Négynapos munkahét: egyesek alkalmazzák, mások tervezik
Hatékonyabb és egészségesebb is lenne a jobb időbeosztás
Hatékonyabb és egészségesebb is lenne a jobb időbeosztás
Vissza

Négynapos munkahét: egyesek alkalmazzák, mások tervezik

Több éve foglalkoztatja a munkáltatókat, gazdasági és társadalmi elemzőket, de szakszervezeteket és alkalmazottakat is annak a lehetősége, hogy a jelenlegi ötnapos munkahetet négynaposra csökkentsék.

K.O., Ú. I.

Az elméletnek illetve kezdeményezésnek egyaránt vannak hívei és ellenzői: vannak cégek, ahol sikeresen bevezették és működik a rendszer már egy-két éve, máshol kénytelenek voltak lemondani róla már a kísérleti szakaszban, mivel a munka típusa sehogysem illett össze kevesebb munkanappal. Felmérések kimutatták, hogy a négynapos munkahét ösztönzőleg hatott az alkalmazottakra, jobban beosztották munkaidejüket, kevésbé voltak stresszesek és hatékonyabban dolgoztak, amivel cégük is jól járt, termelékenység szempontjából is. Romániában a négynapos munkahétről kezdeményezett jogszabályt annakidején elutasították, ellenben a jelenlegi munkajogi szabályozások lehetővé teszik a rugalmas, akár heti négy napos munkaidő beosztást is.

Évek óta téma a négynapos munkahét bevezetése, amiről úgy tartják, hogy ez lehetne a 21. század nagy vívmánya, amiután a 20. századé az ötnapos volt. Emlékezhetünk, hiszen nem is olyan régen, 1989 előtt még heti hat napot dolgoztunk, sőt, a kommunista rendszer a vasárnapokra is tartogatott foglalkozást, hazafias közmunka néven. Majd szerte a világon a munkásmozgalmak nagy eredményének tekintették, hogy kivívták a heti két nap pihenőidőt. Azóta azonban sokat változott a gazdaság szerkezete és felépítése, fejlődött a technika, mások a lehetőségek, ami mind befolyásolta a munkaprogramot és a munkaidőt. Sok ágazatban például már nem indokolt a munkahelyen eltöltött sok idő, illetve sokan végeznek fölösleges vagy értelmetlen munkát, amit a gazdaság sem igényel. Lehetővé vált ugyanakkor a távmunka, az otthonról végzett munka, és ehhez igazódott a törvényes keret is. A megszokott klasszikus 40 órás munkahét kezd átalakulni, és az ehhez való igazodást szorgalmazzák mindinkább, egyre többen.

Nyugaton a helyzet más

Július elején közzétett tanulmányában egy angliai egyetem, a Henley Business School a heti négynapos munkaidő előnyeit, gazdasági hatásait vizsgálta, és megállapította, hogy az azt bevezető cégek termelékenysége nőhet, alkalmazottaik pedig egészségesebbek lesznek, jobb fizikai és szellemi képességet érhetnek el. Az Egyesült Királyság gazdaságát tekintve, a vállalatok megspórolhatnának évente több mint száz milliárd eurót a négynapos munkahéttel – állítják az elemzésben, hozzátéve, hogy ugyanakkor a környezetet is javíthatnák, megkímélhetnék ezzel az intézkedéssel. Az angliai cégek kétharmada, ahol már bevezették a négynapos munkahetet, állította azt, hogy könnyebben talált munkaerőt, a cégek többsége pedig jobb termelékenységet tapasztalt, közel harminc százalékos növekedést.

A világon már több helyen és régebbtől bevezették a négynapos munkahetet: például veszteség nélkül állt át csökkentett programra egy új-zélandi ingatlanközvetítő vállalat, és állítják, hogy nem csökkent a termelékenységük; Svédországban pedig a napi munkaórák számát csökkentették nyolcról hat órára; kedvező lenne a fogadtatása a négynapos munkahétnek az Egyesült Államokban is, a FlexJobs munkaközvetítő portál elemzése szerint, amelyben ötvenezer amerikai cég állásajánlatát dolgozták fel, több szektorban bevezetnék a rövidebb munkahetet. 

Elemzők azt is megállapították, hogy vannak olyan munkaterületek, mint például az egészségügy, turizmus, számos szolgáltatás, ahol ezt nem lehetne alkalmazni, vagy éppenséggel többletkiadást jelentene, hogy pluszban részmunkaidős személyzetet alkalmazzanak.

Munkatörvénykönyv: rugalmas időbeosztás

Az Eurostat statisztikái kimutatták, hogy Románia egyike azon uniós tagállamoknak, ahol a legtöbbet dolgoznak, heti 41 órát, és ráadásul a legkevesebb pénzért. Szakemberek szerint ennek egyik oka a rossz idő- és munkabeosztás, a megoldás pedig elsősorban a gazdaság átszervezésében lenne, továbbá a munkáltatóknak jobban meg kellene becsülniük a munkaerőt, hogy ne vándoroljon el külföldre jobban fizetett állásokért.

A Munkatörvénykönyv egyébként részletesen szabályozza a munkaidőt, lehetőséget teremtve annak rugalmasabb beosztására is. Ezért ügyvédek azt állítják, gyakorlatban akár alkalmazni is lehetne – minden további nélkül – a négynapos munkahetet, természetesen a törvényes előírásoknak eleget téve. A jogszabály leszögezi, hogy munkaidőnek számít bármilyen időszak, amikor az alkalmazott munkatevékenységet fejt ki, a munkaadója rendelkezésére áll és teljesíti feladatait, valamint kötelezettségeit. A teljes munkaidővel alkalmazottak munkaideje napi 8 óra és heti 40 óra, a munkaidő heti felosztása rendszerint egységes, napi 8 óra öt napon keresztül, két pihenőnappal – írja elő a törvény. Majd azt is megállapítja a jogszabály, hogy az egység, valamint a munka sajátosságának megfelelően más időbeosztást is lehet alkalmazni a heti 40 munkaóra betartásával. Sőt, a túlórát is megengedi a törvény: ezzel együtt a heti munkaóra nem haladhatja meg a 48 órát, amennyiben azonban még ennél is többet dolgoznának az alkalmazottak, akkor négy hónapra számolva átlagban nem lehet több 48 óránál a munkahét. Sőt, még ennek meghaladását is megengedi a törvény, ha a munka típusa vagy a munkahely azt indokolttá teszi, ez esetben hat és 12 hónapos átlagidőszakokra számolva ellenőrzik a munkaidőt. További rugalmas előírás, hogy adott szakmák vagy tevékenységek esetében (nem részletezi a törvény, hogy ezek melyek lehetnek) a felek a napi 8 órától eltérő, kevesebb vagy több munkaidőben is megegyezhetnek. A lényeg minden esetben, hogy az egyenlőtlenül elosztott munkaidő végül ne lépje túl a heti 40 órát. Ennek alapján tehát elképzelhető, hogy a munkaadó napi 10 órát és heti négy munkanapot állapítson meg, figyelembe véve a törvény előírását, miszerint napi, legtöbb 12 órás lehet a munkanap. Fontos az is, hogy minden ilyen helyzetet pontosan szabályozni és előírni kell az egyéni, adott esetben a kollektív munkaszerződésekben, továbbá fel kell tüntetni a belső munkaszabályzatban is.

Túl sok munka nem tesz jót

Elsősorban az alkalmazottak értenek egyet abban, hogy túl sokat dolgoznak, ami végül is nem tesz jót sem az egészségüknek, sem a munkájuk hatékonyságának.

Pálfi Szilárd pszichológust, a kolozsvári székhelyű Hummark HR-cég vezetőjét arról kérdeztük, hogyan vélekedik a négynapos munkahétről.

A munkaadó azt szeretné, ha az alkalmazott minden nap dolgozik, termel. Ugyanakkor az történik, hogy főleg az értékesítésben az emberek hamar kimerülnek, főleg azok, akik sokat vannak terepen. Tapasztalatom az, hogy a munkaidő, a munkahét és a munkabeosztás összhangban szokott lenni a munkavállaló életkorával is.

Harmincöt-negyven év körül már megjelenik az a szempont, hogy az alkalmazott inkább dogozzon négy napot, s a többit a családjával töltse. Rendkívül fontos a családalapítás, ilyenkor az alkalmazottak részéről megfogalmazódik az igény az otthonról dolgozásra vagy akár a négynapos munkahétre – fogalmazott a szakember.

Pálfi Szilárd szerint a leleményes alkalmazottak úgyis „kisakkozzák” azt, hogy már pénteken szabadok legyenek. S ha mégsem sikerül, akkor aznap későn indulnak, s hamar érnek haza.

Ugyanakkor azt tapasztalta, a magánbeszélgetések során az alkalmazottak részéről gyakran előjön a négynapos munkahét kérdése, a hivatalos állásinterjúkon viszont a munkavállalók még nem merik ezt felhozni.

SZAKSZERVEZETEK: POZITÍV HOZADÉKA LENNE A KEVESEBB MUNKAÓRÁNAK

A szakszervezetek pozitívan viszonyulnak a heti munkaóra csökkentéses intézkedéshez. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetője például a sajtónak nyilatkozva elmondta: a kormánynak elsődleges feladatként kellene kezelnie a kérdést. – Több tanulmány is kimutatta már, hogy a sok munkaóra csökkenti a termelékenységet és növeli a balesetek előfordulását. Ez nem csupán az építőiparra jellemző, ahol a balesetveszély egyértelmű. Az irodai munkát végző alkalmazottaknál is bekövetkezik a kimerülés, amely komoly egészségügyi problémákat eredményezhet – nyilatkozta a szakszervezeti vezető. Tudomása szerint Franciaország és Hollandia már élenjár a 32, illetve 34 órás munkahét vonatkozásában. Úgy véli, a heti munkaórák tekintetében országos szinten tárgyalássorozatnak kellene létrejönnie a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői között. A kezdeti alkalmazkodási időszakot követően növekedne a termelékenység, így gazdasági szempontból pozitív hatásokról beszélhetünk majd. Ugyanakkor arra számít, hogy a több szabadidő következtében a polgárok többet költenek majd, amely hozzájárul a fogyasztás növekedéséhez, a turizmus fejlődéséhez.


EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

U FC: újabb sikertelen kiszállás
Holtan találták a Fogarasi havasokban ...
Contra meghívta a légiósokat

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ