Megy a gőzös... nagyon lassan, Budapestre
Vissza

Megy a gőzös... nagyon lassan, Budapestre

Mikor utazott utoljára vonattal Budapestre? Ön is inkább a buszt választja vagy a repülőt, mert gyorsabb, még ha esetleg drágább is? Rossz hírünk van: bár a szekérhez képest kétségtelenül jelentős időspórlást jelentett a vonat, azóta inkább csak egy helyben topogunk. A helyzet az utóbbi nyolcvan évben nemhogy javult volna, hanem még rosszabb lett: a bukarestiek ma már egy órával többet utaznak Budapestig, mint 1940 előtt, és a helyzet brassói, sőt kolozsvári indulással sem kedvezőbb.

Nyolcvan évvel ezelőtt 15 órát utazott az, aki Bukarestben ült vonatra és Budapesten szállt le. Hiába találták fel azóta a televíziót, a mikrohullámú sütőt, a mobiltelefont és a műholdakat, a romániai vonatok ma nemhogy gyorsabban közlekednének, hanem egy órával többet tesznek meg ugyanezen a távon. És aki Magyarországra utazna, az még örülhet, hiszen ha nincs is repülőtér a lakhelye közelében, naponta több szerelvény indul Romániából Budapest felé (a Hotnews megállapítása szerint 10), míg a többi szomszédos országgal még rosszabb az összeköttetés: Kisinyovig rendkívül hosszas az út, Bulgáriába csak nagyon kevés választási lehetőség van, Szerbiába és Ukrajnába pedig egyáltalán nem indulnak vonatok.

A romániai vonatok átlagsebessége igen alacsony, sok útszakaszon alig 40-50 km/h (Magyarországon ezzel szemben 75-90 km/h, Ausztriában 100-120 km/h). Ehhez nagy mértékben hozzájárul a Segesvár–Déva–Arad–Kürtös IV-es folyosón immár hat éve zajló javítási munkálatok elhúzódása. Ez viszont még nem magyarázza meg, miért tart ugyanolyan hosszan (7-8 óra) az utazás Kolozsvártól Budapestig, hiszen az említett folyosót nem érinti. Információink szerint a vasútvonalak állapota nem teszi lehetővé, hogy a szerelvények nagyobb sebességgel haladjanak, amire egyébként – elsősorban a korszerűbb vonatok – műszakilag képesek lennének. Mint ismeretes, vonataink még ugyanazokon a vasútvonalakon haladnak, amelyeket az Osztrák–Magyar Monarchia idején építettek Erdélyben, és azóta a vasúti hálózaton átfogó, látványos korszerűsítés, bővítés nem történt, inkább csak karbantartás, javítgatás zajlik. Sőt mára már az állami vasúttársaság anyagi okokra hivatkozva egész sor külföldi járatát törölte, a legtávolabbra Bécsig jut el a CFR szerelvénye, míg a két világháború között Párizsba, Berlinbe, Belgiumba is eljuthattunk román vonattal, amelyeknek annakidején a sebessége sem nagyon maradt el a nyugati vonatokétól. Sőt a hetvenes években is eljuthattunk akár Párizsig, akár Münchenig, bár akkor csak nagyon nehezen kaphatott utazási engedélyt a Nyugatra utazni óhajtó román állampolgár.

Ha az árakat is megnézzük, nem csoda, hogy sokan inkább más utazási módot választanak. Egy Kolozsvár–Budapest vonatjegy ára másodosztályon 29 euró (kb. 130 lej), oda-vissza utazásé 47 euró (közel 220 lej). Ha tegnap vásároltunk volna, a csütörtöki fapados repülőjáratra 179 lejt kellett volna fizetnünk, ám ha jóelőre tudjuk, mikor utaznánk, akkor a repülőjegy lényegesen olcsóbb: például június 7-re már csak 69 lej, azaz szinte feleannyi, mint a vonatjegy ára. A repülőút Kolozsvárról Budapestig egy órát tart, így sokan még akkor is kényelmesebbnek vélik, ha egy-másfél órával az indulás előtt már meg kell jelenni a reptéren. A repülő hátránya, hogy nem indul minden nap, csak heti 1-2 alkalommal. Könnyen meglehet azonban, hogy néhány hónap múlva a Kolozsvárról indulóknak le kell mondaniuk a repülő lehetőségéről, hiszen a marosvásárhelyi reptér felújításának idejére Kolozsvárra költözött fapados légitársaság a jelenlegi hírek szerint ősszel visszatér Marosvásárhelyre, ahova viszont Kolozsvárról eljutni az autópálya hiánya miatt közúton is hosszadalmas (azalatt már legalább Élesdig eljuthatunk, megtéve a pesti útnak mintegy harmadát), közvetlen vasúti összeköttetés pedig nincs, így csak kocsárdi átszállással vonatozhatunk. Akkor hát marad majd a vonat vagy az olcsóbb buszjáratok, amelyek között találunk a piacra betörő cég részéről alig 70 lejes árajánlatot, vagyis ugyanannyiért utazhatunk, mint repülővel, csak hétszer hosszabb ideig, de legalább kényelmesebben és civilzáltabb körülmények között, mint például vonaton. És álmodozhatunk arról, hogy egyszer majd talán tényleg megépül az autópálya. Vagy arról, hogy elkészül a magyar külügyminiszter által beharangozott Kolozsvár–Budapest gyorsvasút, amelyen ugyanolyan 200-300 km/h sebességgel fognak száguldozni a szerelvények, mint teszik azt ma már Nyugat-Európában.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Tíz meg tíz
Bakancslista december végéig: ...
Vizsgálja a DIICOT a #Rezist külföldi ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ