Nálunk kevesebb a mogyoró a csokiban, mint Nyugaton
A termékek közötti eltérés nem jelent feltétlenül rosszabb minőséget
A termékek közötti eltérés nem jelent feltétlenül rosszabb minőséget
Vissza

Nálunk kevesebb a mogyoró a csokiban, mint Nyugaton

Amire sokan régóta gyanakodtunk, most megerősítést nyert: eltérő az azonos gyártók termékeinek minősége itthon és más uniós országokban. Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság legfrissebb felmérése 79 Európában és itthon is forgalmazott termék összetételét vizsgálta. A kutatás eredményei kimutatták: 18 termék esetében a Romániában és Nyugat-Európában forgalmazott árucikkek között számos eltérés található. Nálunk kevesebb mogyoró van például a csokoládéban, fehérje a süteményben, hús a halfilében, narancs a narancslében, de „legalább” több zsír van a hazai zacskós pudingban, mint a nyugatiban. Az eltérések nem mindig mennek a keleti államok rovására: nálunk például több a kávé a 3 az 1-ben zacskóban, és lényegesen kevesebb a cukor az eperlekvárban. Az Európai Bizottság már évek óta vizsgálja az egységes belső piac jellemzőit, és egy júniusi jelentésben már beismerte, hogy az bizony nem mindig egységes.

Szerző: KEREKES EDIT, SARÁNY ORSOLYA

A román márkás kávéhoz szokott ízlelőbimbóink valóságos orgiát éltek át, amikor egyszer véletlenül ugyanazt a márkás kávét Németországban kóstolták. De a márkás mosószerekkel is akadnak hasonló tapasztalataink. Mióta megnyíltak a határok, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy különbségek vannak az azonosként árult termékek között, és többnyire a nyugatiak javára. Az évek során több EU-tagállam fogyasztói is panaszkodtak arra, hogy egyes termékeket, például üdítőitalokat, kávéfajtákat vagy halrudacskákat más minőségben kínálnak nekik odahaza, mint más tagállamokban, holott a márkanevük azonos, és a csomagolásuk is egyforma vagy nagyon hasonló. Miután a fogyasztói jelzések kellőképpen megsokasodtak, Brüsszel elkezdett odafigyelni a jelenségre. Jean Claude Junckers már 2017-es értékelő beszédében vállalta az ügy kivizsgálását, idén júniusban pedig megszülettek az Európai Bizottság termékösszehasonlító felmérésének eredményei.

A bizottság belső tudományos szolgálata és tudásközpontja, a Közös Kutatóközpont által készített felmérés közel 1400 élelmiszeripari terméket vizsgált 19 uniós országban. Az összehasonlított termékek 9%-ának eltérő volt az összetétele, noha a csomagolás azonos képet mutatott. A termékek további 22%-ának hasonló volt a csomagolása, mégis különbözött az összetétele. A felmérés nem mutatott ki egyértelmű területi mintázatot. A felmérésben a következő tagállamok vettek részt: Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Románia később csatlakozott a felméréshez, a hazai Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság most ismertette az eredményeket.

Hígabb a narancslé, erősebb a kávé

Az európai szinten vizsgált 128 termék közül nálunk 79-et elemeztek, amelyeknek megfelelőit itthon is vásárolhatjuk. Eltéréseket találtak 18 termék esetében az összetételük, bizonyos összetevők aránya, tápérték tekintetében. Gyakorlatilag tehát minden negyedik termék más itthon, mint Nyugat-Európában. A hivatal közleménye 12 termék esetében közölte az eltéréseket, az alábbiak szerint.

A Freeway narancsos üdítőjének román változatában van a legkevesebb koncentrátumból nyert narancslé, jelesül 3% (az olaszban 20%, franciában 10%, hollandban és spanyolban 8%). A Coca-Cola narancsos Fantája csak 5% narancslé-koncentrátumot tartalmaz, míg az olasz 12%-ot, a francia 10%-ot és a spanyol 8%-ot. És még így is szinte kétszer több van a román Fantában, mint a fentebb részletezett Freewayben. Románia az egyetlen, ahol a narancslé-koncentrátum az összetevőknél a negyedik helyen szerepel.

Az egész mogyorószemeket tartalmazó Milka csokinak Romániában csak 17%-a mogyoró, a németeknél 20%-a és a franciáknál 22%-a. Ugyanannyi mogyoró van a magyar, a lengyel és ciprusi Milkában, és ennél is valamivel kevesebb (16%) a spanyol változatban.

A Dr. Oetker Curtea de Argesen gyártott csokis pudingporában a legtöbb a zsír és telített zsír, 3,1%, illetve 1,9%. Németországban és Hollandiában csak 1,5% és 0,9%, Olaszországban 1,7% és 1,1%. A bukaresti gyártású Danone natúr Activiája esetében a kálciumtartalommal van gond: a termék referencia-tápértékének részarányával kifejezett kálciumtartalom 121%, a finneknél 168%, a lengyeleknél 148%. A hazai termék proteintartalma 3,5%-os, Bulgáriában 3,6%-os, Máltán 3,9%-os, Németországban és Finnországban 4,9%-os.

A németországi Frozen Fish International Gmbh által gyártott IGLO 15 Fish Finger panírozott, elősütött, fagyasztott alaszkai tengeri halfilé rudak csomagolásán is szerepel, hogy csak 58% filézett halhúst tartalmaz, szemben a 65%-os német és holland változattal. A hazai termék esetében a víz az összetevők listáján a harmadik helyen szerepel, Hollandiában a 4. helyen, a németeknél nem is szerepel. (Az összetevők az arányuk csökkenő sorrendjében szerepelnek a csomagoláson.)

A Kinder Pingui itthon és déli szomszédainknál csak 21%-ban tartalmaz tejet, a német, dán, francia, holland és finn változat tejtartalma 24%. A román termék proteintartalma 5,3%, a németé és finné 7%, vagyis egyharmaddal nagyobb.

A Danone romániai joghurtjában kevesebb a kálcium és a fehérje

A Knorr szárnyas leveskockája 0,1%-ban tartalmaz szárnyashús kivonatot, a francia, dán és ciprusi változat ennek a tízszeresét. A kocka szárnyas-zsiradék tartalma 2%, szemben a dán és máltai 3%-kal.

A Nestlé citromos italának a receptje is eltérő, az összetétel 0,08%-ban teakivonat és cukrot meg gyümölcscukrot tartalmaz, a spanyol változat 0,1%-a teakivonat és cukorral édesített. A Nestlé 3 in 1-es Original Nescaféja viszont több instant kávét tartalmaz (14,5%), a franciáknál 10%-ot, a hollandoknál 9%-ot, a németeknél és spanyoloknál 7,9%-ot.

A D’arbo féle eperlekvár kevesebb cukrot és szénhidrátot tartalmaz (37%), míg a német és finn változat 55%-ot.

Magyarázkodnak a termelők

Az európai felmérés készítői a gyártókat is szembesítették a vizsgálat eredményeivel, akiknek lehetőségük volt magyarázattal szolgálni. A leginkább sántít a Milka magyarázata, szerinte ugyanis a mogyorótartalombeli eltéréseket a csokik különböző mérete okozza, ugyanis 100, 200 és 270 grammos csokoládékat forgalmaznak a helyi piaci feltételek miatt.

A helyi fogyasztói elvárásokhoz igazítja termékeit a Coca Cola, amely azt közölte, hogy a narancsos Fantát 9 különböző recept szerint gyártja Európa vizsgált tagországaiban. A narancslé-koncentrátum arányát szerintük helyi szabályozások alakítják, de igyekeznek az adott ország piacán kínált hasonló termékekhez hasonló arányban használni. Magyarán: miért tennének több narancslevet, ha a többi hazai narancsos üdítőben sincs több, sőt esetleg kevesebb van.

Szintén a helyi fogyasztók igényeihez és ízléséhez alkalmazkodik a Nestlé, itthon ezek szerint az erősebb kávét kedveljük, mint a nyugatiak. A citromos teaitalát illető változások kapcsán a Nestlé azt nyilatkozta, hogy a termelést megosztva végzi a Coca Colával, amely szabadkezet élvez a recepteket illetően. A felmérés idején a Coca Cola gyártott Bulgária, Magyarország és Spanyolország részére.

A Kinder Pinguit két telephelyen gyártják, a termelő szerint az olasz és német gyártósorok eltérő tehcnológiája és termelési követelményei okozzák a (tej- és proteintartalmukban) némileg eltérő recepteket. Ezeket a Ferrero egyébként hasonló minőségűnek értékeli, és azt mondja, vannak piacok, ahol mindkét féle recept alapján készült terméket forgalmazzák. Közlése szerint a fogyasztók kétharmada nem észleli az eltérést és 69%-uk egyformán elégedett mindkettővel.

Az idén elfogadott Új megállapodás a fogyasztói érdekekért elnevezésű kezdeményezéscsomag szerint a cégek az azonos márkanevű termékeiket jogos és objektív szempontok alapján hozzáigazíthatják az egyes földrajzi területek piacaihoz, ám tilos a fogyasztóknak a termékek összetételével kapcsolatos félrevezetése. Félrevezető kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet az, ha egy terméket annak ellenére azonos összetételűként forgalmaznak az EU különböző tagállamaiban, hogy ez nem így van. A cégeknek ugyanakkor joguk van ahhoz, hogy azonos márkanév alatt eltérő összetételű vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező termékeket értékesítsenek különböző földrajzi területek piacain, ha ezt jogos és objektív indokok alapján teszik, például mert nemzeti jogszabályok előírásaihoz kell igazodniuk vagy mert olyan önkéntes stratégiát követnek, amellyel elő kívánják segíteni az egészséges és tápanyagokban gazdag élelmiszerekhez való hozzájutást.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a 2017-ben felülvizsgált fogyasztóvédelmi együttműködési szabályzat 2020 január közepétől kezdődően további könnyítést jelent majd a kettős minőségű termékekre irányuló vizsgálatokban: a hatóságoknak lehetőségük lesz arra, hogy tesztvásárlásokat végezzenek, és a jogszabálysértés megállapítása és a bizonyítékok beszerzése céljából szemrevételezzék, szétszereljék vagy éppen részletes vizsgálatnak vessék alá az egyes termékeket.

A narancsos Fanta nálunk a legnarancstalanabb, de még így is kétszer narancsosabb a Freewaynél


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Emberszabásúak agyi fejlődését ...
Ma kezdődik a 12. Nemzeti Vágta
Brexit - Szombaton szavaz a londoni ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ