Pénzért sem vásárolhatnánk vékony, füles zacskót 2019-től
Pungatilalom: Afrikában börtön, nálunk csak pénzbírság fog járni
Pungatilalom: Afrikában börtön, nálunk csak pénzbírság fog járni
Vissza

Pénzért sem vásárolhatnánk vékony, füles zacskót 2019-től

A fáma szerint mindenkinek van otthon egy zacskója, amelyben a további zacskókat gyűjti valahol egy konyhaszekrényben vagy a kamrában. Kommunizmus alóli felszabadulásunk egyik státusszimbólumaként is tekinthetünk a „pungára”, amelyet eleinte ingyen adtak a nagykereskedők, pontosan úgy, mint az áhított-vágyott igazi demokráciákban, Nyugaton. Ám gyorsan fel kellett kötnünk mérföldes csizmánkat, és ami a szabad világban évtizedek alatt érett felismeréssé, ahhoz nekünk alig pár éven belül kellett felnőnünk: a műanyag évszázadokon át szennyezi a környezetet, tehát az ingyen osztogatott pungáknak befellegzett. Bár igazi megoldást az összehangolt intézkedések hozhatnának, a szelektív hulladékgyűjtés tényleges megvalósulásáig marad az egyre szigorúbb pungatilalom. A legújabb szerint, amit a kormány múlt csütörtöki ülésén fogadtak el, a vékony, füles zacskók gyártását tiltják be jövő nyártól, majd 2019 januárjától kivonnák a kereskedelmi forgalomból.

Gyerekkoromban az egylejes egyenpunga (igen kérem, punga!) volt a divat, ma sokszor már az egy lejt is meghaladja a különféle műanyag zacskók ára – amelyek igen környezetszennyezőek, hiszen mintegy 400 év alatt bomlanak csak le. Többségük egyébként pontosan csak addig bírja, amíg a boltból hazaérünk. A gyengébbjét rögtön ki is dobjuk a szemétbe, azokat pedig, amelyek mégis épségben átvészelték a viszontagságos hazautat, „még jó lesz valamire” jelszóval sokan összegyűjtik. Aztán legközelebb persze, hogy elfelejtjük magunkkal vinni a bevásárláskor. Helytállónak tűnik hát a vérkomoly témákat holtviccesen kifigurázó hazai portál, a TimesNewRoman megállapítása (amely akkor látott napvilágot, amikor a család fogalmának alkotmányos megfogalmazása körül állt a bál): Romániában az a család, ahol több, egy fedél alatt élő személy közösen egy zacskóval teli zacskót birtokol. Más internetes elmésség szerint egy román állampolgár talált az utcán egy pungát benne 4000 pungával, és… leadta a rendőrségen. Egy „tanulmány” pedig úgy „tudja”, Romániában elsősorban azért költöznek nagyobb lakásba az emberek, mert már nem férnek a zacskóik, amelyekben a többi zacskót tartják. Mondom, hogy a punga státusszimbólum...

Lőttek a vékony „majóknak”

Bukarest most viszont egészen komolyan úgy döntött, az európai rendelkezések honosításaként 2018 júliusától teljesen betiltja a vékony és nagyon vékony ingvállas (amelynek füle van, és eredeti állapotában, összehajtva legjobban egy melegítő felsőre, majóra hasonlít) műanyag zacskók piacra dobását, a már piacon lévőket pedig fél éven belül el kell adni: 2019 januárjától ugyanis az árusítását is betiltják. Ha ennek hinni lehet, és semmiféle kiskapu nem kerül, akkor ezek szerint rövidesen nemhogy ingyen, hanem pénzért sem tudunk majd olyan zacskót vásárolni, ami szinte azonnal elszakad, hetente tonnaszám növelve a fel nem bomló hulladékmennyiséget. Az 50 mikronnál vékonyabb zacskók esnek a csütörtökön jóváhagyott kormányhatározat áldozatául – a szupermarketekben leggyakrabban kínált ingvállas zacskók vastagsága alig 14 mikron, és gyártóik csupán 5-6 kg teherbírásúnak mondják.

Az intézkedésre azért volt szükség, mert a műanyag zacskókra 2009-ben bevezetett környezetvédelmi illeték nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis nem csökkent a hazai lakosság „pungafogyasztása”. Hiába, no, úgy tűnik, az a pár év nem volt elég ahhoz, hogy teljességében kiélvezzük, s így lecsengjen a pungaszabadság. A britek ennél azért jobban vizsgáztak: a 2015-ben kirótt környezetvédelmi illeték hatására 85%-kal csökkent az eladott műanyag zacsik száma, de csak a Tesco üzletlánctól így is évente 700 milliót vásároltak. Ezért idén augusztus végén a brit Tesco úgy döntött, úttörőként leállítja a műanyag zacskók eladását, inkább 94%-ban újrahasznosítható anyagokból készült táskákat árulnak. Ami ugyan kétszer drágább, mint az eddigiek – 5 helyett 10 pennybe kerül –, de ha valaki a sérült vagy elszakadt táskáját visszaviszi, a boltban ingyen kap helyette újat. Hasonlóképpen reklámozta be évekkel ezelőtt vastag, újrahasznosítható anyagból készült tágas bevásárlótáskáit a hazai Cora üzletlánc is, és tényleg, az elnyűhetetlen szatyornak hamarabb bomlott ki a varrása, minthogy az anyaga elszakadjon. Mindazonáltal sokszor az sincs kéznél, amikor éppen szükség lenne rá, és akkor gyakran fanyalodunk műanyagokra, még ha tudjuk is, hogy káros, elítélendő és pfuj.

A 2009-es romániai zacskókorlátozás eredetileg egyébként azt szerette volna elérni, hogy a nem lebomló műanyagok helyett papír, vászon és lebomló műanyag kerüljön a boltokba – de, mint láthatjuk, ez a terv nem jött be. Annyira nem, hogy az új rendelet már nem kockáztat, és egyből az uniós rendelkezés által kínált drasztikusabb megoldás mellett döntött.

{Tovább olvasható még 374 szó.}
A tagállamok amúgy kétféle szabályozás közül választhatnak: a könnyű műanyag zacskók éves felhasználását személyenként 2019 végéig 90 darab, 2025 végéig pedig 40 darab alá szorítják, vagy garantálják, hogy 2018 után a vásárlók nem kaphatnak ingyen ilyen nejlonzsákot. A fületlen zöldségzacsik egyelőre megúszták Az új hazai szabályozás nem vonatkoz
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Áradnak a folyók Kárpátalján
Migránstüntetés vonult végig Róma ...
Hosszú Katinka kiváló eredményei az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ