Nehezen találnak megfelelően képzett munkaerőt a cégek
Az oklevél mellett főleg a gyakorlat eredményezi majd az igazi szakmai tudást
Az oklevél mellett főleg a gyakorlat eredményezi majd az igazi szakmai tudást
Vissza

Nehezen találnak megfelelően képzett munkaerőt a cégek

A romániai munkaadók arra figyelmeztetnek, hogy egyre nehezebben találnak megfelelően képzett munkaerőt a fiatalok körében, ez a helyzet a közeljövőben súlyosbodhat, ami végső soron a gazdaságot érinti majd hátrányosan. Ezért az üzleti szféra a köz- és a felsőoktatási rendszer alapjainak megváltoztatását tartja szükségesnek. Az „Egy hang az oktatásért” („O voce pentru educație”) elnevezésű civil szervezet száz pontból álló intézkedés-csomagot dolgozott ki. Ugyanakkor más cégek arra intenek: legyünk türelmesek a mai fiatalokkal, hiszen egyetlen oklevél sem biztosítja azt, hogy a fiatal munkavállaló versenyképes tudással kerül ki a líceum vagy az egyetem padjai közül. Azonban egy-két év gyakorlattal behozható a hiány, és a fiatalok maguk jönnek rá, mire kell összpontosítaniuk egy-egy munkahelyen. Egy kolozsvári munkaadó szerint bízni kell a fiatalokban, és meg kell adni a lehetőséget a kibontakozáshoz.

NAGY-HINTÓS DIANA

A nemrég megalakult „Egy hang az oktatásért” Szövetség száz pontból álló kiáltványt fogalmazott meg, amely a közoktatás korszerűsítését tartja szem előtt. A civil és az üzleti szféra képviselőit összekötő szövetség tíz fő tételben pedig összefoglalta azokat az elképzeléseket, amelyeket figyelembe kellene vennie a tanügyi minisztériumnak, tekintettel arra a körülményre is, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR)  most egyedi lehetőséget biztosít, hogy 3,6 milliárd eurót  fordítson az ország az oktatás korszerűsítésére.

A szövetség szerint a pedagógusképzéshez való hozzáférést meg kell könnyíteni, az elméletről a gyakorlati képzésre kell fektetni a hangsúlyt. Az iskolaigazgatókat a vezetői kompetenciák alapján, verseny szerint válasszák ki. Új tisztséget hoznának létre fejlesztési igazgató címen, akinek a fő feladata a pénzügyi források előteremtése lenne. Az iskolát egy szakképzett igazgatótanácsnak kellene vezetnie. A tanintézet működéséhez szükséges pénzügyi erőforrások legtöbb 80 százalékát a humánerőforrás költségeinek fedezésére, 20 százalékot pedig a különféle javak beszerzésére és szolgáltatásokra kellene fordítani. Ez utóbbiba tartoznának a szakképzésre, ösztöndíjakra, étkezésre, bentlakásra és szállításra vonatkozó költségek is. A tanrend kialakításában pedig nagyobb mértékű rugalmasságra lenne szükség mind az iskolások, mind a pedagógusok esetében – fogalmaznak az indítványban. Ami az iskolások teljesítményének értékelését illeti, a kezdeményezők úgy vélik, szabványosított, digitalizált és a haladás mérésére összpontosító felmérésekre illetve eredményre van szükség. 

A kezdeményezők arra is emlékeztetnek, hogy az ország elég gyengén teljesít a PISA-teszteken, ezért úgy vélik, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az írás-olvasásra, szövegértésre.  A közoktatásban továbbá jobban oda kellene figyelni a sérülékeny, speciális nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének biztosítására, az iskolai infrastruktúra hozzáférhetővé tételére.  A digitalizálás kiterjesztése érdekében megfelelő szervezeti hátteret kellene biztosítani, amely hozzájáruljon az oktatással kapcsolatos digitalizálási elgondolás, stratégia megvalósításához. A szakképzés során figyelembe kell venni a munkaerőpiac szükségleteit, továbbá az oktatási infrastruktúra korszerűsítése csakis felvállalt befektetési terv által jöhet létre – fogalmazzák meg a kezdeményezők a tíz fő tételben.

A szervezet már áprilisi megalakulása során tárgyalt a kormánnyal és tanügyminisztériummal, az oktatási szakszervezetekkel, az Iskolások Országos Tanácsával és a szülői szövetséggel, júniusban pedig átadta az illetékes intézményeknek a javasolt intézkedés-csomagot, továbbá a tíz fő tételt közleményben is ismertették. A vállalkozók közül többen úgy vélik, hogy míg a munkaadó cégek lennének elméletben az oktatás „eredményének” úgymond a felhasználói, addig a gyakorlatban inkább nehézségekbe ütköznek, amikor szakképzett személyzetet keresnek. A fiatalok felkészítését, szakképzését jobban kellene igazítani a munkaerőpiaci igényekhez, és annak ellenére, hogy most már van szakoktatás, ez továbbra is eléggé elhanyagolt területe az oktatási rendszernek. A cégek úgy látják, a szakmai oktatásnak el kell érnie egy olyan minőségi szintet, hogy a gyerekek szívesen válasszák, a szülők pedig szívesen küldjék oda tanulni gyerekeiket.    

Tény, hogy az oktatás elvégzése még messze nem jelenti valamely szakma rendes elsajátítását, ebben jut nagy szerep a gyakorlatnak, az évek során szerzett tapasztalatnak. A Szabadságnak nyilatkozó kolozsvári magyar kisvállalkozó szerint nem is lehet elvárni a fiatal munkavállalóktól, hogy a líceum vagy az egyetem elvégzése után úgy teljesítsenek, mint azok, akik négy, öt vagy akár több éve vannak a munkaerőpiacon.

- A líceum vagy az egyetem elvégzése nem jelent sem tapasztalatot, sem tudást. Mit tudott ezelőtt harminc-negyven évvel egy fiatal végzős? Alig valamit, de az első munkahelyén megszerezte azt, amire később szüksége volt. Ma már az is gyakori eset, hogy az egyetem elvégzése után pár évvel a fiatal pályát változtat, és a most divatos és jól fizetett informatikusi pályára vált, vagy önálló vállalkozásba kezd, amely  köszönő viszonyban sincs az alapképzéssel – mutatott rá a vállalkozó.

Munkaadóként fontosnak tartja, hogy figyeljenek a fiatalokra, adják meg számukra a lehetőséget, hogy tehetségüket, kreativitásukat kibontakoztassák.

- Ma dinamikus, folyton változó világban élünk, ezért a gyors alkalmazkodás, a helyzetfelismerés javára válik mind  a munkavállalónak, mind a munkaadónak. A fiatalok gyorsan változtatnak szakmát, munkahelyet. Ezért nem kell rájuk haragudni. Olyan munkakörülményeket kell biztosítani, amelyek ösztönzik őket kreativitásuk kibontakoztatására. A középnemzedéknek megértéssel és türelemmel kell viszonyulnia a fiatalokhoz – nyilatkozta a Szabadságnak a kisvállalkozó.


EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Közel 900 jogosítványt vontak be a ...
VIDEÓ – KMN: György Attila kerek ...
VIDEÓ - KMN: A szecesszió Kolozsváron. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ