Nyári színházat is terveznek az átalakuló Fellegvárra
Eltávolítják a Funar-féle keresztet, s visszahelyezik a Sissi-szobrot?
Eltávolítják a Funar-féle keresztet, s visszahelyezik a Sissi-szobrot?
Vissza

Nyári színházat is terveznek az átalakuló Fellegvárra

Építő- és tervezőmérnök, műépítész, de biológus és közgazdász is felszólalt csütörtökön este a sétatéri Kaszinó épületében működő közösségi központban szervezett, a Fellegvár átalakításáról szóló közmeghallgatáson. A polgárok hangsúlyozott részvétele a kolozsvári övezet iránti fokozott érdeklődést mutatja: mind a környék lakói, mind pedig az Erdély fővárosának más negyedeiben élők élénken érdekelődnek az iránt, mi történik majd ezzel az ikonikus hellyel. A rendezvény elején az építészek a történelmi jellegre tértek ki, felemlegették az 1713–1723 között épült császári katonai erődítmény történetét, s kihangsúlyozták: szükség van arra, hogy a Fellegvár megőrizze a múltra emlékeztető elemeit. Ovidiu Câmpean, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal fejlesztési igazgatója emlékeztetett: már több ilyen közvita volt a városháza tulajdonában levő több mint 10 ezer négyzetméteres fellegvári telek rendeltetésének megváltoztatására, átalakítására.

Nagy érdeklődés övezte a Fellegvár funkcionalitásának újragondolásáról szervezett, a sétatéri egykori kaszinó épületében tartott közmeghallgatást, amelynek felvezetőjében elhangzott: a városháza eredetileg úgy tudta, körülbelül 10 ezer négyzetméteres földterületet birtokol a Fellegvár övezetében, ám a tüzetesebb elemzés során kiderült, hogy a helyhatóság valójában ennél is nagyobb összefüggő telekkel rendelkezik a város eme részén. 

A közmeghallgatás elején Mihai Racu, az Romániai Építészkamara képviselője elmondta: a terület közel van a város központjához, a Sétatérhez, a 405 méteres magassága pedig igen vonzóvá teszi mind az építkezni, mind a kikapcsolódni vágyók számára. – A néhány száz éve kaszárnyákat és börtönt is magába foglaló hajdani erődítmény közeléből csodás kilátás nyílik a városra. Az ötletbörze és a tervezési verseny kiírásakor a helyhatóság illetékeseinek figyelembe kell venniük a hely történelmi hátterét és a kiváló földrajzi elhelyezkedését – figyelmeztette a szakember a jelen levő Dan Tarcea alpolgármestert. Azt is szóba hozta: megoldást kellene találni Erzsébet királyné – Sissi – szobrának a visszahelyezésére is, továbbá közölte, hogy a „gödör” (az ejtőernyős torony közelében, ahol jelenleg kutyasétáltatót alakítottak ki) pontosan 1 hektár területű, a helyhatóság szabadtéri nyári színház építését tervezi. 

– Csak Brassónak van hasonló típusú helye, a Cenk-hegy. Ki kell használnunk ezt a kiváló földrajzi adottságot – mondta összegzésképpen.

A „gödörben” helyet kapó nyári színház ötlete már évekkel ezelőtt felmerült (Rohonyi D. Iván felvételei)

Mi lesz a Funar-féle kereszttel?

Dan Clinci építész megemlítette a Funar-korszakban  a Fellegvárra elhelyezett keresztet is. – Az eredetit az 1950-es években döntötték le a kommunisták. Véleményem szerint újra kell gondolni a mostanit. A Fellegvár természetvédelmi terület, ikonikus helye a városnak, nagyon oda kell figyelnünk rá – figyelmeztetett. Ugyanakkor Guttmann Szabolcs műépítész arra emlékeztetett: néhány évvel ezelőtt egy szakmai nyári egyetemen a diákok feldolgozták a Fellegvár témáját. A javaslatok között többek között az is szerepelt, hogy a látogatók számára a Fellegvári úton (Drăgălina utca) létesítsenek parkolóhelyeket annak érdekében, hogy a Fellegváron minimálisra csökkenthessék a gépkocsik forgalmát.

A hallgatóságból felszólalt Csigi Levente is, aki szorgalmazta: távolítsák el az ejtőernyősök tornya körüli kerítést annak érdekében, hogy összefüggő zöldövezet jöjjön létre.  – Semmit sem kellene oda építeni. A jelenlegi illegális épületek tulajdonképpen a városháza eddigi hozzájárulását képezik az övezet átalakításához – mondta, a Szabadságnak pedig hozzátette: szerinte a Funar-féle keresztet minél hamarabb le kellene bontani, mert túl nagy, s nem illik oda. 

Elhangzott az is, hogy a befektetések megvalósítása előtt átfogó régészeti ásatásokat kellene végezni, a leletek egy részét pedig ki lehetne állítani. 

Amint arról korábban beszámoltunk, a kolozsvári Erzsébet-emlékek létrehozásában közvetve ugyan, de számos régi EKE-tag is kivette részét, köztük a Szépítő egylet tagjai is. A Szépítő egylet Kolozsvár tanácsának egy 1899-es határozata alapján egész „Erzsébet-komplexum”-ot hozott létre a Fellegvár oldalában. A szerpentin út tervét 1899 szeptemberében Poczy Mihály városi főmérnök és Totiszer Ármin mérnök készítette el, az út mentén állt Stróbl Alajos életnagyságú bronz Erzsébet-mellszobra is, amelyet 1901. június 16-án avattak fel.

– Nagy hiba volt a Fellegváron különböző cégeknek kiadni a vár területét negyvenkilenc évre, mert most az önkormányzatnak fizetnie kell, ha ott akar kulturális központot létesíteni – mutatott rá néhány évvel ezelőtt Vasile Mitrea építész.


KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Grendel Lajos író
"Kapzsisági illetéket" vet ki ...
Johannis bejelentette, hogy ezentúl ő ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • „Minél több házból esténként világosság ...
  • Életműdíj, gumicukorból
  • Centenárium más szemszögből
  • Búcsú doktor Lőwy Károlytól
  • A lélekről beszélgettünk...