A Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) pénteki ülésén Porcsalmi Bálint a Minority SafePackről (MSP) elmondta: az aláírásgyűjtést másfél hónapja kezdték, eddig az online lehetőséget közel ötezren vették igénybe, a Kolozsvári Magyar Napok alatt pedig kétezren írták alá az MSP-t támogató íveket. Az RMDSZ szeptember 18-án kezdi, és vélhetőleg december 18-án be is fejezi az aláírásgyűjtését: a szövetség által felvállalt 250 ezer aláírást nem lesz nehéz megszerezni, hiszen az államfőjelöltséghez szükséges 200 ezret egy hónap alatt sikerült összeszedni.
Az RMDSZ segíteni kíván a román és magyar állampolgárságú személyeknek, akiknek regisztrálniuk kell ahhoz, hogy részt vehessenek a 2018-as magyarországi parlamenti választásokon. Az MSP aláírásgyűjtését és a regisztrációs segédletet az ajtóról-ajtóra kampány során egyszerre akarják lebonyolítani. Porcsalmi szerint azért jobb az online aláírás, mert ezeket az Európai Bizottság szerverén tárolják, és a román belügynek kevesebb lehetősége lesz ezekbe belekötni. Antal Gézától, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnökétől megtudtuk: Kolozs megyének 19 ezer aláírást kell összegyűjtenie az MSP kapcsán.
A 2018-ban esedékes centenárium kapcsán Porcsalmi elmondta: attól tart, hogy az eseménysorozatnak nem csak hazafias tartalma lesz, hanem rossz esetben magyarellenes hangulat és hangulatkeltés is jellemzi majd. „A legnagyobb félelmem, hogy ami politikai téren zajlik, lekerül a közösség szintjére. Önök látják, hogy egyszerű, amatőr dologgal mekkora cirkuszt lehet kelteni. Ilyen „miccspartink” még lesz, és meg kell tanulnunk ezekre felkészülni” – tette hozzá Porcsalmi Bálint.
„Ne hallgassuk el, hogy mi Romániát mivel gazdagítottuk, amire mi is büszkék lehetünk, és azt a románok sem vitathatják el. 2018 legyen az az év, amikor másként kommunikálunk a többséggel. Mivel a politikusok befolyásoló ereje jóval kisebb most, mint a 90-es években, nekünk közvetlenül kell kommunikálnunk a román emberekkel. Nem feltétlenül mindenkivel, nem minden körülmény között. Rengeteg alternatív média, csatorna, közvélemény-formáló létezik, amely tud hatni. Szükség lesz egy magyar identitáserősítő kampányra a fiatalok körében, akiknek fogalmuk sincs, hogy mit jelent a centenárium. Mindez nem érdekli őket, másképpen viszonyulnak továbbá a szimbólumokhoz, más a világnézetük a történelmi dolgok és a román-magyar együttélés iránt. 2018-nak számunkra lehetőséget és nem a közösség lelombozódását kell jelentenie” – összegzett Porcsalmi Bálint.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszámolójában kifejtette: az RMDSZ ebben a parlamenti ülésszakban is folytatja a PSD-vel az együttműködést, ezt megerősítette az a tény is, hogy a liberálisok az utóbbi időben kevésbé voltak nyitottak a kisebbségi kérdés iránt. Megtudtuk: a megyei szervezet már több felszólítást is küldött azon vidéki önkormányzatokhoz, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, hogy tegyék ki a kétnyelvű helységnévtáblákat, és mindezt folytatja a jövőben is. A szervezet évi országos közgyűlését, ahol az alapszabályt hozzáigazítják az idei zilahi kongresszuson elfogadott szabályzathoz, november 25-én tartják egy vidéki településen, disznótorral egybekötve, ahova 277 személy lesz hivatalos.
„Reménykedhetünk abban, hogy az RMDSZ nélkül a sarkalatos törvények nem mennek át a szenátuson, a kialakult helyzetnek köszönhetően poziciónk erősödik, és mi mérsékelni tudjuk a nem megfelelő megnyilvánulásokat” – közölte László Attila szenátor, aki szerint érződik a feszültség a kormányzó többségben is.
