Nyomásgyakorlással oldanák meg a lakáskrízist

Országos listavezetők a kolozsvári ingatlanárak

Nyomásgyakorlással oldanák meg a lakáskrízist
Érdeklődő fiatalokkal telt meg zsúfolásig a Demos Cluj civil szervezet székhelyének terme december 13-án, amikor szakemberek és érintett lakosok részvételével a kolozsvári lakáskrízisről szerveztek fórumot. Nem véletlen a pályafutásuk kezdetén lévők fokozott érdeklődése, hiszen a diákzsebek nem képesek tartani a lépést a kincses városbeli házbérekkel, az új lakások ára pedig már közelít a csillagos éghez. Országos jelenségről van szó, mert az állami tulajdonú lakások és szükséglakások építését a kormány az utóbbi évtizedekben ugyancsak elhanyagolta: jelenleg a hazai lakásoknak csupán öt százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Megoldások mindenki számára elérhető lakások érdekében című lakossági fórum résztvevői szerint összefogással kell nyomást gyakorolni a mindenkori kormányra, hogy szánjon több pénzt állami lakások megépítésére, a rászorulók lakhatási körülményeinek javítására.

A találkozón Eugen Pănescu (építész, Planwerk tervezőiroda) vázolta a kialakult helyzetet: nincs törvény, amely rendelkezne a romániai állami lakások felett, az Európai Unió ebben a témában nem segít. Kolozsvár az utóbbi években nagyon vonzó lett, de helyhatóság nem tartott lépést ezzel, rosszul kezelte a felmerült gondokat. Arra kell számítani, hogy az állam ezután sem fog főszerepet játszani a lakásépítésben, ezért társadalmi nyomásnak kell alávetni, hogy fordítson nagyobb figyelmet erre. Alex Bogus (a Kolozsvári Lakásbérlők Egyesülete) arra emlékeztetett, hogy 1990 után igazságtalanul kivitelezték a kommunizmusban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, amit sok ügyeskedő kihasznált, és azokat a beruházásokat nem a lakhatási feltételek megteremtése, hanem a profitszerzés hajtotta. A szegény rétegeknek most több állami lakást kellene felkínálni, de erre csak hosszú idő alatt lehet megoldást találni. Vincze Enikő (a Desiré Alapítvány CăŞi sociale ACUM kampány) részéről elmondta: a kapitalizmussal együtt jár, hogy a lakásállomány 95 százaléka magánkézben van, a lakásnak pedig manapság nincs szociális értéke, csak pénzgyártó eszközként használják azok, akik ebbe fektetik vagyonukat. Szerinte is hatni kell az államra, hogy több lakást építtessen. – Meg kell értetni a döntéshozókkal, hogy a lakás a munkaerő újratermelésének feltétele. Az elrugaszkodott házbéreket pedig helyi adminisztratív úton, például a második vagy harmadik lakás nagyobb adózásával, esetleg országos szinten alkalmazható törvényekkel kell megfékezni. Mindenképpen szociál­demokratább ingatlanpolitikára van szükség – mondta Vincze Enikő. 

De szót emelt a nyugdíjas Aurel Şvaiţ is, aki feleségével együtt egyike az Agronómus Házból kiköltöztetett negyvenkét családnak. Az indoklás a hiányos romániai jogban keresendő: a kormány megtiltotta, hogy az mezőgazdasági tárcának tulajdonában álló ingatlanból bevétel származzon, ezért a polgármesteri hivatal nem újíthatta meg a lakbérszerződéseket, és utcára tette az embereket. Hasonlóképpen járt el nyolc évvel ezelőtt a Coastei utcában az önkormányzat, amikor az ortodox egyház beruházása érdekében 350 romát költöztetett ki a Patarétre, nem megfelelő lakásokba. 

A vita során még elhangzott, hogy Kolozsváron évente négyszáz kérelmet nyújtanak be szociális lakásra, de a városháza csak néhányat utal ki. A diákszállások zsúfoltsága az egyetemistákat az albérlet felé hajtja, de a magas árak arra kényszerítik őket, hogy tanulmányaik ideje alatt munkát vállaljanak. Az ingatlanok drágulásából leginkább a bankok, a beruházási alapok és az ügyeskedők szereznek gyorsan nagy jövedelmeket. Ennek kellene közös fellépéssel véget vetni – hangoztatták a fórum részvevői.