Önkormányzati felelősségvállalás a családon belüli erőszak áldozatainak ellátására

Önkormányzati felelősségvállalás a családon  belüli erőszak áldozatainak ellátására
Év végére tervezik annak a Máramaros utcai kétszobás ingatlannak a felújítását, amelyben tanácsadó központ működik majd a családon belüli erőszak áldozatai számára. A központ létrehozása azt jelzi, az önkormányzat nagyobb szerepet kíván vállalni az áldozatok, elsősorban nők és gyermekek ellátásában, védelmében. A kezdeményező, Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester lapunknak elmondta: ennek a projektnek fontos üzenete van a segítségre szorulók számára, éspedig az, hogy bátran vállalják fel helyzetüket, kérjenek segítséget, a családon belüli erőszak nem magánügy.

Az önkormányzat tavaly szeptemberben jelölte ki a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó Szociális és Egészségügyi Igazgatóság (DASM) számára azt a kerekdombi ingatlant, amelyben szociopszichológiai és jogi tanácsadóközpont létesül a családon belüli erőszak áldozatainak megsegítésére. Az idén a tanács 100 ezer lejt különített el a 2018-as költségvetésből a felújításra és további 17 ezer lejt az irodák felszerelésére, a tervek szerint a munkálatok az év végéig befejeződnek. Az alpolgármester elmondta: ez a tanácsadó központ csak az első lépés, a következő szint olyan - titkosított címen működő - menhely létrehozása, amely átmenetileg, a válsághelyzet idejére nyújthat biztonságot az áldozatoknak. Jelenleg Kolozsváron nincs megfelelő menedék a védelemre szorulók számára, ezt a hiányosságot - tekintettel a jelenség súlyosságára – sürgősen pótolni kell.

Az alpolgármester úgy vélekedett: az erőszak-ellenes kampányok, így az RMDSZ Nőszervezete által kezdeményezett Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) hatására is fokozatosan változik a hozzáállás: egyre több esetre derül fény, egyre gyakrabban vállalják fel az áldozatok, hogy agresszió érte őket, és fordulnak segítségért. Oláh Emese kifejtette: nem csak a támogatásfüggő, és ezért bizonytalan sorsú civil szervezetek felelőssége az áldozatok védelme, mellettük - velük együttműködve - az önkormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalni a segítségnyújtásban, állandósítani szerepét ezen a téren. Ezzel a szerepvállalással összefüggésben emlékeztetett a városi tanács legutóbbi döntésére is, miszerint lakbértámogatásban részesülhetnek a családon belüli erőszaknak a szociális igazgatóság nyilvántartásában szereplő áldozatai, amennyiben havi nettó jövedelmük nem haladja meg az 1500 lejt, és nincs az önkormányzattól bérelt, vagy szociális lakásuk.

Az alpolgármester fontosnak tartja az önkormányzatnak a civil szervezetekkel, a helyi és megyei szociális és egészségügyi intézményekkel, a rendőrséggel, és nem utolsó sorban az oktatási intézményekkel való együttműködést, közös projektek szervezését. Ezeknek az intézményeknek, mint ahogy a családi, baráti körnek is nagy szerepe van abban, hogy már az első agresszióra utaló jeleknél segítségért folyamodjanak, megkeressék a tanácsadó központot, a menhelyek felé irányítsák az áldozatot, még mielőtt konkrét beavatkozásra sor kerülne.

Elmondta: kormányszinten is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nők ellen elkövetett erőszak jelenségére. A kabinet múlt héten fogadta el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint a rendőr azonnal érvénybe lépő ideiglenes távoltartási rendeletet állíthat ki az áldozat védelmében, az agresszort pedig akár a saját tulajdonában lévő lakásból is eltávolíthatja.

Kormányzati források szerint 2016-ban a családon belüli erőszaknak 36.664 áldozata volt – ennyi esetet regisztráltak – ezek közül 191 halálos áldozat; 2.574 távoltartási rendeletet bocsátottak ki, amelyek közül 743-at megszegtek. 2017-ben országos szinten az áldozatok száma 20.617 volt, 84-en meghaltak; több mint 3.000 távoltartási rendeletet állítottak ki, 1.011 esetben megszegték ezeket. A gandul.info adatai szerint az áldozatok több mint fele (57 százalék) nő, 26 százaléka gyermek, 17 százaléka férfi.