Montenegrói Vörös Szikla és török Kasik tánc fakanalakkal
Szombatig Nagyenyed a néptánc erdélyi fővárosa
Szombatig Nagyenyed a néptánc erdélyi fővárosa
Vissza

Montenegrói Vörös Szikla és török Kasik tánc fakanalakkal

Albániától Kolumbiáig kilenc külföldi együttes hozta el egzotikus táncait a Nagyenyed turisztikai és kulturális népszerűsítését szolgáló közkedvelt rendezvényre. A Made in Aiud jelszóval társított Nemzetközi Folklórfesztivált immár nyolcadik alkalommal szervezik meg. A hazai fellépőkkel együtt mintegy háromszázan testesítik meg idén a néptánc tündöklő szépségét a Maros-parti kisvárosban, de Marosújvárra is eljutnak.

Pipacs, Fügevirág és vásár

A fesztivál forgatókönyve a megszokott: csütörtökön a városháza elől indult a látványos felvonulás 16 órakor. A népviseletbe öltözött csoportok a Főtérről a Szentkirály utcán haladtak tovább és a Micro lakónegyed átszelésével a Piactérre kanyarodtak vissza, melynek végében, a régi mozi mellett állították fel „megszokott helyén” a nagyszínpadot. Természetesen a főbb csomópontokon a díszmenet megállt és mindenik néptáncegyüttes pár perces bemutatót tartott, a környék lakóinak nagy örömére. A csütörtökön esti ünnepélyes megnyitón helyi és megyei elöljárók köszöntőbeszédei hangoztak el, felvonták a résztvevő országok zászlóit és bemutatták a fellépőket. A csoportok 20-25 perces műsort mutattak be, akadt köztük olyan is, amely mindhárom nap bemutatkozott.

 

A környék népi táncait két román (a nagyenyedi Doina Aiudului fiatal és haladó csoportja és a marosújvári Tradiții Uiorene) és két magyar néptánccsoport képviselte. A csombordi Pipacs csütörtökön mezőségi, szombaton kalotaszegi táncokat adott elő, vezetőjük, Boros Erzsébet népdalénekes az említett vidékek népdalaiból hozott egy csokorra valót. A nagyenyedi Fügevirág pénteken és szombaton lép fel, vajdaszentiványi és széki táncokkal, a tájegységek népdalait pedig Kónya Virág adja elő.

Természetesen idén is ételes-italos és kézműves termékeket kínálgató sátrak tömkelege sorakozik fel a színpad felé vezető sétálóút két oldalán. Szerencsére az utóbbi években a helyi termelők értékes portékái kezdik egyre inkább a piac szélére kiszorítani a giccses holmikat. A kedvelt Made in Aiud sátrakban cukrászok, pékek, friss gyümölcs- és levendula termelők, borászok is vannak gazdag kínálatukkal.

A folklórfesztivál szombaton, a 23 órakor kezdődő tűzijátékkal ér véget. Remélhetőleg a „mindennapos” eső nem rettenti el a közönséget a nagyszabású, színpompás rendezvénytől.

Külföldi táncosok: egzotikusak, profik, mosolygósak

A kilenc külföldi előadó kivétel nélkül magas színvonalon képviseli hazája népi kultúráját. Albániából a Kaltersia Együttes országa több tájegységének reprezentatív, régi táncát hozza Enyedre, választékos népi hangszerek kíséretében.

Bosznia és Hercegovinát a SCAS Bosko Vujadin képviseli. A kelet-szarajevói alakulat az első, amely a fiatal táncosokat összehozta a környéken, kezdeti próbáikat még a háborús időszakban kezdték el 1993-ban, hivatalosan következő évben jegyezték be az egyesületet.

A Bulgáriából érkező Haskovo Néptáncegyüttes egyik különös színfoltja a folklórfesztiválnak, hiszen több mint 170 tag alkotja az együttest, a legfiatalabb 5, a „legidősebb” 25 éves. Minden fellépésük valódi népeseménynek számít hazájukban. Ezt már csak a montenegrói KUD Crvena Stijena együttes szárnyalja túl 200 fős csapatával, melyben a legifjabb tag 7, a legidősebb 30 éves. A 2006-ban alakult együttes neve „Vörös Sziklát” jelent, mely a fővárosra, Podgoricára tekintő Velje Brdo dombon található.

A csehországi Strážnice városából érkező Žerotín Néptáncegyüttes az egyik legprofibb csapat, 1969 óta működik és Európa számtalan színpadán fellépett már. Egyébként magyarul Sztrázsnice a város neve, ez az a hely, ahol 1458 telén a Budán újonnan megválasztott Mátyás királyt Podjebrád György váltságdíj és a lányának, Katalinnak tett házassági ígéret fejében átadta a magyar küldöttségnek.

A Thesszalonikiből érkező Evosmos görög néptáncegyüttes elsősorban a misztikus Epirusz hagyományait népszerűsíti, de természetesen az ország más tájegységeinek táncait is elsajátították.

Kolumbiából az ország egyik legnevesebb kulturális és folklór egyesülete érkezett Enyedre, az elsők között hivatott nemzeti és nemzetközi szinten képviselni a dél-amerikai államot. Programjuk az atlanti- és csendes-óceáni partvidékre, valamint az Andokra jellemző – saját megfogalmazásuk szerint – „afro-kolumbiai bennszülött” táncokat tartalmaz, amelyeket hagyományosan fa- és báránybőrből készült dobok kíséretében adnak elő.

Ukrajna is magas művészi színvonalon képviselteti magát. Az 1959-ben alakult Polisyanka együttes (a történelmi Rivne – magyar átírással Rovno – városából) tagjai között tudhatja az ország legjobb hangjait, táncosait, néptáncoktatóit. Több mint 35 éve a tehetséges koreográfus és népművész, Viktor Marushchak vezeti a társulatot.

A barátság és a béke szellemében megfogalmazott érdekes műsort kínál a törökországi Izmir (magyarosan: Szmirna) városából érkező néptáncegyüttes, az Aegeanfolk, amely a Zeybek, Horon, Hora, Halay, Kașık nevű táncokat mutatja be. Természetesen kicsit érdeklődtünk ezekről az egzotikus táncokról. A Halay Anatóliára jellemző szabadtéri női-férfi tánc. A sor első és utolsó tagja egy-egy zsebkendőt lenget a gyorsuló, váltakozó ritmusra; duda és dob kíséri. A Hora egész Törökországban ismert, többféle üdvözlő, köszöntő táncokat illetnek ezzel az elnevezéssel. Jellemző ritmusa a lírikus karszillama (9/8), aminek jelentése régi török nyelvben „szembe nézni, vendéget fogadni”. Kísérő hangszerei: cserépdob, tamburin, ujjcintányér, duda, lant. A Horon a Fekete-tenger mellékén népszerű férfi tánc, ezüst díszítésű fekete ruhában egymás karjába kapaszkodva táncolják. Jellemző kísérő hangszere az éles hangú duda és a kemence, amely a hegedű egyik háromhúros rokona. A Kasik tánc Konya és Silifke vidékén különösen népszerű, tarka ruhás férfiak és nők mindkét kezükben fakanalat tartva, azokat ritmusosan összeütve táncolják. A Zeybek üzbég eredetű tánc, körülbelül százötvenféle variációja él. Fő témája a bátorság kifejezése, eleinte csak férfiak, ma már nők is ropják színes ruhában. A táncban bekövetkező változást, az új rész kezdetét kiáltással azonban csak a férfi táncosok jelzik.

A néptánccsoportok vasárnaptól keddig Marosújváron mutatkoznak be, bizonyosan elnyerik majd az ottani közönség tetszését is.

(Borítókép: a montenegroi táncegyüttes. A szerző fotói)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Álom és valóság: barangolás a ...
Tüntetéseket szervez a Magyar Szülők ...
Kormányfőtitkár lett a korrupcióval ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ