Orbán Viktor: magyar érdek szerint alakítani a magyar külpolitikát

KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA

A magyar kormányfőnek és Tőkés Lászlónak nagyszínpadi előadásait szokás szerint Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezette fel. Megállapította, a szabadegyetem immár „papok és politikusok csúcstalálkozója” is, és a jelenlegi helyzetben szükség is van mindenféle szintű párbeszédekre, így arra is, hogy „a politikusaink papoljanak, a papok politizáljanak”.

Mitől erős egy állam?

Az elmúlt év legfontosabb eseményeként Orbán Viktor azt jelölte meg, hogy a Visegrádi Négyek együttműködése minden korábbinál komolyabbá vált. Kiemelt fontosságot tulajdonított továbbá annak, hogy míg Barack Obama amerikai államfő megválasztása utáni első nagy külföldi beszédét Kairóban tartotta, Donald Trump jelenlegi államelnök Varsóban tette meg ugyanezt. „Harcoljunk, mint a lengyelek, családért, szabadságért, országért és Istenért” – idézte Trumpot a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy két évvel ezelőtt ilyen jellegű kijelentés nem hangzott el a nyugati világban. A magyar kormányzat célja sem más 2010 óta, mint nemzet és ország megerősítése, a magyar önbecsülés visszaszerzés – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

A továbbiakban pontokba foglalva összegezte, meglátása szerint mitől erős egy állam. Mindenekelőtt úgy vélte, erős országról akkor beszélhetünk, ha az „nem a más pénzén él”, azaz „elköszön” a Nemzetközi Valutaalap (IMF)-féle intézményektől, amit kormányzatának sikerült keresztülvinnie.

Erős az állam, ha nincs költségvetési hiánya, és van a GDP-növekedéssel mérhető gazdasági teljesítménye. Magyarországon ez az érték jelenleg kétszerese az európai átlagnak – ismertette a kormányfő. Egy erős állam képes arra, hogy munkát adjon mindazoknak, akik dolgozni akarnak; míg 2010-ben Magyarországon 3 millió 600 ezer ember dolgozott és egy millió 800 ezren fizettek adót, mára 4 millió 400 ezer dolgozó ember van, és ugyanennyien teljesítik adózási kötelezettségüket – állapította meg Orbán Viktor.

Az erős államok ismérveinek megfelelően, stratégiai fontosságú ágazatokban, így a bank-, energia- és médiaszektorban – immár erős magyar állami tulajdonrész van, ugyanis a kormány az elmúlt időszakban ezer milliárd forintból vásárolt oktalanul privatizált vállalatokat – folytatta a kormányfő. Megállapította ugyanakkor, a demográfiai fejlődés tekintetében Magyarország még nem erős, a kormány pedig ilyen körülmények között csak annyit tehet, hogy családbarát környezetet alakít ki az állampolgárok számára. Mint mondta, rengeteg pénzt költöttek eddig a családok támogatására, erre az összegeket különadók formájában a multinacionális vállalatoktól vették el.

Egy erős ország rendelkezik a közbiztonság garantálásának, határai védelmének, a terrorkísérletek elhárításának képességével; mindezek mellett, erős kulturális identitása van, amelyet viszont csak stabil etnikai összetétel mellett őrizhet meg – hangsúlyozta a miniszterelnök. Ismérvekként jelölte meg a fejlődő tudományt, az innovációt, a jövő új iparágai felé való nyitást.

A miniszterelnök megállapítása szerint, egy erős magyar állam a világ teljes magyarságát erős közösségbe szervezi, segíti gazdasági fejlődését. Megjegyezte ugyanakkor, Magyarország tagja a világ legnagyobb katonai erejét képező szövetségi rendszernek, a NATO-nak, de a jövőben képesnek kell lennie magát megvédeni, megfelelő saját haderővel is rendelkezni. Egy erős ország képes a világ nagy rendezvényeit vendégül látni, Budapest pedig egyértelműen egy olyan, kulturális alkotásnak minősülő hely, amely bebizonyította, bármilyen sport-, kulturális-, vallási vagy egyéb rendezvény jó házigazdája lehet – emelte ki OrbánViktor.

Európai marad-e Európa? (alc.)

A következő évtizedek kulcskérdése az, hogy az európaiaké marad-e Európa  – emelte ki a migrációs válság problematikája kapcsán Orbán Viktor. Hangsúlyozta, a migránsok kultúrája élesen szembenáll az európai kulturális értékekkel. Példaként említette, hogy míg utóbbi kívánatosnak tartja, hogy a férfiak és a nők egyenrangúak legyenek, az iszlám kultúrában a nők a férfiakhoz képest alárendelt helyzetben vannak. A gazdasági problémák megoldására nem válasz a migráció – jelentette ki a miniszterelnök, aki úgy vélte, a munkaerőhiány migránsokkal való pótlása olyan, mintha a hajótörött tengervizet inna. A kormányfő arról is beszélt, hogy a muszlim közösségek saját kultúrájukat, életszemléletüket eleve erősebbnek tekintik, mint a keresztény kultúrát, erősebbek is az egyéni érdekek alárendelésében, az átnevelés, integráció ezért nem lehet sikeres. Az európai kultúrának nem célja, hanem eszköze a szolidaritás; a cél az, hogy azok az emberek, akik ebbe a kultúrába beleszülettek, békében és biztonságban éljenek – érvelt Orbán Viktor. – Nem lehetünk szolidárisak olyan emberekkel, népcsoportokkal, akikek felfogásrendszere az európai létezés alapvető céljaival ellentétes – tette hozzá.

A Soros-terv? 

Megállapítása szerint az európai emberek véleményével szemben Brüsszelben egy olyan szövetség alakult ki, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje, és a „Soros-birodalom” vesz részt. Kifejtette, a négy pontból álló Soros-terv értelmében évente egymillió migránst kell az unióba befogadni, ezek mindegyikének 4,5 millió forint értékű – közel 15 ezer eurót – kell érkezésekor adni a bevándorlási áradat folyamatosságának fenntartása érdekében. A harmadik pontnak megfelelően, az érkezőket kvótarendszer alapján kell szétosztani az államok között, illetve létre kell hozni egy európai bevándorlási ügynökséget, amely központosított válaszokat adna a migrációs kérdésekre – részletezte Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon és az európaiké maradjon, az EU-nak vissza kell nyernie szuverenitását a „Soros-birodalommal” szemben. Mindamellett, az uniót meg is kell reformálni, az Európai Bizottságot „vissza kell terelni” az alapszerződésben elfoglalt helyére; azaz, a testületnek nem politikai szerepkört kellene betöltenie, hanem azt a feladatot, hogy „őrködjék az európai alapszerződés betartása felett”. A reform csak úgy kezdődhet el, ha a tagállamok megvédik határaikat, a migránsáradatot megállítják, s kiutasítják a törvénytelen bevándorlókat az unió területéről. Vissza kell állítani továbbá az EU versenyképességét, tudomásul venni, hogy – a brexit nyomán -  katonai potenciálját is fejleszteni szükséges.
Orbán Viktor szerint a Balkán uniós integrációja nélkül nem lesz béke a térségben, ezért, ha egyelőre abszurdumnak tűnik is, Szerbiát minél előbb fel kell venni az unió tagállamai közé. Hangsúlyozta továbbá, történelmi szerződéseket szükséges kötni Törökországgal és Oroszországgal. 

Megmarad-e a kerítés és a határvédelem?

Magyarország a V4-ek segítségével megfékezte az Európába áramló migránsáradatot – emlékeztetett Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy amíg ő a miniszterelnök, a kerítés a helyén marad, és az ország határait megvédik. A jövő évi magyarországi választásoknak ezúttal Európát érintő tétje is van, éspedig, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a magyar határt és Európát egyaránt védő kerítést – jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta, a magyarországi ellenzék nyíltan hirdeti, ha kormányra kerülnek, beengedik a migránsokat, egyetértenek teljes és kötelező érvényű szétosztásukkal, tehát készen állnak arra, hogy Európát átadják egy új, kevert összetételű európai jövő számára. A jelenlegi magyar ellenzéki pártok a nemzeti alapú kormányzás helyett egyértelműen több teret adnának a központi, brüsszeli kormányzásnak – tette hozzá a miniszterelnök.

Az országgyűlési választásoknak lesz egy közép-európai tétje is – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint a brüsszeli bürokraták és Soros György egyaránt abban érdekeltek, hogy gyengítsék Közép-Európát, amelyben akadályt látnak a Soros-terv végrehajtásához. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-eket – állapította meg. Kitért arra is, hogy Magyarország Trianon óta nem állt még ennyire közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt újra évtizedekre elveszíthetik a magyarok. Az anyaország nemzeti érzelmű kormánya a határokon túli magyar közösségek megmaradásának is előfeltétele, „az ellenzéki pártok nem az önök barátai” – állapította meg Orbán Viktor, felkérve egyúttal a határon túli magyar embereket a regisztrációra és a választási részvételre.

„Érdekük legyen, hogy sikeresek legyünk” 

A közönség soraiból érkezett kérdésre, miszerint „Putyin” vagy „Trump”?, vagyis az orosz vagy az amerikai államfő lenne a megfelelő szövetséges, a magyar miniszterelnök kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. – A mindenkori magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek – hangsúlyozta Orbán Viktor. „A létezésünk szempontjából fontos országokkal olyan viszonyt kell kialakítanunk, hogy érdekelve legyenek abban, hogy sikeresek legyünk” – részletezte. Megállapítása szerint ma Oroszországnak, az Amerikai Egyesült Államoknak is érdeke, hogy Magyarország erős állam legyen, továbbá ez Kínának, Izraelnek, Törökországnak is előnyös. 
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány hét éve dolgozik azon, hogy a „lecsatlakozásos, szövetségesi gondolkozás és logika helyén a nemzeti önérdekből kiinduló külpolitikát” építsen fel, és mára már „jól áll” ebben a tekintetben. „Egy mozaikkocka nincs a helyén, ezt Brüsszelnek hívják. Ez a következő választás után megoldandó feladat. Nem lehetetlen. Látjuk a lehetőséget” - hangoztatta Orbán Viktor.
 

A miniszterelnök az autonómiát firtató felvetésre leszögezte: a kormány támogatja az autonómiát. Úgy fogalmazott: „az autonómiát támogatom. Jobb híján. Pont.” Az RMDSZ-t illető kérdésre azt mondta, gondolhatnak bármit filozófiai tételekről, politikai elvekről, helyes stratégiáról, arról nincs mit gondolkodni, hogy kire szavaznak az emberek. 

Ugyancsak kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: nem osztja a Brüsszelben uralkodó lelkiállapotot, amelyik ellenségnek tekinti a Brexit folytán az Egyesült Királyságot. Kiemelte, minden nemzet maga dönti el, hol látja a saját érdekeit jobban érvényesíthetőnek. Megfogalmazása szerint, az Egyesült Királyság Magyarország „barátja”, akkor is, ha nem tagja az uniónak. Arra a felvetésre, hogy látja-e a lehetőséget a magyarországi társadalmi-gazdasági intézkedéseknek a határon túlra történő kiterjesztésére, igennel válaszolt, hozzátéve, hogy a legfontosabb szempont az ütemezés, lépésről lépésre kell haladniuk ebben a kérdésben. Megjegyezte azt is, hogy vidéki népesség-megtartó lakástámogatási programot is kell indítaniuk, ennek tapasztalatai alapján aztán következhet egy Kárpát-medencei program.

További kérdésre közölte: a lengyelek az igazságszolgáltatási rendszerük reformja kapcsán semmi olyat nem hajtottak végre, ami kívül esne az uniós elveken, eszméken. „Nem fair, igazságtalan, tisztességtelen, a kettős mérce tipikus megnyilvánulása, amit a lengyelekkel szemben Brüsszel tesz” – jelentette ki a kormányfő, és megerősítette: Magyarország szolidáris Lengyelországgal. 
 

Arra a kérdésre, hogy miért nem „keményebbek” a „Soros-birodalom magyarországi képviselőivel”, megjegyezte: még lehetnek. Hozzátette azonban azt is, hogy az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethető eszközöknek, és ők ezt a határt, ellenfeleikkel ellentétben, nem lépik át. 
 

A kormányfő szerint a „liszt ott dőlt ki”, amikor a Soros-birodalom a nemzetbiztonság területére lépett, vagyis arra kezdte használni a pénzét, embereit és az intézményeit, hogy migránsokat szállítson Európába, és ennek érdekében meghirdette programját. Kijelentette: mindez ellentétes Magyarország rövid, közép- és hosszú távú érdekeivel, sérti a magyar emberek, az ország nemzetbiztonságát. „Nincs pardon”, ha a terrormentes életről, a kulturális identitás megtartásáról, a magyar emberek biztonságáról van szó – hangsúlyozta Orbán Viktor. A nemzetbiztonsági jogszabályokat mindenkivel be kell tartatni, azzal is, akit Soros Györgynek neveznek – tette hozzá. 
    

Tőkés László a Bibliát és Babits Mihályt idézte 

Szokásához híven, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bibliai idézettel kezdte beszédét: Máté evangéliumából, a Hegyi beszéd zárórészével lepte meg a közönséget. „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát. És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze, mert kősziklára építtetett.” A Fidesz-KDNP listákon az Európai Parlamentbe bejutott politikus ezzel támasztotta alá az idei rendezvénysorozatnak Tusványos – a biztos pont mottóját.

Trianonban kerékbe tört nemzet 

A „biztos” szintagma a Tőkés által használt Babits-idézetből ismét visszaköszönt. A volt püspök szabadon idézte Jónás imáját is, amelynek szövegéből újból a biztos pont, a biztonság fogalomkörét továbbította a hallgatóságnak. A politikus a huszadik század történéseire emlékeztetve kezdte mondanivalóját. Szerinte jelenleg „a keresztyén gyökereit megtagadó és azok szilárd alapjairól elrugaszkodó Európa újabb végzetes fenyegetésekkel találja szembe magát”, bár a kontinens polgárai alig hagyták maguk mögött a vérzivataros huszadik századot és szabadultak a gyilkos totalitárius világhatalmak jármából. Úgy gondolta, ez a megállapítás nem csupán az európai országokra, hanem „Trianonban kerékbe tört nemzetünkre” is érvényes, ugyanis „a szuverenitását és létét fenyegető globalista internacionalizmus és liberalizmus veszélyeivel kell szembenéznie”. Megítélése szerint jelenleg Erdélyben Románia kisebbségellenes, elnemzetietlenítő politikájával is fel kell vennünk a harcot.

Tőkés László azt is kifejtette, kontinensünknek olyan biztos alapokra van szüksége, amelyeket sem „a migráció árja, sem a vele járó terrorizmus, sem Nagy-Britannia kiválása, sem a geopolitikailag determinált keleti háborús veszély, sem Brüsszel hivatásukról megfeledkező bürokratái nem rendíthetnek meg”. Ennek ellenére, mondta a politikus, az európai integráció tizedik évfordulóján el kell ismernünk az uniós csatlakozás számtalan előnyét is, de kisebbségbe szakadt erdélyi magyarként az európai konstrukcióból kimaradt „keresztény többletet” hiányolhatjuk a leginkább a kontinens alaptörvényéből és életéből.

Tusványos hű maradt eszményeihez 

Visszatérve Tusványos mottójához, Tőkés a magyar nemzetpolitika irányában kereste ama „biztos pontot”, amelyet a közel három évtizedre visszatekintő bálványosi-tusnádfürdői nyári szabadegyetem megjelenít és képvisel. Megítélése szerint az, amit a posztkommunista magyar és román politikai pártok művelnek, „önmagában kész kabarénak számít”, ha a „pehelysúlyú” budapesti ellenzék „kusza összevisszaságát” vagy a bukaresti kormánypártok „tragikomédiába forduló” teljesítményét szemléljük. Ezzel szemben, Tusványos hű maradt önmagához, elveihez, eszményeihez, hitéhez – vélekedett Tőkés László. Visszaemlékezve a nyári szabadegyetem és diáktábor kezdeteire, elmondta, hogy eleinte a résztvevők a román-magyar megbékélés útját keresték, de útközben a román partnereket sajnos elveszítették.

– Mi nem taktikáztunk, ahogy azt Traian Băsescu volt államfő idelátogatásakor tette. Mi nemcsak a székely autonómiát, de a román-magyar megbékélést és stratégiai partnerséget, valamint az európaiságot is komolyan gondoltuk. Fájdalmas dolog, hogy ebben nem találtunk és mindmáig nem találunk igazán komoly román partnerekre – közölte Tőkés László.

A tusványosi folyamat időbeni fejlődésének bemutatásával haladva az EMNT-elnöke megállapította, a rendezvénysorozat a magyar-magyar nemzeti párbeszéd közegévé nőtte ki magát. Mint kifejtette, egyes magyarok széles ívben elkerülték Tusványost, másoknak pedig nem volt helyük köztük. Voltak, akik protokollból eljöttek ugyan, de valójában a „nemzetidegen balliberálisokkal paktáltak”, és az anyaországi pártokkal szembeni „egyenlő távolság elvéről bölcsködtek”, rendre elhatárolván magukat a státustörvénytől vagy a magyar állampolgárságtól – részletezte. Volt olyan bukaresti miniszter, aki a Fidesz „politikai ciánszennyezésétől” őrizkedett, sőt ma is vannak olyanok, akik „miniszterelnökünkkel szemben Soros György oldalára állnak, és a CEU körül keltett hisztériába is tevőlegesen bekapcsolódnak” – fogalmazott Tőkés László.

Megítélése szerint a biztos pont maga a nemzeti érdek, bár a napi politika szintjén sokan képesek könnyen megfeledkezni róla. Visszatérve a Hegyi beszédre, megjegyezte: „mi olyan politikában gondolkozunk, amely >>kősziklára>> épít”.

„Johannis megelőlegezte Tusványost” 

A román államfő közelmúltbeli székelyföldi látogatásával kapcsolatban Tőkés László elmondta: Johannis valójában „megelőlegezte” a rendezvényt. „Csak sajnálni tudjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr társaságában nem lehet itt közöttünk. Reméljük, hogy ennek is eljön majd az ideje. Jó viszont az, hogy nemcsak Berlinből üzengetett nekünk az úgynevezett etnikai autonómia ellenében, hanem végre jelenlétével is megtisztelte székelyföldi választóit.” – Nemzetpolitikai céljainkat tekintve ez az elnöki látogatás mindenképpen felért az RMDSZ zilahi kongresszusával, amely nagy nemzeti ügyeink fölött sajnálatos módon elsiklott, olyannyira, hogy még a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatásának ügyét is elmulasztotta felvetni. Reméljük viszont, hogy a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés szükséges aláírásainak begyűjtésével erdélyi közösségünk európai szinten is komoly teljesítményt lesz képes felmutatni – jegyezte meg Tőkés.

Szerinte elképesztő és végtelenül cinikus, hogy azok vádolják Orbán Viktort az úgynevezett európai értékek veszélyeztetésével, akik az általuk gerjesztett migráció, az „újkori népvándorlás ránk szabadítása által egész Európa megmaradását teszik kockára”. Szóba hozta ugyanakkor Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magyarországi látogatását is; elmondta, a két kormányfő találkozásakor „joggal állapították meg, hogy az önvédelem joga minden országot, ilyenképpen Magyarországot is megilleti”. Hozzátette: „az elszaporodott medvék mellett, megcsappant kisebbségi magyarságunkat is megilleti a fokozott védelem”.

Csíki sör, Seuso-kincsek, terrorvád

Beszéde végén Tőkés László – képletesen  –  igazi csíki sörrel teli poharát emelte a budapesti vizes világbajnokság, valamint a jövő évi választások sikerére. – Ezek a sikerek a végre visszaszerzett Seuso-kincsek eszmei értékével mérhetők. A honosítás és a regisztráció folytatása, valamint a levélszavazatok majdani érvényesítése az erdélyi magyaroknak is a szívén fekszik – mondta Tőkés.

A politikus szóba hozta a „székelyföldi terrorvád kézdivásárhelyi áldozatainak” ügyét is. Elmondta, Beke István és Szőcs Zoltán – koncepciós – perében alapfokon kedvezőnek mutatkozó ítélet született, amely a teljes felmentést és igazságtételt vetíti előre. – A maga helyén csak az antiszemitizmushoz és cigányellenességhez fogható hungarofóbiának egyszer és mindenkorra vége kell hogy szakadjon! – hangsúlyozta Tőkés László, majd Hajrá Erdély! Hajrá Székelyföld! felkiáltással zárta beszédét.

****