Mi nyugatra megyünk dolgozni, hozzánk keletről jönnek...

Szakember: növekedni fog a vendégmunkások száma Romániában

Mi nyugatra megyünk dolgozni, hozzánk keletről jönnek...
A humán erőforrások masszív kivándorlása miatt az elmúlt években országszerte felerősödött a munkaerőhiány, így a vállalatok kénytelenek különféle megoldásokat találni a termelés folytatására: kecsegtető fizetési csomaggal rukkolnak elő, szakképzetlen munkást alkalmaznak és maguk tanítják be őket, már az egyetemi tanulmányok ideje alatt ajánlatot tesznek egy-egy tehetséges fiatalnak. Mindez, állítják a szakemberek, nem hozta meg a várt eredményt, valósággal kiürült a munkaerőpiac. Ezért egyre több cég külföldi – főleg Ázsiából származó – munkaerő alkalmazására kényszerül, amint erre példa a gyergyóditrói pékség esete is. A nagy port kavaró ügyben egyébként tegnap az RMDSZ, valamint Jakubinyi György nyugalmazott érsek is állást foglalt, az általunk megkérdezett humánerőforrás-szakember pedig úgy vélte: tudomásul kell vennünk a helyzet dinamikáját – mi nyugatra megyünk, hozzánk keletről jönnek dolgozni.

A gyergyóditrói pékségben alkalmazott Srí Lanka-i pékek kapcsán az elmúlt időszakban gyújtópontba került a külföldi vendégmunkások helyzete – néhány évvel ezelőtt Kolozsváron is nagy port kavart, hogy az egyik belvárosi gyorsétkezde három szíriai menekültet alkalmazott, miután a hazai munkaerő – állította a cégvezető – megbízhatatlan volt: a románok keveset és rosszul dolgoztak, beteget jelentettek, holott egészségesek voltak, s néhány esetben még pénzt is tulajdonítottak el a kasszából. 

Statisztikák szerint egyébként évente 250 ezer személy vándorol ki Romániából, s vállal külföldön munkát, miközben a bukaresti hatóságok 30 ezer EU-n kívüli vendégmunkás alkalmazását hagyták jóvá idénre, holott 2018-ban ez a szám csupán 7 ezer volt. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a cégek számára két-három hónapba telik megszerezni a külföldiek számára a munkavállalási, illetve az ideiglenes tartózkodási engedélyt. 

A kolozsvári székhelyű Hummark HR-cég vezetője, Pálfi Szilárd lapunknak elmondta: azt tapasztalta, míg korábban a cégvezetők kizárták vagy elvetették a vendégmunkások alkalmazásának a gondolatát, addig most egyre gyakrabban és intenzívebben fogalmazzák meg ezt reális lehetőségként.

– A legtöbb vállalat viszont jelenleg még mindig nem tudja megoldani a külföldről érkező munkaerő elszállásolását. Voltak olyan cégek, amelyek valamilyen módon belső megoldást találtak a kérdésre, s így hoztak külföldről embereket. A folyamat semmiképpen sem fog alábbhagyni, éppen ellenkezőleg, fokozódik. A cégek valósággal rákényszerülnek a járulékos költségek miatt egyébként költségesebb humán erőforrás alkalmazására, hiszen egyszerűen nincs más megoldás – vélekedett lapunknak a humán erőforrások szakembere.

Pálfi Szilárd tapasztalata szerint a cégek elsősorban az építőiparban és a termelésben keresnek vendégmunkásokat, utóbbi vonatkozásában az élelmiszeripar a leginkább érintett terület. 

– Bárhogy számoljuk, a vendégmunkás többe kerül, mint a hazai munkaerő, többek között ugyanis a lakhatást és az orvosi ellátást is meg kell oldani számukra. A cégek azonban egyre inkább úgy gondolkoznak: közép- és hosszú távon mégis jobb kintről hozni dolgozót, mert ha a vállalaton belül valakinek megemelem a fizetését, hogy maradjon, akkor mindenkivel ezt kell tennem, az pedig rengeteg pénzbe kerül – fogalmazott a szakember.

Tőlünk elmennek, hozzánk máshonnan jönnek

Pálfi Szilárd szerint a jelenlegi helyzetet elsősorban a jobb keresetre vágyó hazai munkaerő kivándorlása idézte elő: a romániai fizetés csupán a megélhetés fedezésére elég, félretenni vagy befektetni viszont már nem jut belőle. 

– Azok közül, akik maradtak, sokan úgy vélik, hogy az alacsony fizetésért nem éri meg dolgozni, ezek a személyek inkább maszekolnak. A vállalkozásvezetők csak utolsó megoldásként nyúlnak a fizetésemeléshez, mert a pénz a nyereségüket csökkenti – mondta Pálfi Szilárd. 

Emlékeztetett: 1989 előtt is a városokon kívül született munkások elszállásolására építették a tömbházak sokaságából álló lakónegyedeket. Kolozsváron viszont jelenleg a lakások ára annyira magas, hogy a vállalkozók csak nagyon nehezen tudják kifizetni a vendégmunkások elszállásolását. 

– Sokan külföldre mennek, mert ott jobban lehet keresni, ám a lakásaikat nem adják ki bérbe, mert arra gondolnak, majd visszatérnek a kincses városba. Ennek következtében is a lakások piacán nagyon alacsony a kínálat, s hatalmas a kereslet. Az árak valósággal felrobbantak: míg a tavaly ilyenkor egy lakás négyzetmétere 1600 euró volt, most 2100. Ilyen körülmények között a városon kívüli munkaerő nem tud bejönni. Faluról valahogy még behozzák a munkásokat, ám szintén pluszköltség az utaztatás – közölte lapunkkal a HR-szakember.

Tudomása szerint a munkaügyi hivatal nemigen ellenőrzi a vendégmunkásokat foglalkoztató cégeket, eddig ugyanis nem voltak különösebb gondok a törvénykezés betartásával. Hozzátette: a hazai emberek örvendenek, hogy külföldön dolgozhatnak, s ugyanez a helyzet az Ázsiából érkező vendégmunká­sokkal is. Úgy tudja, jelenleg körülbelül húsz kolozsvári, elsősorban az építőiparban, az asztalosság területén és a termelésben tevékenykedő cég dolgoztat vendégmunkásokat.

– Közösségként tudomásul kell vennünk a helyzet dinamikáját. Mi nyugatra megyünk, hozzánk keletről jönnek dolgozni. Számunkra csupán azért rendkívüli ez, mert csak most szembesülünk ezzel a helyzettel – fogalmazott, s megjegyezte: a hazai munkások lelkiismeretesebben dolgoznak Nyugaton, mint nálunk. Ugyanez a helyzet az Ázsiából hozzánk érkezett vendégmunkásokkal…

Nem a fizetés a legfontosabb szempont

Pálfi Szilárd érdekes adatokat közölt: a cége által végzett, körülbelül 100 alkalmazottat megszólaltató kisebb felmérés kimutatta, hogy a dolgozók legfontosabbnak nem a fizetést, hanem a munkakörülményeket tartják. A második helyen a munkaprogram, a harmadikon a kollégák helyezkednek el, s csupán ezután jön a javadalmazás. Ugyanakkor fontos szempont számukra, hogy lakhelyüktől milyen távol esik a munkahely, illetve az, hogyan egyeznek a főnökkel. 

Pálfi Szilárd már 2019 tavaszán figyelmeztetett: fokozódik a munkaerő kivándorlása Romániából, ezért a hazai cégek egyre nehezebben találnak megfelelően képzett munkaerőt annak ellenére, hogy az elmúlt években Erdély több régiójában beindult a szakképzés, a felsőfokú oktatási intézmények pedig „ontják magukból” az okleveles szakembereket. Megítélése szerint az elmúlt években fokozódott a munkaerő kivándorlása, ez meglátszik a nagyságrendileg megsokasodott, külföldre szóló álláshirdetések számában és gyakoriságában is. A külföldi állások azért is vonzóak, mivel az alkalmazó cégek fizetik az útiköltséget, szállást biztosítanak, a közköltségeket is állja a vállalat. A kivándorlás minden iparágban tapasztalható, ami gyakorlati vagy technikai szakmához kötött, vagy nem igényel különösebb szakképzettséget – jegyezte meg a Szabadságnak Pálfi Szilárd, a Hummark HR-cég vezetője.

Hogyan alkalmazhatók a vendégmunkások?

A Kolozsvári Rádió magyar adásának a napokban nyilatkozó Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta: a szakképzett munkaerő terén van a legnagyobb hiány az országban. 

– A hagyományos szakmák és az építőipar területén van a legnagyobb munkaerőhiány. Jelenleg több mint 3 millió román állampolgár külföldön dolgozik. A Románia által befogadott nem EU-s vendégmunkások számát a kormány határozatba foglalja, idén ez 30 ezer. Ez megbontja a piaci egyensúlyt. A külföldi munkaerő a migráció első feltétele is lehet, később ugyanis itt maradnak, s letelepednek. Több típusú munkavállaló van. Az első abba a kategóriába tartozik, amelyik félnormás alkalmazásban hetente 25 órát dolgozhat.

Munkaszerződéssel megkapja az ideiglenes tartózkodási engedélyt, szintén a munkatörvénykönyv szerint ők sem dolgozhatnak több mint heti 5 napot és napi 8 órát. A vállalkozók jelzik a munkaügyi hivatalnak, hogy több hónap után sem találtak alkalmazottat, s külföldi munkaerőt kérnek – fogalmazott a politikus.

Tudatta, hogy tavaly 20 ezer nem EU-s vendégmunkás alkalmazását hagyta jóvá a kormány. Emlékeztetett, hogy Románia 2007-es EU-tagságát követően sok nyugat-európai ország nem járult hozzá a romániai munkaerő alkalmazásához, ezzel védték saját dolgozóikat, s elejét vették a bérek hígulásának. 

– 2018-ig a nem EU-s munkavállalóknak az átlagbért kellett megadni, ezt viszont tavaly módosították, így most már csak a minimálbért kell biztosítania számukra a munkaadónak. Vietnámban például 120–180 dollár a minimálbér, míg a Fülöp-szigeteken 80. Nálunk tehát az otthoni minimálbér többszörösét kapják meg. Valamilyen formában meg kell állítani ezt a munkaerő-vándorlást, bár az ide érkezők beérik kevés fizetéssel, igénytelenek, nincsenek pluszelvárásaik az alkalmazóval szemben. Ugyanez vonatkozik sok Nyugat-Európában dolgozó romániai vendégmunkásra is – jegyezte meg Csép Andrea a műsorban.