A Majó Zoltán által létrehozott és vezetett Flauto Dolce kamaraegyüttes töretlen ívű sikertörténetet tudhat maga mögött. Első sorban az együttes művészi teljesítményét emelem ki, másod sorban pedig azt a törekvést, amellyel felkutatták és bemutatták az erdélyi barokk zenét, illetve olyan barokk szerzők műveit, akik valamilyen módon kötődnek Erdélyhez. Természetesen a Flauto Dolce az egyetemes zeneirodalom alkotásait is gyakran műsorra tűzi, így volt ez a pénteki koncerten is.
A Majó Zoltán (művészeti vezető, furulyák), Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló- és orgona) és Mihaela Maxim (ének) alkotta együttes két vendégművésze – a Németországban élő Hegyi Gábor trombitaművész és Maximilian Braisch fagottművész – is több alkalommal lépett már fel Kolozsváron. A Flauto Dolce pénteki műsorán Bengráf József (1745–1791), Pfeifer Ferenc (18. század vége), Georg Philipp Telemann (1681–1767), Alessandro Scarlatti (1660–1725), William Williams (?–1701), Johann Kaspar Kerll (1627–1693), Georg Friedrich Handel (1685–1759) és Johann Sartorius (1712–1787) művei szerepeltek.
A vendégművészek és az együttes gyönyörű koncerttel örvendeztette meg szép számú hallgatóságát. A cikk elején írtakra visszatérve: nem számít, hányszor dicsértem a Flauto Dolce kamaraegyüttest. Remélem, még nagyon sokszor fogom.
(Borítóképen a Flauto Dolce és vendégművészei a piarista templomban. Fotó forrása: Facebook/Egyházzene Kolozsvár)
