Kilin Tünde, óvónő
Sikerült leszögezni végül a dátumokat, de a harmadik hét, a hivatalos szabadnapok miatti óvodai zárva tartás miatt, elmaradt gyerekek, szülők, s jómagam sajnálatára. De semmi baj, jövőre bepótoljuk. Addig is, a gyermekek mehetnek Hidelvére, a Kolozsvári Református Kollégium Szakiskolájába működő ANYÓ csoportokba, amelyek a szabadnapok idején is várják kicsiny lakóikat.
Meggyőződésem, hogy nagyon sok gyerek és szülő örvend a Nyári óvoda programnak, hiszen a gyerekek érdekes tevékenységeken vehetnek részt, szabadon tapasztalhatnak, játszhatnak, a szülők pedig biztonságban tudhatják gyermekeiket, míg dolgoznak. De ami a háttérben zajlik, a szervezés, a program lebonyolítása, megvalósítása, a kellékek beszerzése, az hatalmas erő- és időbefektetés, sok munka. Ezúton mondok köszönetet az Argumentum Nostrum Egyesületnek és Fekete Emőke főszervezőnek, minden tiszteletem az övék.
Amikor bevállaltam a Nyári óvoda lebonyolítását, figyelembe vettem néhány szempontot. Előnyként tekintettem arra, hogy a Méhecske óvodában, mint az ANYÓ-nak helyszínt biztosító intézményben dolgozom, mint óvónő, így ismerem a helyet, minden zegét-zúgát az épületnek, az udvarnak. Tudom hol biztonságos, melyek azok a játékszerek, amelyeket a gyerekek használhatnak, stb. Ez azért is volt fontos, mert az idén sok, számomra ismeretlen gyerek jelentkezett, nem csak a két helyi magyar csoportból. Egy óvónő tevékenysége előre megtervezett terv alapján zajlik, de majdnem minden egyes alkalommal változtatnia kell, mert a gyerek másfelé irányítja, irányíthatja, vagy, mert épp eszébe jut egy jobb ötlet, amit akkor abban a pillanatban felhasználhatna. És ekkor jól jön az alsó fiók jobb sarkából a rókabáb, a fentről a harmadik polcról a csengő, a kosárból a kék anyag, a kicsi tű, stb. Az idegen terep plusz kihívást jelenthet azoknak a programban résztvevő óvónőknek, akik nem a számukra megszokott helyszínen vállalták a foglalkozásokat, esetleg ismeretlen kolléganőkkel is együtt dolgoznak.
Hogyan is zajlott a Méhecske óvodában az élet az ANYÓ-val? Az első héten a témánk a kő volt. Természetesen a téma feldolgozása egy patak vagy tó partján másképpen történne, de óvodai helyszínen is megoldható. Néhány mese, ének, mondóka mellett – amelyek a kőről szóltak – a gyerekek kőre festettek, kővekből alkothattak saját fantáziájuk szerint különféle tárgyakat, arcokat, személyeket, állatokat, növényeket. Építettek kövekből kastélyt, várat, kutat, utat, de mozgásos, ügyességi játékokat is játszottak. Egy legendát is megismertek a Szent László pénze kövekről, ezekből pedig még kővirág is készült. Egy román nyelvű énekes játékot is lelkesen játszottak, de a számlálás sem maradt el aprópénznek használva a kavicsokat. Olyan kifejezésekkel ismerkedtünk meg, hogy „Üsse kő!”, „Minden követ megmozgat”, „Olyan kemény, mint a kő”, stb. A második, méhecske héten sok új ismeretátadás nem történt, mert a gyerekek majdnem mindent tudtak erről a rovarról, így a nagyobb hangsúlyt a művészetekre fektettem. Sokat festettünk, rajzoltunk, vágtunk, ragasztottunk, énekeltünk. Készült méhecske gyurmából, papírgurigából, színes lapokból, ujjbeggyel festettünk döngicsélőket. Ezen kívül a gyerekek sokat játszottak szabadon a teremben, és az udvaron is.
Vidám zümmögésben, gyorsan teltek el az együtt töltött napok a Méhecske óvodában, ahol azt éreztem, hogy alig köszönünk, máris búcsúzunk is, hiszen a következő héten már másik helyszínen, más óvónőkkel folytatódik ez a mindenki számára tartalmas és hasznos program.
A Monostor negyedben a Csodás berek óvoda is otthont adott az ANYÓ-nak két hétig júliusban, ahol a gyermekek az állatokkal ismerkedhettek. Reméljük, jövőre folytatjuk a nyári foglalkozásokat ugyanezen helyszíneken.
