Nyertesei és vesztesei egyaránt lesznek a válságnak, állítják szakemberek

Se turisták, se diákok – megsínyli Kolozsvár a járványt

Nyertesei és vesztesei egyaránt lesznek a válságnak, állítják szakemberek
A koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt szükségállapot alatt évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesést regisztráltak Romániában, és ez alól sajnos Erdély sem kivétel. Az Erdélystat legújabb felmérésében, amelyet egy újszerű gazdasági mobilitási mutató segítségével készített, megállapítja: régiók tekintetében Közép-Erdély, azon belül pedig Kolozs megye gazdasági mobilitási indexe csökkent leginkább, ennek oka az eltérő gazdasági szerkezet, hiszen Kolozs megyében jóval nagyobb a szolgáltatási ágazat is, mint a többi megyében. A BBTE gazdasági kutatócsoportja szerint egy gazdasági forgatókönyv nem V-, hanem W-alakú fellendülést mutathat.

ÖSSZEFOGLALÓ

Eltérően hat a járvány a gazdaság ágazataira

Az Erdélystat legújabb felmérésében megállapítja: a szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban megközelítette a járvány előtti szintet, de nem érte el azt. Régiók tekintetében Közép-Erdély, azon belül Kolozs megye gazdasági mobilitási indexe csökkent leginkább, hiszen eltérő gazdasági struktúrával rendelkezik és a szolgáltató szektor itt jóval nagyobb, mint a többi megyében. Partiumban és Székelyföldön kisebb mértékű volt a visszaesés. A járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra egyértelműen csökkenő pályára állt, viszont a csökkenés mértéke jelentősen elmarad az áprilisi mélyponttól.

Kolozsvár az egyik legnagyobb vesztes

Erdély gazdasági mobilitási mutatója nagyon hasonlóan alakult az országos átlaghoz, főleg a március 16-tól május 14-ig tartó szükségállapot alatt, amikor Romániában átlagosan 49,7%-kal, míg Erdélyben 47,6%-kal volt alacsonyabb a gazdasági mobilitás. A legalacsonyabb adat az ortodox húsvéthoz köthető: országos szinten április 20-án 85%-kal, Erdélyben 82%-kal volt kisebb a gazdasági mobilitás, mivel sokakat az ünnepi tevékenységek kötöttek le.

A nyári hónapokban az erdélyi gazdasági mobilitás kissé az országos átlag fölött volt, ami azt valószínűsíti, hogy a régió gazdasága jobban vissza tudott térni a normális kerékvágásba. Ennek ellenére a járvány előtti alapállapot szintjét összességében nem sikerült elérni még Erdélyben sem. Június közepe után is a pozitív értékek alapvetően csak a hétvégéket jelentik.

Erdély régiói között jelentős a különbség. A havi adatokból kiderül, hogy a Maros és Kolozs megyéket magában foglaló Közép-Erdély az összes többi régió alatt helyezkedik el, holott februárban ennek pont a fordítottja volt látható. Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár komoly visszaesésével magyarázható, hiszen az online oktatás miatt a város lakosságának közel negyedét jelentő egyetemisták otthonról tanulnak. (Az erdélyi és az erdélyi régiók gazdasági mobilitási mutatói kiszámításakor figyelembe vették a megye lakosságát is.) Jelentősebben visszaesett a munkahelyek-dimenzió is itt, köszönhetően a megye GDP-jének nagy szeletét adó információs és kommunikációs szolgáltatásoknak, hiszen ebben a szektorban az otthoni munka könnyebben kivitelezhető. Hasonló a helyzet Brassó, Temes és részben Szeben megyében.

Kedvezőbb adatok a turizmusnak, iparnak köszönhetők

A legkisebb mértékben a Partiumban csökkent a gazdasági mobilitás a szükségállapot alatt (viszont ez a csökkenés csak a többi régióhoz képest kisebb, egyébként 48,9%-os zuhanás volt áprilisban). Az alapállapothoz ez a régió sem tudott visszatérni. A kisebb gazdasági mobilitási visszaesés az ipari tevékenység magas részarányával magyarázható, hiszen a gyártási tevékenységek során a fizikai jelenlét elengedhetetlen.

Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékbe csökkent (49,5%-os volt áprilisban) és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz, ez augusztusban 5,2%-kal meg is haladta az alapállapotot. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő. Itt a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés a katolikus húsvét időpontjában volt, ami nem meglepő, hiszen Hargita és Kovászna megyében a magyarok részaránya magas, többségük katolikus vagy protestáns felekezetű. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülésének hatásaként. Krassó-Szörény megyében is hétvégéken volt erősebb a gazdasági mobilitás, ami szintén a kedvezőbb járványügyi helyzetnek és a turizmusnak köszönhető.

Országos átlag alatt Kolozs és Temes megye  

A megyeszintű adatok alapján Hargita és Krassó-Szörény megyében a nyári hónapok alatt az élet csaknem teljesen visszaállt a megszokott kerékvágásba. Az országos átlag fölött volt még számos további erdélyi megye is: Fehér, Beszterce-Naszód, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Maros, Szilágy és Szatmár. Jelentősen az országos átlag alatt maradt viszont Kolozs és Temes megye.

Temes megyében, Kolozs megyéhez hasonlóan, az információs és kommunikációs szolgáltatások nagy szeletét képezik a GDP-nek, így valószínűleg számos alkalmazott otthoni munkavégzése csökkenti leginkább a gazdasági mobilitási mutatót. Arad, Bihar, Brassó és Szeben megyékben a változás lényegében az országos trendeket követi.

Novemberben Szeben az ország legfertőzöttebb megyéjévé vált, számos települést vesztegzár alá helyeztek, így a gazdasági mobilitás az országos átlag alá süllyedt. Szilágy, Máramaros és Szatmár megyékben novemberre szintén erőteljes csökkenés körvonalazódik a gazdasági mobilitásban, ennek legfőbb oka szintén a megyeszékhelyek (Zilah november 5-től, Nagybánya november 11-től és Szatmárnémeti november 19-től) és további kisebb települések vesztegzár alá helyezése a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt.

A járvány második hulláma ismét csökkenti a gazdasági mobilitási mutatót. A legcsekélyebb visszaesést Krassó-Szörény megyében figyelték meg: októberben 3,9%-kal, november első három hetében 12,1%-kal mérséklődött a gazdasági mobilitási index.

A gazdasági mobilitási mutató

A koronavírus-járvány és gazdasági következményei kihívások elé állították a statisztikusokat is, mivel a hagyományos gazdaságstatisztikai mutatószámokat több hónapos, akár féléves késéssel közlik, de a mostani változások miatt már megjelenésükkor szinte elavultnak tekinthetőek. Ezért világviszonylatban előtérbe kerültek az újszerű adatokat felhasználó alternatív mérőszámok: ilyen az Erdélystat által készített gazdasági mobilitási mutatónak nevezett mérőszám is, amely a Google mobilitási adatain alapszik. Ezt az adatforrást számos gazdasági szervezet (többek között a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Financial Times és a Bloomberg) használja fel a gazdasági aktivitás közelítőjeként. Azt még korai megbecsülni, hogy a mobilitás különböző dimenziói milyen hatással lesznek a gazdaság tényleges teljesítményére, azonban abban jelentős a szakemberek egyetértése, hogy a járvány következményei eltérően fogják érinti az egyes ágazatokat, területeket, a válságnak (most is) lesznek nyertesei és vesztesei. A Google által közzétett mobilitási adatok százalékos értékben mutatják a mobilitásban történt változást, a referenciaidőszak a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öt hét. Az adatokat a felhasználók okostelefonja közvetíti, amennyiben be van kapcsolva a helyelőzmények követése (az alapbeállítás szerint ez be van kapcsolva, a legtöbb felhasználó így is hagyja, hiszen számos alkalmazás használatához szükséges). Csak az Android operációs rendszerrel rendelkező okostelefonok helyzete látható a Google számára, hiszen az egyéb operációs rendszereket nem a Google futtatja; viszont ez a felhasználók többségét jelenti, ugyanis Romániában a telefonkészülékek közel 80%-án az Android operációs rendszer fut. (A teljes felmérés és módszertana az erdelystat.ro oldalon olvasható.)

Jelenleg ismét csökkenőben az ország gazdasági teljesítménye

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egy hattagú kutatócsoportja rövid- és középtávú előrejelzéseket készít Románia gazdasági teljesítményének várható alakulásáról a koronavírus-járvány összefüggésében. A projekt legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a bruttó hazai terméknek (GDP) 2020 második negyedévében bekövetkezett rekordcsökkenését, illetve e veszteségek harmadik negyedévbeli lassabb visszaállását követően, a V-alakú gazdasági fellendülés már nem egy reális forgatókönyv – tájékoztat közleményében az intézmény. Az előrejelzések inkább egy aszimmetrikus W-alakú tendenciát mutatnak, ami tehát az idei utolsó negyedévben további csökkenést jelent. A számítások alapján, 2020-ra a romániai GDP várhatóan körülbelül 5%-os csökkenést fog elkönyvelni. 

A 2020-as év első két hónapjában tapasztalt erőteljes gazdasági teljesítmény után, Románia GDP-je már márciusban megérezte a világjárvány hatását a hatóságok által bevezetett szükségállapot következtében, ezzel mintegy lenullázva a gazdaságilag erős januári és februári évkezdést. Ennek következtében az év első negyede gazdasági stagnálást hozott 2019 utolsó negyedévi GDP-szintjéhez képest.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az év második negyedévét érintette a legsúlyosabban a járvány, ekkor rekordméretű, 12,2%-os gazdasági visszaesés volt tapasztalható az első negyedévhez képest. A romániai gazdaságban a forradalom óta eltelt időszakban soha nem volt ekkora negyedéves GDP-csökkenés, amely felülmúlja még a 2008-2009-es gazdasági-pénzügyi válság negatív negyedéves rekordjait is – mutatnak rá a kutatók. E rekordcsökkenés után a BBTE kutatóinak DFM-modellje erőteljes fellendülést jósolt a harmadik negyedévre (+8,1%), azonban az első hivatalos statisztikai becslések szerint ez a fellendülés sokkal mérsékeltebb volt: a romániai gazdaság növekedése „csak” +5,6% ebben az időszakban az előző negyedévhez képest. Éves viszonylatban Románia GDP-je 6,0%-os csökkenést halmozott fel 2019 harmadik negyedévéhez képest, ami egyben az uniós országok átlagához (-4,3%) képest is alacsony. Bár az ágazati szintű statisztikai adatokat körülbelül 2 hét múlva teszik közzé, a BBTE-KGTK csapata által elemzett információk azt mutatják, hogy a harmadik negyedév kellemetlen meglepetése elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági ágazat az idei év kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt gyengén fejlődött.

A napi koronavírus-fertőzéses esetek számának alakulása, amely novemberben átlépte a 10.000-es esetküszöböt is, azt mutatja, hogy Románia jelenleg a világjárvány második hullámával küzd, amely a gazdaságban is érezhető lesz. A BBTE-KGTK kutatóinak DFM-modellje szerint 2020 utolsó negyedéve nagy valószínűséggel újabb gazdasági visszaesést hoz. Ez a csökkenés azonban sokkal mérsékeltebb lesz a második negyedév negatív rekordjához képest, a kutatók körülbelül 1%-os negyedéves csökkenéssel számoltak. Ez az előrejelzés összhangban van a járvány második hullámának az összes EU-országot érintő gazdasági hatásaival, ahol a legtöbb elemző 2-3% közötti csökkenésre számít (a Reuters elemzése). Ez a visszaesés jelentős akadályt képez a romániai gazdaság elmúlt hónapokban tapasztalt növekedése útjában, és jelzi, hogy a V-alakú visszarendeződés várakozásai már nem tarthatók, a forgatókönyv valószínűleg egy aszimmetrikus W-alakhoz fog hasonlítani (azaz egy kevésbé meredek gazdasági visszaesés következik a világjárvány második hullámában).

A hosszabb távú gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a BBTE kutatóinak előrejelzései szerint a gazdasági teljesítmény teljes visszaállása a válságot megelőző szintre körülbelül 2,5 évig tart. A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint Románia GDP-je 2022 folyamán térhet vissza a világjárvány előtti szintre, ennek azonban feltétele a COVID-19 elleni védőoltás hatékony előállítása és eljuttatása az egész ország területére, valamint a jelentős mértékű uniós gazdasági támogatási alapok ésszerű felhasználása – vélik a kutatók. (A kutatási projekt naponta frissülő eredményeit a COVID-19 RoEIM online platformon lehet követni econ.ubbcluj.ro/coronavirus, míg a részletesebb elemzéseket a kutatócsoport a projekt Facebook oldalán rendszeresen közzéteszi.)