Öregedés a gazdasági bizonytalanság közepette - Számít a pozitív hozzáállás?
Vissza

Öregedés a gazdasági bizonytalanság közepette - Számít a pozitív hozzáállás?

Az alacsony jövedelem és a bizonytalan nyugdíjkilátások együtteseként meghatározott prekariátus befolyásolhatja az öregedés módját, illetve elmélyítheti az egészségügyi egyenlőtlenségeket – állapítják meg német és román kutatók, köztük Irina Catrinel Crăciun, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Karának adjunktusa. (A BBTE tanulmányismertetője)

A kutatókat elsősorban az foglalkoztatta, hogy a középkorú egyének esetében hogyan befolyásolja a prekariátus az öregedéssel kapcsolatos attitűdök kialakítását, a kedvező erőnléti állapot fenntartását, valamint a szociális és pszichológiai erőforrásokkal való gazdálkodást. Állításuk szerint annak megértése, hogy a középkorú egyének hogyan tekintenek az öregkorra rendelkezésre álló erőforrásaikra, rámutathat azokra az okokra, amelyekből kifolyólag bizonyos emberek fel tudnak készülni az öregedésre, míg más embertársaik egyáltalán nem.

A German Aging Survey által szolgáltatott adatok elemzése nyomán arra jutottak, hogy noha valóban jellemzőbb, hogy a gazdasági bizonytalanság és a rossz nyugdíjkilátások kedvezőtlen jóléti és egészségi állapothoz, redukált, egyenlőtlen erőnléti, szociális és pszichológiai erőforrás feltételekhez vezetnek, de a helyzeten akár fordítani is lehet. Az öregedéssel kapcsolatos pozitív hozzáállás kialakítása – a lehetséges nyereségek előtérbe állítása a veszteségekkel szemben, az elkövetkező időknek tulajdonított pozitív értelem, továbbá az, hogy az egyén továbbra is célokat tűz maga elé – ugyanis egyfajta ütközőként is viselkedhet a prekariátus közepette. Tompíthatja, kompenzálhatja a kedvezőtlen öregkori erőforrás-feltételek hatását, vagy egyenesen reprodukálhatja és a korosodó egyén szolgálatába állíthatja ezeket az erőforrásokat. Az öregedéssel kapcsolatos attitűdöket – a szakemberek állítása szerint – rendszerint a felnőtt évek során szerzett tapasztalatok, az iskolázottsági szint, a társadalmi státusz, illetve a média hatása együttesen határozza meg.

A fenti megállapítások kvantitatív, azaz mennyiségi, valamint kvalitatív, tehát minőségi vizsgálatok eredményei. A kvanti­tatív szakaszban a German Aging Sur­vey 1996 óta mért statisztikáinak felhasználásával 1992­ anyagi biztonságot, jó nyugdíj­kilátásokat élvező és 240 gazdasági értelemben kiszolgáltatott német állampolgár 2011-es adatait hasonlították össze. A kvalitatív mérésekhez egy 2012 októbere és 2013 augusztusa között Catrinel Crăciun által végzett felmérés eredményeit használták fel. A 2014-ben közreadott felmérés félstrukturált, epizodikus interjúk segítségével kö­vette nyomon, hogy középkorú német állam­polgárok körében az öregedéssel kapcsolatban kialakított viszonyulások milyen összefüggés­ben állnak a prekariátussal, valamint a későbbi erőnléti, társas és pszichológiai kondíciókkal.

(Catrinel Crăciun, Paul Gellert, Uwe Flick (2017): Aging in Precarious Circumstances: Do Positive Views on Aging Make a Difference? Gerontologist, 57/3, 517–528.)

 


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Erdélyi Magyar Érték lett a ...
Politikai zsákutcában Németország: új ...
Havazás és erős szél várható

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ