Presbiterek a kirakatban
Konferencián Egeresen a 21. századi kalotaszegi presbitériumok
Konferencián Egeresen a 21. századi kalotaszegi presbitériumok
Vissza

Presbiterek a kirakatban

„Ahol nincs vezetés, elvész a nép, a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.” (Példabeszédek 11:14) – ez volt a mottója a Presbiterek és presbitériumok a 21. században című konferenciának, amelyet Egeresen tartott a Kalotaszegi Református Egyházmegye Presbiteri Szövetsége. A presbiterek őszi konferenciájára a megyéhez tartozó minden egyházközség lelkészét, gondnokát és presbitériumát meghívták. A közös tanácskozás végkövetkeztetése szerint a presbiterek felelőssége igen jelentős, ugyanis életük kirakatban van, azzal példamutatóknak kell lenniük.

 

BECSKE ADRIENN

 

A konferencia Nagy Alpár egeresi lelkész prédikációjával kezdődött. Kiemelte, hogy a legjobb nevelési módszer a hívek, presbiterek, lelkészek példamutatása, mert hiába beszélnek arról, hogyan kellene élni, ha az életükben ez nem látszik, hiteltelenné válnak.

Ezután Gál Máté István, a presbiterszövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A köszöntések sorát Fáy József, az Erdélyi Református Egyházkerület elnöke folytatta. Beszédében ő is hangsúlyozta, hogy az egyházi tagok életükkel példát kell mutassanak, mert rájuk figyelnek. Cselekedeteikben látszania kell, hogy nem kényszerből, hanem szívből végzik a munkájukat.

A konferencia főelőadója Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület volt püspöke, nyugalmazott lelkész volt. Előadása kezdetén mindenkinek átnyújtott egy Református magyar vagyok címmel ellátott cikkgyűjteményt, mely írások a Dunántúli Református Lapban jelentek meg 2010–2011-ben. A publikáció 8 pontban foglalja össze, hogy milyennek kell lennie egy református embernek.

A presbitereknek aktív szerepet kell vállalniuk a közösség életében. A körzetükhöz tartozó családokat legalább évente négyszer kellene meglátogatniuk, és beszélgetni velük gondjaikról, szükségleteikről, amit aztán felvetnének a presbiteri üléseken, és megoldást kereshetnek rá. Véleménye szerint a református egyház vezetése nem demokratikus kell hogy legyen, hanem a közösségi elvnek kell döntőnek és meghatározónak lennie. Ehhez bármikor segítségül hívhatják úgy egyházi, mint történelmi örökségüket, és kéri, hogy elgondolásaikat váltsák valóra ott, ahol éppen élnek. Hangsúlyozta: „Vagy errefelé kell tartani, vagy asszisztálunk a gyülekezetek és ezzel együtt a magyarság elsorvadásához!”.

A helybéli asszonytestvérek által tálalt kávé elfogyasztása után az egybegyűltek négy csoportban megbeszélték, megvitatták a hallottakat, megosztották egymással tapasztalataikat. Minden csoport moderátora egyöntetűen beszámolt arról, hogy a presbiterség legnagyobb nehézsége abban áll, hogy az életük kirakatban van. Javaslatok érkeztek arra vonatkozólag is, hogy a megválasztott presbitereknek indítsanak képzést a feladataikkal kapcsolatban. Továbbá szó esett arról, hogy nagyobb részt kellene vállalniuk különböző adminisztrációs feladatokból, hogy a lelkész többet foglalkozhasson a lelki jellegű ügyekkel. Mivel a gyülekezet szavaz bizalmat a presbitériumnak, együtt kell munkálkodnia velük. Ezért fontos a jó kapcsolat a gyülekezet, a lelkész és presbitériumok között.

A konferencia összegzéseként elhangzott: a presbiter példamutató életével tudja leginkább képviselni az egyházat, mert minden prédikációnál többet jelent az, hogy úgy éli az életét, mint ahogy azt mástól megköveteli.

A helyi lelkész néhány mondatban ismertette a helyi érdekességeket. Egeres 1263-ban már mezőváros. A település mai gótikus temploma 1390-ben épült, mely építmény az idők folyamán sokszor pusztult el. Templomában temették el 1573-ban Bocskai István erdélyi fejedelem Gábor nevű bátyját. 1910-ben építették az orgonát, mely pillanatnyilag nem működik, de ígéret van rá, hogy megjavítják. Ugyanebben az évben tartott népszámlálás adatai alapján 1374, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben a községhez tartozó településekkel együtt 7120 lakosából 3934 román, 2908 magyar, 272 cigány, 4 ukrán és 2 német volt. A gyülekezet ma mintegy 300 lelket számlál. Mivel a településnek nincs magyar iskolája, szombatonként tartanak magyar órákat külön a magyar, és külön a román gyerekek részére.

A konferencia után az egeresi kultúrotthonban megvendégelték a 70 résztvevőt. Mindenki lelki és gyakorlati tanácsokkal felvértezve indulhatott haza, hogy aztán a közös ügy, a megmaradás érdekében tovább végezhesse szolgálatát az Úr szőlőjében.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Dragoş Bányai Éva-emlékkiállítás ...
Nyomásgyakorlással oldanák meg a ...
Sporthírek röviden

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ