PISA-felmérés: bőven van hova fejlődnie a magyar és román oktatásnak
Vissza

PISA-felmérés: bőven van hova fejlődnie a magyar és román oktatásnak

Javult a román, romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években a szövegértés, természettudományok és matematika területén – derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

A szervezet honlapján elérhető jelentés szerint mind a magyar, mind pedig a román iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.

A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el (a korábbi 488-hoz képest), míg a matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag egyébként a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.

Nem túl rózsás a helyzet román viszonylatban sem, bár a diákok teljesítménye mind a szövegértés és a természettudományok, mind pedig a matematika terén javult: 4–10 ponttal jobb eredményeket értek el, mint három éve. Ennek dacára a román oktatás a mezőny második felébe szorult, a 72 ország közül a 48. a rangsorban. Sőt, európai viszonylatban Románia egyenesen a lista végére került: a 28 vizsgált európai ország sorában két 27. és egy 26. hellyel „szégyenkezhet”. Természettudományok terén 435 pontot, szövegértés terén 434-et, matematikából 444 pontot gyűjtött össze a tesztben résztvevő 185 romániai iskola 5103, 15–16 éves diákja. Ők ily módon azt bizonyították, hogy az iskolapadban nem tudták elsajátítani azokat a kulcs-képességeket, amelyekre az iskolából kilépve, a valós és „nagybetűs” életben szükségük lesz – másképp fogalmazva, a hazai rendszer funkcionális analfabétákat nevel.

A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban, az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.

„Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön” – hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD főtitkára.

„Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira” – figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban, de nem a lexikális tudást mérték, hanem azt, hogy az elsajátított információkat a fiatalok mennyire tudják alkalmazni, felhasználni a valós életben.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Minisztercserékről döntött a PSD: nyolc ...
Gabriela Fireanak elege lett a PSD-ből, ...
Theresa May: a Brexit után az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ