Mi történhetett?
Vissza

Mi történhetett?

Mi történhetett? – szegezte nekem a kérdést a húsz éve Magyarországon letelepedett ismerősöm, aki ennek ellenére figyelemmel követi a romániai magyarságot érintő híreket, eseményeket. Nem csak figyelemmel követi, hanem kettős – román és magyar – állampolgár lévén valahányszor csak teheti él szavazati jogával, családjával együtt. Voksát a magyarországi román külképviseleten adja le.

Mi történt? - merült fel benne a kérdés a hét végi referendum kapcsán. Hiszen, amíg ő és családja mind a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon, mind a mostani referendum alkalmával leadhatta voksát, azt kellett tapasztalnia, hogy más, ugyanott szavazni vágyó román állampolgár nem volt ilyen kiváltságos helyzetben. A legutóbbi parlamenti választások alkalmával ugyanis Románia budapesti nagykövetségén csak azokat engedték be az épületbe szavazni, akik rendelkeztek magyarországi lakcímkártyával. Azaz: ha a román állampolgárságú, állandó romániai lakhellyel rendelkező vétlen turista a 2016-os parlamenti választások napján pont Budapesten tartózkodott, akkor nem szavazhatott, hiszen neki nem volt magyar lakcímkártyája. Most viszont, a referendum alkalmával a lakcímkártya nem volt szempont, bárki, aki román állampolgárságát igazolta, élhetett szavazati jogával.

Még mielőtt valaki azzal vádolna, hogy nem ismerem a törvényeket, és más rendelkezések érvényesek választáskor, és másak a referendumkor, azért megjegyezném: bármi is legyen a jogi háttér, nincs ez jól. Egyik esetben miért korlátoznak, a másik esetben pedig nem? Vajon ez is része a jelenlegi kormánypárt azon ismert stratégiájának, amelynek célja megnehezíteni a külföldön tartózkodó romániai állampolgárok számára a szavazást? (Mert elsősorban nem a turistákkal akarnak kiszúrni …) Köztudott ugyanis, hogy a külföldön élő, ott dolgozó románok nagyon nagy része nem PSD-párti, amint az a voksok összesítése után rendszerint kiderül. Unja csak meg a diaszpóra, hogy órákon át kell sorban állni a nagykövetségek előtt, hogy élhessen szavazati jogával! És amikor meg odajutottak, akkor ne engedjük őket szavazni!

Különben mivel magyarázható, hogy ugyanaz a román állampolgártól két évvel ezelőtt kérték a lakcímkártyát, most pedig ezen a sokak által haszontalannak tartott referendumon nem? Most bezzeg zavartalanul lehetett a romániai nagykövetségeken szavazni román személyazonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel. Most ugye jól fogott volna a kormánypártnak a határon túl tartózkodó állampolgárainak szavazata. Mekkora adu lett volna a kezükben, hogy lám, még a „liberális” Nyugaton élők (is) mennyire egyetértenek a referendum tárgyával, merthogy a szavazni hajlandók több mint 90 százaléka igennel voksolt. Azok pedig, akiknek az álláspontjuk elutasító volt, inkább bojkottálták a referendumot. A népszavazást érdeklődés hiányában is megtartották, az erre való pénz pedig elment. Nem sajnálom a napi díjat a szavazókörzetekben tevékenykedő kisemberektől, hiszen ők végigülték a két napos eseményt, és még akkor is elfáradhattak, ha alig akadt tennivalójuk.

Kérdést kérdés követ: jövőre EP- és államfőválasztás lesz, 2020-ban pedig újra helyhatósági és parlamenti képviselőket választunk. Vajon akkor milyen agyament megszorításokkal rukkol elő a hatalmát féltő kormánypárt, vagy a „régi” jól bevált receptet alkalmazza?


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Nemzetiségi viszály szítása miatt indul ...
Johannis konzultálni akar a pártokkal ...
Brüsszel felszólította a román kormányt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ