állapotát, hiszen amennyiben rendelkezik a betegség igazolásával, lám, megnyílhat számára a rendezvényeken való részvétel esélye. Ettől akár az esetszámok is növekedhetnek, hiszen köztudott, hogy a valóságban sokkal többen estek már át a betegségen, de nem végeztettek tesztet, többek között anyagi megfontolások miatt. A kormány elképzelése valamennyire ráerősít azoknak az aggodalmára, akik tartottak attól, hogy előbb utóbb kettéosztják a társadalmat beoltottakra és nem beoltottakra. Az efféle aggodalmakat azonban Raed Arafat államtitkár igyekezett egyből szétoszlatni, nyomatékosítva a kormányhatározat bejelentésekor, hogy nem kötelező az oltás, aki nem ezt választja, az teszteltetheti magát, és utána ugyanúgy részt vehet majd a rendezvényeken. A helyzet persze akkor lenne azonos, méltányos, ha a tesztelést is ingyen végeznék… Ilyen alapon pedig akár kézenfekvőbbnek tűnhet az ingyenes beoltás.

A kormány által meglobogtatott lazítási lehetőségek nem váltottak ki egyértelműen pozitív fogadtatást, hiszen eléggé óvatosan, tapogatozva oldanának a korlátozásokat, ezért még egyelőre csak gondolkoznak például esküvők, keresztelők zárt térben való megrendezésének a feltételein.  Florin Cîţu kormányfő ugyan ígérgette, hogy a “két fordulósra”, június elsejétől majd augusztustól tervezett lazítás mindenkire érvényes lesz, területtől függetlenül, és majd addigra megtalálják a megoldást az esküvők, keresztelők és egyéb nagy családi összejövetelek zavartalan megrendezésére, hiszen országosan körülbelül negyedmillió hasonló eseményt kellett elhalasztani a járvány miatt…

Egyelőre azonban csak ígérgetések, találgatások, tervezgetések szintjén vagyunk továbbra is - minden az adatoktól fog függeni. Ezek az elmúlt időszakban bizakodásra adtak okot, és talán ez is indokolta a szervezetbe tömörült vendéglátósok igyekezetét, hogy kidolgoztassanak egy egészségügyileg is “garantált” éttermi biztonsági útmutatót. A járványügyi korlátozásokat nagyon megsínylő vendéglátósok érthetően minden eszközzel igyekeznének úgy át- és kialakítani a tevékenységüket, hogy biztonságos és megbízható szolgáltatást nyújthassanak, visszacsábítva vendégeiket. Az éttermi biztonsági útmutató például szavatolja, hogy a személyzet egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzik, és javaslatokat tesznek a vendégek számára is az elvárt higiéniai és távolságtartási feltételek betartására, továbbá a helyiségek átalakításával és tisztán tartásával szintén igyekeznek növelni a biztonság érzetét a klienseknek. (Végülis ezek az intézkedések akár folyamatosan fenntarthatóak lehetnének, járványhelyzettől függetlenül – a jobb kiszolgálás érdekében is…)

Addig is, ameddig valami konkrétumra várunk a lazító intézkedések terén, elkezdhetünk hozzászokni egy új terminushoz, amelynek még csak ízlelgetjük a legtalálóbb kifejezését: vakcina útlevél, oltási igazolvány, Covid-útlevél, Covid-passport, vakcina igazolás, digitális zöldigazolvány, vírusútlevél, immunútlevél…  Ahogy tetszik, vagy ahogy majd elnevezik az európai uniós szinten készülő szabályozás elfogadásakor. A “menlevél” gondolata már rég felmerült, és a hozzá kapcsolódó aggályokat is sokan megfogalmazták, jogi, emberi szabadságjogi szempontok alapján is. A járványhelyzetre hivatkozva, valamint a korlátozások feloldásának igényét mindinkább követelve, egyre inkább kezdett körvonalazódni a megoldás mikéntje is: hogy igenis dolgozzanak ki egy uniós szinten egységes és elfogadott igazolást, amely megkönnyíti és ismét lehetővé teszi a beutazást a tagorszákba karanténkötelezettség nélkül. A román szenátus jogi bizottsága kedden véleményezte pozitívan az Európai Parlament  javaslatait a digitális zöldigazolvány kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozóan, a döntő képviselőház ezt követően tárgyalja majd a javaslatot. A jogi bizottság elnöke szerint az intézkedés uniós egységessége fontos, mert többek között nem teremt lehetőséget arra, hogy netán egyik vagy másik tagország a külön és eltérő rendelkezése folytán sértse a szabad mozgás, helyváltoztatás jogát. Egyúttal arról is biztosítottak, hogy nem fog sérülni a személyes adatok védelme sem a zöldigazolvány bevezetésével.  Az igazolvány állítólag három adatot tartalmaz majd: az illető személy beoltotta megát és hányszor valamint milyen típusú vakcinával, vagy igazolja adott esetben a teszt elvégzését, továbbá igazolhatja a fertőzésből való kigyógyulást. Úgy vélik, az igazolvány esetében a szubszidiaritás és arányosság elvét is tiszteletben tartják, hiszen a magánélet valamelyes korlátozása alárendelhető a járvány miatti sokkal nagyobb kockázatoknak vagy veszélyeknek.

Habár az is elhangzott a javaslatokban, hogy a digitális zöldigazolvány vagy Covid 19-igazolványnak nevezett okmány legfeljebb egy évig maradhat érvényben, mégis számos kérdés felmerül, többek között, hogy egyáltalán meddig lehet érvényes egy ilyen típusú igazolvány, ha még nem egyértelmű, hiszen nem bizonyított, hogy meddig véd az oltás, meddig tart a szervezet immunitása. Egyelőre tehát még mindig a lazításra tett kísérletezések szintjén tartunk, a türelem, az elfogadás, a beletörődés és alkalmazkodás szintjén.