Öt nap a Völgyben: egy összművészeti fesztivál élményei
Vissza

Öt nap a Völgyben: egy összművészeti fesztivál élményei

Ahogyan tavaly megfogadtuk, idén visszamentünk Magyarországra a Művészetek Völgyébe, hogy még jobban elmerülhessünk az összművészeti fesztivál kínálta élményekben. Ezúttal a tíz napos esemény első öt napjából próbáltuk kihozni a legtöbbet, hiszen a koncertek mellett évről évre rengeteg egyéb program várja a néhány napra ide utazó "völgylakókat".

ÚJVÁRI DOROTTYA,   BARAZSULY VIKTÓRIA ADRIENN

Ebben az évben sem jutottunk el mind a harmincöt helyszínre, de voltunk klasszikus zenei koncerten, ének- és fotóworkshopon, a Kaláka versudvar zenés versimpróin, Harcsa Veronika udvarában énekeltünk, a Hagyományok Háza Folk udvarában hajnalig roptuk, felfedeztük Kapolcs mellett Taliándörögdöt és színházi előadásra is bejutottunk a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem SZFE Globe-nak nevezett különös helyszínére. Az összesítések alapján a 29. alkalommal megrendezett fesztiválra több mint nyolcvanezren váltottak jegyet, ami tavalyhoz képest 15 százalékos növekedést jelent. Mi ezt abban érzékeltük, hogy alig-alig volt szabad hely a Lackfi János vezette verses találkozásokon, már a koradélutáni programokra is ajánlott volt korábban érkezni, valamint előfordult, ha késve érkeztünk, hogy a kisebb udvarokon megtartott koncerteket már csak kintről hallgathattuk. De csak örvendeni tudunk annak, hogy egyre többeknek van kedve megtapasztalni a völgyélményt!

A néhány száz fős Veszprém megyei települések – Kapolcs, Vigántpetend és Taliándörögd – tényleg festői környezetet nyújtanak a fesztiválnak, amelynek szervezői idén kimondottan odafigyeltek ennek védelmére is.

A természetvédelemmel foglalkozó egyesületek a Művészetek Zöldje udvaron voltak. A különböző előadások mellett foglalkozásokat is szerveztek: a Jane Goodall Intézetnél vászonszatyrot lehetett festeni, a Kemenes Vulkán Parknál a magmás kőzetekről meséltek, valamint kitűzőket készíthettek kicsik-nagyok. Ezeken kívül voltak logikai játékok, papírhajtogatás, óriás társasjáték, lehetett parafa lényeket összeállítani, kavicsot festeni, valamint a szelektív hulladékgyűjtést is megismerhették a gyerekek.

A Harcsa Veronika udvar volt idén is az egyik legnyugodtabb helyszíne a fesztiválnak, ahova félre lehetett vonulni feltöltődni. Reggel jógával várták a résztvevőket, majd zenés programok következtek, itt voltak az ének workshopok is. De akár a gyönyörű ecetfa megcsodálásáért is megérte felkeresni az udvart.

A kisgyerekes családok pedig kerekítő foglalkozásra jöhettek ide. Mi kívülállóként hallgattunk meg néhány mondókát, és nagyon élveztük! Azt kissé sajnáltuk, hogy az apukák annyira nem vettek részt ebben.

Az Éltető Völgyben a Balaton-felvidéket lehetett megismerni: őstermelők különféle finom sajtokkal, lekvárokkal, natúrkozmetikum készítők jótékony kencékkel, kézművesek mind jelen voltak. A halimbai gyógynövényeskert egy gyógynövényfelismerő versennyel várta az arra járókat. Találgatás közben meséltek a kertről, ahol megközelítőleg 180 féle gyógynövényt lehet megtekinteni, valamint a mezítlábas ösvényükről is.

Kapolcs főutcáján különös házat rendeztek be, aki ide belépett, jó néhány évtizedet visszaugorhatott az időben. Nippek sorakoztak a régi kredenceken, voltak üveghalak, szódásüvegek, furábbnál furább konyhai habverők, krumplitörők stb. Nézelődés közben mi egy játékot is kitaláltunk: egymást teszteltük, hogy vajon hány ilyen eszközt ismerünk fel – a fánksütő és a derelyevágó volt akivel kifogott.

Este minden udvar, utca fénybe borult. Idén sem maradtak el a színes fényfüzérek, lampionok.

Ahogyan a fényfestés sem. Megelevenedtek az éjszaka sötétjében templomok, házak, fák.

A fesztivál egyik teltházas koncertjét a Boban Marković Orkestar adta, akik néhány számot Palya Beával közösen játszottak el. A nagyszámú közönségen nem is lepődtünk meg, hiszen a balkáni dallamok sokakat felcsaltak a Panoráma Színpad elé. 

A Kaláka Versudvar a Művészetek Völgyének megkerülhetetlen pontja: a déli órákban Lackfi János versműhelyt tartott, délután versimprók voltak költők és zenészek társaságában, este pedig koncertek, beszélgetések. A versimprók meghívottjai között volt például Babiczky Tibor és Both Miklós, akik az Ukrajnai népdalgyűjtésről is meséltek, sztároknak kijáró lelkesedéssel várta mindenki Varró Danit, aki a Misztrál együttessel közösen lépett fel. A későbbi Misztrál koncert egyedi hangzásvilága pedig sokakat elvarázsolt.

A színházi előadások Taliándörögdön voltak, két helyszínen. A londoni Globe mintájára elkészített épület volt az egyik, ennek a különleges terében egyszerre csak 150 néző fért el, úgyhogy ajánlott volt legalább egy órával az előadások előtt helyszámot kérni. Mi éppen elcsíptünk két helyet a Moliére Amphitryon művéből készült előadásra. Igazi színházi élmény volt, ráadásul fesztiválon.

A különleges élmények közé tartozott a klasszikus zenei koncert is, amely a kapolcsi evangélikus templomban kapott helyet. Sebestyén Márta és Andreszkij Judit csodálatosan ötvözték a népdalok hangzását a régizenével, az éterien egybecsengő hangokat furulyákkal, dobokkal és csembalóval fűszerezték. Nagyon izgalmassá tette az előadást, hogy a nyelveket is keverték, a magyar és latin nyelvű dalok mellett felcsendültek például velencei és katalán dallamok is, hiszen ezek egykor mind részei voltak egy-egy fejedelmi mulatozásnak.

Az Area 51/ 51-es körzet a fesztiválnak az egyik elvonulós, csendesebb pontja volt. Akik végigjárták a 13 helyszínt, megismerkedhettek (és ki is próbálhatták) Galántai György tárgyszobraival és az 1960–70-es évek magyar avantgárd művészet balatonboglári dokumentumaival. A hely talán leginkább egy archívumhoz hasonlított, ahol idézetek és művészeti szövegek vezették rá a látogatót a hallottak és látottak befogadására, hiszen minden helyszínen különböző hanghátterek mentek: John Cage, Henry Flynt, Charlie Parker stb. műveinek részletei. 

A Folk udvar reggeltől éjjelig nyitva állt. Napközben népdalokat és -táncokat lehetett tanulni, de kézműves foglalkozások, gasztroelőadások, szabadegyetem és mesemondás várták az érdeklődőket. Bár voltak még népi kultúrát tematizáló udvarok, az biztos, hogy a nagyobb koncertek után itt volt a legforróbb hangulat, hiszen hajnali 3-ig húzták a muzsikusok a talpalávalót.

A Kőbánya udvar zenei kínálata a fiatal tehetségek és a rocklegendák köré csoportosult. Volt élőzenés rocktörténet, előadások és persze koncertek. Itt lépett fel a Carbonfools is, az együttes énekese a kolozsvári Fóris-Ferenczi Gábor.

A Völgy kézműves vásárában biztosan mindenki megtalálta, amit keresett - és azt is, ami csak úgy elvarázsolta. A kerámiatárgyak voltak talán a legváltozatosabbak: kézzel festett, matt és fényes mázas csészék, tálak, díszek, ékszerek közül lehetett válogatni. A kovácsműhelynél különös újrahasznosított dobozt is felfedeztünk, de sajnos az nem volt eladó.

Az ital- és ételkínálat idén is elnyerte a tetszésünk, annál inkább, hogy a tányérok, evőeszközök lebomló, komposztálható anyagból készültek, valamint az egyszerhasználatos műanyag poharak helyett bevezették az újratölthető, majd visszaváltható repoharat, tehát nem hagytunk magunk után akkora szemetet sem. Kipróbáltuk a kékabroszos helyeket is, amelyeket helyi családok nyitották meg a fesztiválra. A családias ízek mellett pedig úgy éreztük, hogy az otthoni vasárnapi ebédet fogyasztjuk.

A völgyélmény nem lett volna teljes sátrazás nélkül. A hőség miatti korán kelésért kárpótolt a táj. Jövőre ugyanitt!

Borítókép és fotók: Újvári Dorottya és Barazsuly Viktória Adrienn

 

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Parkoló autókat rongáltak meg a ...
Filmtettfeszt: díjátadó kézfogás és ...
Szexedukáció, utcai okoskönyvtár, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ