Négynapos késés miatt is kirótták az emelt ingatlanadót
A tegnapi rendkívüli kolozsvári tanácsülésen negyvennégy határozattervezet tárgya volt az, hogy a belvárosi leromlott állagú épületek tulajdonosaira 500 százalékos adót rónak ki 2018-tól. Míg tavaly december végén, amikor először rótt ki a városi tanács 500 százalékos adót, sokkal több érintett szólalt fel, most csak három személy kérte különböző okokra hivatkozva, hogy mentesítsék a megnövelt adó kifizetése alól. Egy Ferenc József/Horea úti ingatlan tulajdonosa elmondta: hiába kezdték el időben beszerezni a műemlék épület helyrehozatalához szükséges engedélyeket, az utolsó engedélyt december 4-én kapták kézhez, most pedig a rossz idő gátolja a munkálatok elkezdését. Mivel a polgármesteri hivatal november 30-át jelölte meg határidőnek, amíg az ingatlantulajdonosok értesíthetik az illetékeseket az engedélyek beszerzéséről, a négynapos késésért jövőre 500 százalékos adót ró ki rájuk a városháza a törvényességre hivatkozva.
– 2016-ban a városi rendőrség 377 belvárosi ingatlant mért fel, majd tavaly 53 ingatlan 693 lakrészének tulajdonosaira rótt ki 500 százalékos adót. Az 53 ingatlanból 20-at helyrehoztak, így ezek az ingatlantulajdonosok 2018-tól már mentesülnek az 500 százalékos adó alól. További 33 épület tulajdonosaira azonban újból kivetjük a megnövelt adót. 2017-ben 749 belvárosi ingatlan 1580 tulajdonos lakását mérték fel, és 74 esetben döntöttek az 500 százalékos adó kirovásáról. A fentebbi ingatlanok esetében 31-ben már elkezdték a munkálatokat, így a 2018-ban már csak 43 ingatlantulajdonost kell magasabb adóval sújtanunk. Az a tény, hogy a megnövelt adójú ingatlanok száma a tavalyi 53-ról mostanra 43-ra csökkent, az eljárás eredményességét bizonyítja. Sem nekem, sem a tanácsosoknak nem szerez örömet a büntetés kirovása, ám a kolozsváriak élete és biztonsága mindennél előbbre való. Másrészt pedig be kell tartanunk a törvényt – védekezett a polgármester.
Megkeresésünkre Guttmann Szabolcs építész elmondta: tapasztalata szerint a belvárosi (műemlék) épületek tulajdonosai a legolcsóbb változatot részesítették előnyben az állagjavítási munkálatok során, azaz olcsó anyagból és nem a műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva végeztették el a feljavítást, ezért feltételezhető, hogy azok nem lesznek tartósak, nem beszélve a felhasznált színvilágról, ami szintén kívánni valót hagy maga után.
Virgil Pop, a Kolozs megyei Műemlékvédő Bizottság főtanácsosa kifejtette: az 500 százalékos adózás alóli mentesülés céljából eddig elvégzett munkálatokkal többnyire elégedett, ám úgy észlelte, hogy a munkálatok során nem sikerült megőrizni az épületek patináját. – Az ingatlanok olyan mérvű felújítása, amely által azok patinája is megmaradna, jóval többe kerül, a társadalom pedig még nincs felkészülve arra, hogy ilyen elvárásai legyenek vagy ilyen szempontok szerint értékeljen. Az időbeli korlátozások pedig nem mindig vezetnek eredményre az állagjavítási munkálatok esetében – összegzett a szakember.
