Nehéz Blökinek otthon beadni a gyógyszert?

Nehéz Blökinek otthon beadni a gyógyszert?
Bizonyára minden állattulajdonos kellett már gyógyszert adjon a négylábúnak, legyen az időközönként beadandó féreghajtó tabletta, vagy több napon esetleg több héten keresztül adandó gyógyszertabletta, paszta vagy szirup formájában. Szerencsésnek mondhatják magukat, akiknek a kutyája-macskája könnyen elfogadja a különféle kezeléseket. Gyakoribb azonban az az eset, amikor az állat makacs, és nem akarja „bevenni” a gyógyszert.

DR. ROBU JÚLIA, állatorvos

Íme, néhány ötlet, hogyan lehet bejuttatni a gyomrukba azt, amit ők nem akarnak.

• A legegyszerűbb állatnak is, gazdának is, hogyha egy falat finom ételbe rejtve elfogyasztja a gyógyszert. Ez jól működik azokban az esetekben, amikor nem annyira beteg az állat, hogy enni sem akar, illetve, ha nem nagyon válogatós. Ha idegen szagot érez az ételben, sok kutya-macska nem hajlandó megenni. Vannak olyan tabletták, amelyek nem rossz ízűek, ezeket össze lehet zúzni, és a port jól elvegyíteni valamilyen erős illatú falatba (májpástétom, halkonzerv, túró és még sok hasonló). Ha a tablettának erős szaga van, jobb nem összezúzni, mert annál erősebben érződik majd a kellemetlen szag, és az állat elutasítja a fogyasztását. Érdemes evés előtt beadni a gyógyszert (ha csak nem feltétel, hogy csak evés után szabad), mert éhesen kevésbe figyelnek arra, amit esznek. Úgyszintén érdemes előbb egy gyógyszer nélküli falatot kínálni, és ha azt szívesen elfogadta, és várja a következő falatot, abba rejteni a gyógyszert (főleg a kutyák nagyon hamar gyanút fognak, és ha valami „bűzlik”, vagyis látják az előkészületet, gyanítják hogy átverés következik, nem akarják elfogadni az ételt – ezért jó becsapni őket előbb egy ártatlan, tiszta falattal).

• A kapszula formájában lévő gyógyszerek elég nagy részét szabad szétnyitni, és a benne lévő port vagy gélt belekeverni az ételbe (ezt azonban minden gyógyszer esetén meg kell kérdezni az orvostól, hogy szabad-e).

• Ha az állat nem tud, vagy nem akar enni egyáltalán a rossz általános állapota miatt, vagy ha megérzi az ételben a gyógyszert és azt nem hajlandó úgy elfogyasztani, le kell nyomni a torkán. Ezt jámbor, nagyobb testű kutyák esetében könnyebb, macskák, illetve kistestű kutyák esetében viszont sokszor nagyon nehéz, ha nem éppen lehetetlen... Ami fontos, hogy vigyázzunk az állat, illetve a magunk testi-lelki épségére is: ha harapás-karmolás miatt veszélyes, vagy túl nagy trauma az állatnak, más módszerrel kell próbálkozni. Kis kézügyességet és bátorságot igényel, de a legtöbb gazdi hamar megtanulja legyúrni a tablettát-kapszulát. Cicáknak, illetve kisebb testű kutyáknak használható speciális gyógyszerbeadó „csipesz”, amivel hamar és praktikusan be lehet „lőni” a gyógyszert az állat szájába. Ami fontos, hogy minél mélyebben juttassuk be a gyógyszert a torokba, és utána hamar csukjuk be az állat száját, így próbáljuk megakadályozni, hogy kiköpje. Néhány pillanatra akár be is lehet fogni az orrát, és simogatni a torkát, így kiváltva a nyelési reflexet. Sok, nagyon sok állat ki fogja köpni a tablettát, de nem szabad feladni, másodszor-harmadszor jó eséllyel le fogja nyelni.

• A gél formájában lévő gyógyszereket talán a legegyszerűbb beadni. Ha nem akarja felnyalni a tányérból, meg kell próbálni egyenesen a szájába nyomni. Sokan ezt sem díjazzák, harapás-karmolás, illetve erős nyálazás a vége. Ebben az esetben a kimért adagot rá kell kenni az orrára vagy a mancsára. Mivel az állatok határozottan utálják, ha van rajtuk valami, ami nem kellene, hogy ott legyen, lenyalják magukról.

• Ha egyik módszer sem működik, a tablettákat össze lehet zúzni, amíg teljesen finom por lesz belőlük, azt vízzel összekeverni és fecskendőbe vagy pipettába szívva benyomni az állat szájába.

Bármilyen módszert választunk, ha a macska karmol, ficánkol, a testét be lehet csavarni törülközőbe. Ez nagy segítség lehet kistestű kutyák esetén is. De nagyon fontos: a gyógyszerbeadás, főleg ha előreláthatóan hosszabb ideig lesz szükség ilyesmire, ne legyen nagy trauma az állatnak, különben egyre nehezebb lesz szót érteni vele, míg végül kezelés órájában el fog tűnni egy kanapé vagy szekrény mögé, ágy alá, kert végébe, ahonnan nem lesz hajlandó előjönni.

Gyógyszerbeadás után mindig meg kell jutalmazni az állatot, legyen az csak egy jó szó, simogatás, vagy akár egy finom falat. Ha kialakul a reflex, hogy kezelés után valami jó fog következni, együttműködőbbek.

És igen, sok olyan eset van, amikor sehogy sem sikerül otthon beadni a gyógyszert az állatnak. Ilyenkor minden egyes kezeléskor el kell menni vele az állatorvosi rendelőbe, hogy ott kapja be, vagy ha van injekció formájában beadható változata, kapjon egy-két-három szúrást.