Mikor és miért estek vissza az üzemanyag-eladások?

Mikor és miért estek vissza az üzemanyag-eladások?
Az üzemanyagok kiskereskedelmi értékesítése nyers adatként 9,8 százalékkal, szezonalitással kiigazítva pedig 2,3 százalékkal visszaesett szeptemberben az előző hónaphoz mérten, miután szeptember 15-étől nőtt mind a benzin, mind pedig a gázolaj jövedéki adója.

Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által ma nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül, az idei év kilencedik hónapjában augusztushoz képest az autóértékesítések kivételével csökkentek a kiskereskedelmi eladások. A mutató összességében véve – nyers adatként - 4,9 százalékkal zsugorodott, miután 9,8 százalékkal visszaestek az üzemanyag-eladások, 5 százalékkal kevesebb élelmiszert, italt és dohányipari terméket értékesítettek, mint ahogy a nem élelmiszer jellegű áruk esetében is 1,9 százalékos visszaesést mértek.

A kiskereskedelmi forgalom szezonalitással kiigazítva összességében 0,5 százalékkal nőtt szeptemberben az előző hónaphoz mérten, miután az élelmiszerek, italok és dohányipari termékek értékesítése esetében 0,9 százalékos bővülést regisztráltak, s a nem élelmiszerek eladása is 0,2 százalékkal gyarapodott. Az üzemanyag-eladások ellenben 2,3 százalékkal visszaestek.

Mint ismeretes, szeptember 15-én literenként 16 banival nőtt az üzemanyagok jövedéki adója, október elsején pedig újabb 16 százalékos adóemelést hajtott végre a Tudose-kormány. A bukaresti döntéshozók alig jelentették be ebbéli szándékukat, rögtön drágult indult mind a gázolaj, mind pedig a benzin.

A fuvarozók ugyanakkor már a tervek közlésekor azzal fenyegetőztek, hogy drágulás esetén, amikor csak tehetik, külföldön fognak tankolni, az áremelkedés ugyanis sokuk számára csődhöz fog vezetni.