Olcsó húsnak...

Olcsó húsnak...
Az év egyik legcsapadékosabb időszaka, a tavasz közeledtével ismét terítékre került Kolozsvár, egyben Kolozs megye egyik égető problémája: a bezárás küszöbén álló pataréti szeméttelepről kiömlő csurgalék ügye, amely a közelben folyó patak vizével keveredve a Szamosba jut.

Az ősszel még minden „szép és jó” volt, legalábbis úgy tűnt, hogy a nyáron kezdődött szappanopera happy end felé közeledik: a 10 hónapra bérelt, fordított ozmózison alapuló víztisztító mondhatni toporogva várta, hogy végre elkezdhesse munkáját – legalábbis erről lehetett írni az illetékesek nyilatkozatai alapján. Most viszont Facebook-posztjában Szakáts István civil aktivista rávilágított: gyakorlatilag ugyanott vagyunk, mint fél évvel ezelőtt. A megyei tanács a környezetvédelmi engedélyre (!?) vár az illetékes intézménytől a berendezés működésbe helyezése érdekében (a szükséges platform megöntése, egyéb bürokratikus intézkedések majd csak az engedély birtokában kezdődhetnek...). Közben pedig nem történt semmi olyan érdembeli lépés, ami a földcsuszamlást és a csurgalék keletkezését hivatott megállítani, a tanács által ígért támfalak még az előtanulmány előtanulmányi fázisában sincsenek, nemhogy felépítve. Magyarán: úgy tűnik, nem csak a természet aludta át a telet és a medve a barlangjában, hanem a megyei hatóságok is...

És van még egy szemét ügy ebben az egészben: az, ahogyan a megye intézményei packáznak egymással, illetve mutogatnak egymásra, pusztán azért, mert más politikai színeket képviselnek. Ha például a prefektus elfogadta volna a tanácselnök tavalyi kérését, és sürgősségi állapotot hirdetett volna, az ozmózisos berendezés talán már rég működhetne. El sem merem képzelni, Kolozs megye szintjén az engedélyezés folyamatában érintett hatóságok közül hánynak a vezetője szociál-demokrata, és hánynak nemzeti liberális – ez hatványozottan nehezítheti az amúgyis is nehézkes bürokráciát.

Ennél az egésznél talán csak egy bosszantóbb dolog van: ennek a csurgalék-ügynek nem is kellene léteznie. Normális körülmények között ugyanis eleve úgy kellett volna nekilátni a szeméttelep lezárásának, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Ha tudjuk, hogy földcsuszamlás-veszély áll fenn, akkor azt meg kellett volna előzni. Ja, hogy imádoztak?

Ez a földcsuszamlás nem egy imát, egy egész misét megér. Ez tett keresztbe korábban a „szomszédban” a megye lassan tíz éve készülő szelektív hulladéklerakatának, ez veszélyezteti az Erdőfelek-Apahida terelőutat is... Vagyis, olyan többmillió eurós befektetéseket, amelyek kapcsán az ember elvárná, hogy az előtanulmányok valamely fázisában elvégzett helyszíni mérésekből igenis kiderüljön a földcsuszamlás veszélye, és a kivitelezés során tegyenek arról, hogy ez ne következhessen be.

Persze, ez csak elmélet. A gyakorlat – nem csak a fenti esetekben, hanem országos szinten – mást mutat. Az ok pedig szerintem pofonegyszerű: az állami intézmények által kiírt versenytárgyalások esetén a fő győztes-kiválasztási kritérium, vagyis a legkisebb ár. (Mindez a korrupció visszaszorítása érdekében … hogy ez mennyire vált be, arról most ne szóljunk.)

De ugye a Trabant is autó. Ólcsó húsnak pedig... csurgalék a leve.

 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Máskép(p)
A múlt héten zuhogó esőben tekintették meg a romániai megyeközpontok vezetői, a környezetvédelmi miniszter és a helyi sajtó a korszerű hulladéktárolókat. Pontos elnevezésük: digitális hulladéksziget. Egyszerű a működése: a tulajdonos kap egy kártyát, és csakis azzal nyithatja ki a szelektív hulladékgyűjtő tárolót. Belezuttyantja az általa otthon szelektíven összegyűjtött szemetet, majd elégedetten távozik. A digitális rendszer pedig jelzi a szemétszállító cégnek, mikor telik meg a tartály. Erre a cég kiszáll, kiüríti a tartályt és megy az élet tovább.
Máskép(p)
Máskép(p)
Máskép(p)