Valer Dorneanu, az Alkotmánybíróság elnöke a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: a kormány dolga eldönteni, hogyan jár el az elkövetkezőkben.
“Vannak megoldások, amelyek esetében nem merül fel az alkotmánysértés, de a kormány feladata, hogy megtalálja ezeket. Nem áll módomban jogi tanácsadást tartani, vagy más kommentárokba bocsátkozni, álláspontunkat a döntés követő tájékoztatóban fogalmaztuk meg”, hangsúlyozta Dorneanu.
Renate Weber, a Nép ügyvédje, az alkotmánybírósági óvás szerzője szerint nem zárható ki, hogy az Alkotmánybíróság döntését követően kénytelenek lesznek eltörölni a büntetéseket, de jogorvoslatot csak azok kaphatnak, akik a bírósághoz fordulnak. Weber reményét fejezte ki, hogy a kormány hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapot idején kiszabott bírságokat.
A kormánynak azonnal intézkednie kell a bírságok ügyében, mert a bíróságokat lebéníthatja a több százezer per - jelentette ki szerda este Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke is. Meglátása szerint a kormány a költségvetésbe keletkezett lyukakat a bírságokból befolyó pénzzel akarja kitömni. Két hónap alatt a hatóságok több mint 300 ezer bírságot szabtak ki összesen 120 millió euró értékben, ami Európában rekord.
Ludovic Orban szerdán bírálta az alkotmánybíróság döntését. Úgy vélte, hogy a taláros testület "a törvényszegők oldalára állt", és azokat az állampolgárokat bünteti, akik tiszteletben tartották a kijárási tilalmat. Az alkotmánybíróság határozata összhangban áll azokkal a határozatokkal, amelyeket, akárcsak a Dragnea idejében, egy törvényszegő, rendkívül szűk réteg érdekében hoztak', és figyelmen kívül hagyja a lakosság 98 százalék feletti "túlnyomó többségét", amely ebben az időszakban "felelősségteljesen" viselkedett, mondta. Ez a döntés olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a hatóságok már nem tudnak kiszabni bírságot a szükségállapot alatt bevezetett szabályok megsértése miatt. „Megdöbbent ez a döntés, amelynek egyértelműen politikai jellege van" - hangoztatta Orban.
A miniszterelnök úgy nyilatkozott: az Alkotmánybíróság döntése nem azt jelenti, hogy abba maradnak a bírságolások, hanem hogy a bírságok megemelése előtti „állapotoknak” megfelelően történik. A taláros testület a sürgősségi kormányrendelet két cikkelye ellen fogalmazott meg kifogást, ha ezek nem alkalmazhatók többé, értelemszerűen visszakerülünk „az ezt megelőző állapotba”, vagyis a korábbi rendelet van érvényben, ami a kezdeti bírságokról rendelkezett, magyarázta a miniszterelnök. A kormány elemezni fogja a helyzetet, ezt követően dönt arról, hogy felfüggeszti-e a büntetéseket – tette hozzá.
Kezdetben 100 lejtől 5 ezer lejig terjedt a kiszabható bírság értéke, de április 3-i hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a 34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság 2 ezer lej és 20 ezer lej között mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben állapították meg.
Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.
