Metsola: Románia helye a schengeni övezetben van

Metsola: Románia helye  a schengeni övezetben van
Románia helye a schengeni övezetben van – jelentette ki hétfőn Bukarestben Roberta Metsola. A Klaus Iohannis államfővel közös sajtótájékoztatóján az Európai Parlament (EP) elnöke leszögezte: semmi sem indokolja Románia és Bulgária kizárását a belső határellenőrzés nélküli európai térségből. Hozzátette, hogy az uniós döntéshozók erőfeszítéseket tesznek a helyzet mielőbbi megoldására. Metsola kora este a parlament előtt mondott beszédet.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az EP elnöke emlékeztetett: az Európai Tanács (ET) múlt heti ülésén is felszólította az európai állam- és kormányfőket a Romániának 11 évvel ezelőtt tett ígéretek betartására. Hangsúlyozta, az ország a schengeni csatlakozás összes feltételét teljesítette, az EP pedig ragaszkodni fog ahhoz, hogy 2023-ben megoldódjon ez az ügy.

Metsola hangsúlyozta, az EU-nak humánus bevándorlási politikára van szüksége, ugyanakkor határozottan fel kell lépnie azokkal szemben, akik indokolatlanul érkeznek. Hozzátette, “a schengeni térség bővítése elengedhetetlen ehhez, mert a schengeni csatlakozás de jure megerősíti azt, ami jelenleg de facto történik”.

Nyomatékosította, hogy az EU külső határait meg kell védeni. “Úgy látjuk, hogy az összes tagállam, beleértve Romániát is, a schengeni vívmányok valamennyi elemét alkalmazza” – jelentette ki.

Az EP küzdeni fog az alapértékeit megsértő rosszakarók ellen – mondta, arra utalva, hogy Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, valamint három társát letartóztatták a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként.

“Újjá kell építenünk, amit most kell újjáépíteni, helyre kell hoznunk a hibákat, meg kell reformálnunk az EP-t. Továbbra is zéró tolerancia lesz érvényben a korrupcióval szemében” – fogalmazott.

Metsola hangsúlyozta, az EP támogatja az emberi jogokat és azok értékeit az egész világon, nemcsak az union belül, hanem a harmadik országokban is. Derűlátóan nyilatkozott arról, hogy 2023. január elsejétől Svédország veszi át az EU soros elnökségét.

Klaus Iohannis kijelentette, folytatja a Románia schengeni csatlakozását célzó tárgyalásokat. Ugyanakkor tisztázta, hogy ez a kérdés nem szerepel az ET februári, rendkívüli ülésének napirendjén, és a schengeni térség bővítésének ügyében nem a tanács, hanem az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa az illetékes testület. Véleménye szerint “ez különben is túl korai lenne”, mert kicsi a valószínűsége, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megváltozna Ausztria vagy Hollandia álláspontja ebben a kérdésben.  Arról is beszélt, hogy Svédország támogatja Románia schengeni csatlakozásának újratárgyalását.

Iohannis “bonyolult ügynek” nevezte az EP-t megrengető korrupciós botrányt, és kifejtette, ilyen esetben “az ügyészeket kell hagyni, hogy végezzék a munkájukat”.

A találkozón szó esett az Oroszország elleni szankciókról is. “A kilencedik szankciócsomagot éppen a tanács ülésének utolsó estéjén fogadták el, és ekkor ismét bebizonyosodott, hogy az összetartás életbevágóan fontos” – szögezte le.Kép: www.presidency.ro

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A politika jelentősen megváltozott az elmúlt másfél évtizedben, és egyre nehezebb karizmatikus vezetőket találni a jelöltek között, ami atipikussá teszi a választásokat. A bukaresti főpolgármester-választásnak mindig nagy presztízse volt, hiszen nem is olyan régen úgy emlegették a főpolgármestereket, mint az elnöki tisztség várományosait. Mára ez is jelentősen megváltozott, ugyanis olyan jelöltek közül kell választania a fővárosi választónak, akikről nem feltételezhető, hogy valaha államelnökké lépnek elő.
Belpol