Nem álltak be mindenütt az elitek az oltáskampány mögé
Az oltásszkepticizmus hátterére volt kíváncsi a Bálványos Intézet
Az oltásszkepticizmus hátterére volt kíváncsi a Bálványos Intézet
Vissza

Nem álltak be mindenütt az elitek az oltáskampány mögé

Az állami intézményekbe vetett bizalmat tekintve egy „romokban álló társadalom” képe rajzolódik ki abból a közvélemény-kutatásból, amely a romániai és azon belül az erdélyi magyar lakosság körében megnyilvánuló oltásszkepticizmust és általában a koronavírussal kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgálja. A hétfőn ismertetett felmérést a Bálványos Intézet munkatársai 2021. november–decemberében végezték. Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, Kiss Tamás, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusa, valamint Geambaşu Réka, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének oktatója mindenekelőtt arra a kérdésre keresték a választ, hogy mi állhat az európai összehasonlításban is kifejezetten alacsony oltási hajlandóság és magas oltásszkepticizmus hátterében. A felmérés meglepő eredményeket hozott. Egyebek mellett rávilágított arra is, milyen mechanizmus állhat a székelyföldi oltásszkepticizmus hátterében.

„Sokféle feltételezés jelent meg az elmúlt időszakban az alacsony oltási hajlandóság, valamint az oltásszkepticizmus okairól Romániában. Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána: egyrészt az oltási hajlandóságra, és a Covid-19-cel közvetlenül összefüggő véleményekre, attitűdökre kérdeztünk rá, másrészt olyan tényezőkre, amelyekről – a vonatkozó szakirodalomból kiindulva – azt feltételeztük, hogy hatással lehetnek az oltási hajlandóságra” – vázolta a sajtótájékoztatón Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója. Az adatfelvétel telefonos lekérdezés útján történt, 2021. november 16. – december 20. között, a célpopulációja Románia 18 év fölötti állandó lakossága, illetve Erdély (16 megye) magyar nemzetiségű 18 év fölötti állandó lakossága volt.

A román mintához véletlenszerű telefonszámokat generáltak, és előre megadott lakossági kvóta szerint hívták az alanyokat a kérdezőbiztosok. A magyarok esetében reprezentatívnak mondható telefonos adatbázisból vettek véletlenszerű mintát. Romániára vonatkozóan 1014, az erdélyi magyarok esetében 1031 érvényes kérdőív volt. Az eredményeket régió, településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerint súlyozták.

Több az oltott, mint a hivatalos adatok jelzik

A Bálványos Intézet mérései szerint a vizsgálat időpontjában, vagyis 2021. november második és december első felében a romániai 18 év fölötti népesség 48 százaléka kapott legalább két koronavírus elleni oltást (közülük 8 százalék vette fel a harmadikat is), míg további 5 százalékuk kapott egy dózist.

Ezek az eredmények – első ránézésre – eltérnek a hatóságok által közölt 40 százalékos átoltottsági aránytól. Ez annak tudható be, hogy a 40 százalékos arány kiszámításakor a lakosság-nyilvántartóban szereplő, 12 év fölötti népesség (populaţia stabilă) számából indultak ki, ami nyilvánvalóan valószerűtlenül magas. Ennél valósabb kép vázolható, ha a teljeskörűen beoltottak számát a statisztikai hivatal által nyilvántartott lakónépességhez (populaţia rezidentă) viszonyítjuk, ami így már 48 százalékos teljes körű átoltottságot jelentene a 12 év fölötti lakosságra számítva – részletezte Toró Tibor. Ezek alapján elfogadható a becslés, hogy Romániában körülbelül 47 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egy adag koronavírus elleni oltást sem kaptak.

A székelyföldiek átoltottsága kirívóan alacsony

A Bálványos Intézet összesítése szerint az erdélyi magyarok körében az átoltottság valamivel magasabb: 53 százalékuk kapott legalább két oltást (17 százalék ezen belül három dózist) és további 5 százalékuk egy dózist. Így az oltatlanok aránya az országos 47 százalékkal szemben 42 százalékos. Ezzel szemben a Székelyföld népességének átoltottsága kirívóan alacsony. Az itt élők 60 százaléka nem részesült egyáltalán védőoltásban; ez az arány jóval magasabb az országos és az erdélyi magyarokra jellemző aránynál. A székelyföldiek 36 százaléka kapta meg a védőoltás két adagját (ezen belül 9 százalék kapott 3 dózist) és további 3 százalékukat immunizálták mindeddig egy adaggal. Ilyenképpen elmondható: a Székelyföldön kívüli régiókban élő magyarok jóval az átlag felett oltatták be magukat, a székelyföldiek esetében ez az arány jóval az átlag alatt maradt.

Romániában az oltatlanok 60 százaléka, vagyis a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól, ezt a csoportot nevezik oltásszkeptikusnak. Ezek az arányok az erdélyi magyarok vonatkozásában 57, illetve 24 százalék, Székelyföldön pedig 65, illetve 40 százalék.

Székelyföld mellett Moldvában a falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A Bálványos Intézet elemzése szerint a magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága részben a Székelyföldön való koncentráltságukkal függ össze.

A kérdőívben a szociológusok rákérdeztek arra, melyek az oltással kapcsolatos félelmek, mennyire bíznak az emberek az állam járványügyi intézkedéseiben, mennyire tartják szigorúaknak a jelenleg érvényben levő rendelkezéseket. „Jól látható, hogy Romániában a lakosság többsége nem bízik sem az információkban, sem az intézkedésekben, illetve azok sincsenek többségben, akik úgy gondolják, hogy szigorúbbak kellene hogy legyenek a szabályok.”

Nincs többségi támogatása az országban a zöldigazolvány bevezetésére irányuló törekvésnek sem – Székelyföldön húsz százalék alatt van azok aránya, akik ezt a rendelkezést támogatnák. Hasonló a viszonyulás az oltás kötelezővé tételére vonatkozó felvetést illetően is – folytatta Toró Tibor.


Ön részesült-e Covid-19 elleni védőoltásban?

Félnek a mellékhatásoktól

A Bálványos Intézet mérései szerint Romániában a lakosság 47 százaléka fél az oltás mellékhatásaitól, illetve „aggasztónak tartja”, hogy „az oltást túl gyorsan fejlesztették ki”. Ezek az arányok az erdélyi magyarok esetében 50 és 43, a székelyföldiek esetében pedig 61, illetve 52 százalékosak. A mellékhatásoktól való félelem értelemszerűen átfedést mutat az oltatlanok csoportjával.

A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka tekinthető vírusszkeptikusnak, vagyis azt gondolja, hogy a Covid-19 valójában nem jelent veszélyt.

Hat összeesküvés-elméletet is vázoltak a kérdőívben; 0–10-ig terjedő skálán kellett a felvetéseket pontozniuk a válaszadóknak. Ezek között szerepelt: „a Covid-járványt szándékosan robbantották ki”, „a szakértők hamis adatokat közölnek az oltásról”, „a koronavírus nem rosszabb, mint a szezonális influenza”, „a kórházakban hamisan, Covid-19-nek tüntetik fel a haláleseteket”, „a koronavírus meddőséget okoz”, „az oltással csipet ültetnek az emberbe.”

Az első három esetben többségben vannak azok, akik a kijelentéseket elhiszik – az erdélyi magyarok esetében az arány valamivel alacsonyabb. „A nyugtalanító főként az utolsóként említett összesküvés-elmélethez való viszonyulás: a romániai lakosság 17 százaléka elhiszi, hogy az oltással csipet ültetnének az emberbe. Aggasztó az is, hogy az erdélyi magyarságnak csak 53 százaléka minősítette nonszensznek a felvetést” – jegyezte meg Toró Tibor.

Az egyetemet végzettek nagyobb arányban oltatták be magukat

Az oltási hajlandóságot befolyásoló társadalmi háttérváltozók megoszlásait ismertetve, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója elmondta: jól látható, hogy regionális szinten Moldova és a Székelyföld kiemelkedik az oltatlanok aránya tekintetében, míg a többi, erdélyi magyarok lakta régióban magasabb az átoltottság a romániai átlagnál. Hasonlóképpen jól látszik az eredményeken, hogy az erdélyi magyar városi lakosság körében alacsonyabb az oltatlanok aránya. A romániai és a magyar mintára is elmondható, hogy van összefüggés a végzettség és az átoltottság között: a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők nagyobb arányban oltatták be magukat. A románok esetében látható az oltakozás és az anyagi háttér közötti összefüggés: lényegesen magasabb az oltottak aránya a jobb anyagi háttérrel rendelkezők között. Továbbá, akik elégedettek az életükkel, azok is hajlamosabbak beoltatni magukat, mint az elégedetlenek.

Székelyföldön keveset teszteltek

A kutatók vizsgálták továbbá a Covid-érintettségnek (ha valaki átesett a fertőzésen, volt a környezetében beteg, kórházban ápolt vagy haláleset) a védőoltáshoz való viszonyulást befolyásoló hatását is.

Eredményeik szerint a romániai népesség 13 százalékának volt pozitív Covid-teszteredménye, ami 2,03 millió tesztnek felel meg. Az erdélyi magyarok esetében a pozitív teszttel rendelkezők aránya 12, a székelyföldiek esetében pedig 9 százalék. Romániában további 5, az erdélyi magyarok között 9, a Székelyföldön 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyértelmű tünetei voltak, azonban nem tesztelte magát. Ilyenképpen Románia szintjén az egyértelmű tüneteket produkáló fertőzötteknek 72, az erdélyi magyarok között 59, Székelyföldön pedig csupán 41 százalék lett tesztelve. Így ez utóbbi régióban nem annyira a fertőzöttségi arány, mint a fertőzöttek tesztelése marad el az országos átlagtól.

Romániában a megkérdezettek 11 százalékának van koronavírusban elhunyt és 34 százalékuknak volt kórházi kezelésre szoruló családtagja, közeli ismerőse. Ez az arány az erdélyi magyarok esetében 15 és 34, a Székelyföldön 10 és 27 százalékos. Pozitív teszttel rendelkező családtagja, ismerőse a romániaiak 70, az erdélyi magyarok 57, a székelyföldiek 45 százalékának van. Minden bizonnyal a kisebb tesztelési hajlandósággal magyarázható, hogy a Székelyföldön az emberek 51 százalékának nincs olyan családtagja, ismerőse, aki igazoltan megfertőződött volna.

Következésképpen a Covid-érintettségnek az oltási hajlandóságra és az oltásszkepticizmusra gyakorolt hatása jóval erősebb a romániai, mint az erdélyi magyar mintán, ahol csupán az elhunyt családtag esetében növekszik meg az oltási hajlandóság. A román mintán a fertőzöttek, pozitívan tesztelt, kórházban kezelt, vagy elhunyt családtaggal, ismerőssel rendelkezők esetében egyaránt alacsonyabb a vírusszkepticizmus és magasabb az oltási hajlandóság.

A szolidaritáshoz is köthető az oltási hajlandóság

A Bálványos Intézet munkatársai fontosnak tartották annak a szakirodalmi hipotézisnek a vizsgálatát is, miszerint a nagyobb fokú társadalmi részvételnek és szolidaritásnak pozitív hatása van az oltottsági arányra. A feltételezés lényege, hogy „aki szolidárisabb a társadalommal, nagyobb valószínűséggel veszi fel a védőoltást is” – magyarázta a kutatási igazgató. A közösség tagjai ennek megfelelően vállalnak minimális – az oltással járó – kockázatot azért, hogy a vírus ne terjedjen tovább, illetve, hogy az egészségügyi szempontból sérülékenyebb egyének védve legyenek a megbetegedéstől. Ebből indul ki az a gondolatmenet, amely az oltási hajlandóságot a társadalmi szolidaritás és részvétel egyéb megnyilvánulásaihoz köti.

A kérdőívben az önkéntes munkában és szervezetekben való aktivitásra, illetve a közéleti részvételre kérdeztek rá. Megállapították, mind az önkéntes munkában/szervezetekben való aktivitás, mind az aktív közéleti részvétel magasabb a magyaroknál (beleértve a Székelyföldet is), mint a romániai átlag. A magyarok 29, a székelyföldiek 27 százalékára jellemző valamilyen szervezetben való részvételi forma és 24, illetve 28 százalékuk végzett önkéntes munkát. Románia egészére nézve ezek az arányok 21 és 7 százalékosak. Másrészt az is kijelenthető, hogy ezeknek a változóknak valóban van hatásuk az oltási hajlandóságra. A román minta esetében a közéleti részvétel, a magyarok esetében pedig az önkéntesség növelte az oltási hajlandóságot és csökkentette az oltásszkepticizmust.

Az oltás összefügg egyfajta progresszív, középosztálybeli mentalitással. A magyarok esetében van összefüggés a templomba járás és az oltásszkepticizmus között – azok körében, akik többet járnak templomba, az átoltottság alacsonyabb, míg a románok körében nincs, vagy csak nagyon enyhe különbség van.

Nem csak a bizalmon múlik

A másik fontos háttérváltozó a kérdéskör vizsgálatában a bizalom. A kutatók egyrészt a személyközi, másrészt az intézmények iránti bizalmat mérték. „Az előbbi a már említett társadalmi szolidaritáshoz és a közjóhoz nagyon közel álló változó, az intézményes bizalom pedig az adott szervezet legitimitásának fokmérője is” – emelte ki Kiss Tamás szociológus.

Ismert dolog, hogy Romániában a bizalom szintje nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. Ezt a mostani vizsgálat eredményei is megerősítették. Romániában az embereknek csupán 12 százaléka bízik meg azokban, akiket először lát; a magyarok esetében a személyközi bizalom aránya viszont magasabb, 44 százalékos, a Székelyföldön pedig 49 százalékos. A románok ugyanakkor nemcsak az idegenekben nem bíznak, hanem közvetlen környezetükben sem. A szomszédokban 49, az ismerősökben 38 százalékuk bízik meg, és sokak számára a bizalom köre kizárólag a családra terjed ki.

Ezzel szemben az erdélyi magyarok 84, a székelyföldiek 86 százaléka bízik a szomszédokban, az ismerősök esetében ez az arány 80 és 84 százalék. Vagyis a magyarok esetében nem csupán az általános (vagyis az ismeretlenekben való) bizalom magasabb, hanem a személyes környezetbe vetett bizalom is. A székelyföldieknél még magasabb ez a bizalmi szint.

„Románia vonatkozásában elmondható, hogy a bizalomhiány valóban táplálja az alacsony átoltottságot és az oltásszkepticizmust. A magyarok esetében azonban a személyközi bizalom szintje és az oltási hajlandóság között nincs összefüggés. Így történhet meg, hogy a viszonylag magas személyközi bizalommal jellemezhető Székelyföld esetében az oltási hajlandóság kiemelkedően alacsony” – magyarázta Kiss Tamás.


A következő kijelentések közül Ön melyekkel ért egyet?

Romokban a társadalom?

A Bálványos Intézet felmérése arra is rámutat, hogy rendkívül alacsony a politikai és adminisztratív intézményekbe vetett bizalom az országban. „Az intézmények és az állampolgá­rok kapcsolata szempontjából katasztrofális kép, egy romokban lévő társadalom képe mutatkozik meg. Azt tudtuk eddig is, hogy alacsony a lakosságnak a központi intézményekbe vetett bizalma, de mostanra rendkívül alacsony szintekre esett” – hangsúlyozta a szociológus.

A kutatási eredmények szerint a románoknak csupán 10 százaléka bízik az államban, 7 százalékuk a parlamentben, 3 százalékuk a kormányban, 2 százalékuk a pártokban, 22 százalékuk a polgármesteri hivatalban és 20 százalékuk az EU-ban. Az erdélyi magyarok esetében a bizalmi szint ezekben az intézményekben rendre magasabb, a Székelyföldön az állam és a parlament esetében alacsonyabb a romániai átlagnál. Ugyancsak rendkívül alacsony a bizalom a multinacionális vállalatokban, a sajtóban és a közösségi médiában (12, 18 és 9 százalék). Az erdélyi magyarok mindhárom intézményben kicsit jobban, a székelyföldiek a sajtóban és a multikban a romániai átlagnál is kevésbé bíznak. Az egyház viszonylag magas, 58 százalékos bizalomnak örvend a románok, 78 százalékosnak az erdélyi és 76 százalékosnak a székelyföldi magyarok között.

Az oltásszkepticizmust – az egyházat leszámítva – az összes felsorolt intézményben való bizalmatlanság növeli (a magyar és a román mintában egyaránt), az oltási hajlandóság vonatkozásában azonban csak a román mintán mutatkozik hasonló összefüggés. A magyar mintában egyedül az egyház esetében van számottevő hatás: a felmérés szerint, aki megbízik az egyházban, az kisebb eséllyel oltatja be magát. A többségében ortodox románok esetében ez a változó nem befolyásolja az oltási kedvet. Szintén érdekes a központi adminisztratív intézmények és az oltási hajlandóság közötti összefüggés. Az államban, a parlamentben, a pártokban és a kormányban való bizalom a magyarok esetében nem növeli, hanem csökkenti az oltási hajlandóságot.

Egy másik kérdéscsoport a tudománnyal és a szakértői tudással szembeni bizalmatlanságra vonatkozott. A románok fele értett egyet azzal, hogy „a lényeges kérdésekben a tudomány nem sokat segít” és 42 százaléka azzal a kijelentéssel, hogy: „inkább megbízom a hétköznapi emberek, mint a szakértők véleményében”. Ez a fajta tudomány- és szakértő-ellenesség a magyarok között alacsonyabb, éspedig 21, illetve 27 százalékos, míg a Székelyföldön a magyarokra jellemző értéknél magasabb, de az országos átlagnál alacsonyabb: 25 és 37 százalékos.

Világnézetre vonatkozó változóként kezelték a felmérésben a neoliberalizmussal (a minimális állammal és az egyéni racionalitásra épülő társadalomképpel) való azonosulást is. A szociológiai szakirodalom szerint ugyanis a neoliberalizmussal való azonosulás általános oltásellenességbe torkollhat. „Azt feltételeztük, hogy ez az eszmerendszer, miután rombolja a társadalmi szolidaritást és az állami újraelosztás támogatottságát, egyúttal okozhatja a Covid-19-oltás elutasítását is. Ez a hipotézis azonban a román minta vonatkozásában egyáltalán nem igazolódott, mi több a neoliberalizmussal való azonosulás inkább növelte az oltási hajlandóságot. Ezt leginkább azzal magyaráztuk, hogy mind az oltás elfogadása, mind a neoliberális eszmerendszer egyfajta középosztálybeli »progresszív« megnyilvánulás részét képezi Romániában” – magyarázta Kiss Tamás

A magyar minta esetében viszont – ahol ez az összefüggés nem, vagy kevésbé létezik – egyes kérdések esetében valóban a feltételezett összefüggés érvényesült, vagyis a „neoliberalizmus” csökkentette az oltási hajlandóságot.

Az RMDSZ aktív támogatói kevésbé szkeptikusok

A kutatási eredmények szerint az oltás kérdése politizálódott is. Az AUR szimpatizánsai az átlagnál jóval nagyobb eséllyel oltásszkeptikusok, a PNL és az USR hívei pedig jóval kisebb eséllyel azok. Létezik egy úgymond aktív bizonytalan réteg is (akik biztos szavazók, de nincs pártjuk), akik szintén az oltáspártiak táborát növelik. Ők minden bizonnyal a jobboldal (USR, PNL) kiábrándult szavazói, akiknek jelenleg nincs politikai otthonuk. A PSD szimpatizánsai és a passzív réteg az országos átlagnak megfelelően viselkednek. A magyarok esetében az RMDSZ aktív támogatói azok, akik a legkevésbé oltásszkeptikusok és legnagyobb mértékben oltottak. Velük a passzív (vagyis nem biztos választó) RMDSZ-esek állnak szemben, akik kisebb eséllyel veszik fel az oltást és nagyobb arányban oltásszkeptikusok.

Sok háziorvos nem javasolta az oltást

Az egészséggel, egészségüggyel, orvostudománnyal kapcsolatos attitűdök hatnak a legnagyobb mértékben az oltási hajlandóságra. Az általános oltásellenesség, a természetgyógyászatba és a természetes immunitásba vetett hit, a román egészségügyben való bizalmatlanság, illetve az egészségügyi korrupció észlelése meghatározó változóknak bizonyultak. Ezek mind nagymértékben csökkentik az oltási hajlandóságot és növelik az oltásszkepticizmust.

Az általános oltásellenesség Romániában jóval magasabb, mint a magyarok között. A románok 10 százaléka szerint a gyermekkori oltások nem szükségesek, szemben az erdélyi és székelyföldi 4-4 százalékkal. A természetes gyógymódokban a románok 52, az erdélyi magyarok 44, a székelyföldiek 52 százaléka bízik. A természetes immunitásba és az egészséges életmód összefüggésébe vetett hit ennél magasabb, 82, 72, illetve 77 százalékos.

Az egészségügyi korrupció érzékelése/feltételezése nagyon elterjedt az országban, bár valamivel kevésbé általános az erdélyi magyarok között és a Székelyföldön. A románok 77, az erdélyi magyarok 54 és a székelyföldiek 60 százaléka szerint nem számíthat Romániában becsületes egészségügyi ellátásra, aki nem fizet az orvosoknak: 67, 64 és 63 százalék szerint, ha az orvosok hibáznak, a kórházak eltitkolják.

A felmérés eredményei szerint a háziorvosok szerepvállalása is olyan tényező, ami a székelyföldi alacsony átoltottságot magyarázhatja. Romániában a kérdezettek 46 százaléka kapott biztatást az oltás felvételére a családorvosától. Ez az arány a székelyföldiek esetében csupán 24 százalékos. Romániában az emberek 88, a Székelyföldön csak 50 százalékuk kapott biztatást az oltás felvételére. A (válaszadók által megkérdezett) székelyföldi háziorvosok 18 százaléka kifejezetten az oltás ellen érvelt – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás. „Egy érdekes jelenséget láthatunk, azt, hogy a Székelyföldön tehát a szakértők, az elit egy része is bizonytalan, nem feltétlenül vállalta fel azt a szerepkört, amelyet ilyen kategóriák esetében el lehetne várni” – tette hozzá.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ha látja Molnár Beátát, hívja a ...
Felerősödött a munkaerő-ingadozás, ...
Háborús sebek és történelmi helyek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ