Megújul a romos vár a Sebes-Körös mellett
Vissza

Megújul a romos vár a Sebes-Körös mellett

Kolozsvártól 60 km-re, a Sebes-Körös mellett egy dombtetőn állnak Kalotaszeg nyugati végvárának, az egykori Sebesvár (Sebesváralja) várának romos falai, melyet festői fekvéséért és az innen nyíló szép kilátásért a kirándulók szívesen keresnek fel, mivel mind vasúton, mind országúton könnyen elérhető.

Szerző: PÁL GYÖNGYI

Szeptember 10-én kihasználva a szép meleg nyárutót, a reggeli vonattal Kolozsvárról Sebesvárra utaztunk. A sebesvári állomás Bánffyhunyad után a második megálló, ha személyvonattal utazunk. Mivel kis település, a gyorsvonat itt nem áll meg. Elhagyott, üres állomásépület fogadja az érkezőket, vasúti alkalmazott itt már évek óta nincs, kopott falak, a vakolat lehullott, az ablakok bedeszkázva, ajtó kitörve – csak egy tábla jelzi, hogy „Halta Bologa”, ez az állomás –, a látvány elég lehangoló az ide érkezőknek. Elindultunk a faluba vezető úton, átmentünk a Sebes-Körös hídján és elértük az első házakat, majd ismét egy híd következett, ez már a Sebes- vagy Székelyjó-patak hídja (Hencz pataknak is nevezik). Ez a patak a Sebes-Körös egyik mellékvize. A híd után van egy ösvény, rövidítés a falu központja felé. Évek óta nem jártunk erre, nem tudtuk, hogy használják-e még ezt az ösvényt, ezért inkább az aszfaltos úton indultunk a falú központja felé. Az állomással ellentétben a településen szép házak, rendezett udvarok vannak, mindenhol tisztaság és rend.

A házak mögötti hegytetőn középkori vár romjai. Sebesvár elsősorban váráról híres. Ez a hajdan nagy múltú vár festői környezetben fekszik és egyike a legromantikusabb várromoknak. A várról szóló első írásos emlék 1319-ből származik. Többnyire Sebesvárként említik a források, de Hunyad vára, illetve Kalotaszeg vára néven is előfordul. Sebesvár a Sebes-Körösről kapta nevét, román neve Bologa. Felvigyázó szerepe volt, innen felügyelték a Nagyváradról Erdélybe vezető utat. Hosszú időn át ide menekült veszély esetén a környék lakossága.

A vár egy nem túl magas dombon fekszik közvetlenül a falu felett. Sziklakőből épült, falai vakolva voltak. Egy masszív kerek toronyból (lakótoronyból) áll, amihez az ovális udvart közrefogó várfal csatlakozik. A vár két hosszanti oldala egy-egy kerek kétszintes bástyával egészül ki, mindkét szinten lőrésekkel tűzfegyverek számára. A 80 méter hosszú, 20 méter széles, szabálytalan ellipszis alakú vár legrégebbi épületrésze a kör alakú öregtorony. A várnak felvonós rendszerű kapuja is volt valamikor, szűk udvarán különböző épületek nyomai is fellelhetők, a falak vastagsága helyenként eléri a két és fél métert. A vár történetéről oldalakat lehetne írni. 1910-ben Kós Károly elkészített egy felmérést és helyreállítási tervet, de végül csak a kerek öregtorony lefedése készült el. 2003-ra a torony is fedél nélkül maradt, míg a várrom belső része összedőlt.

Sebesvár váránál évekkel ezelőtt is jártunk, legépebb a kör alakú őrtornya volt, de elég jó állapotban lévő falrészek is voltak a várban, ám az egyik bástyának a teteje az idők folyamán beomlott, a falak is több helyen omladoztak, a vár udvarát belepte a sűrű növényzet, a fákkal, cserjékkel benőtt gaz áthatolhatatlan dzsungelt képezett. Tudva, hogy már két éve dolgoznak a vár felújításán, látni akartuk, bár azt is tudtuk, hogy a munkálatok még folyamatban vannak. A vár maradványának fokozatos állagromlása az utóbbi időszakban felgyorsult, így a helyi önkormányzatnak éppen időben sikerült elnyernie egy vissza nem térítendő EU-s támogatást. A kivitelezéssel a dévai vár felújítását is végző céget bízták meg, amely a szerződés értelmében 36 hónapon belül végez a munkálatokkal, azaz 2020-ban valószínűleg befejezik a felújítást.

Gyalogszerrel vágtunk neki a Várhegyre vezető, enyhén emelkedő szekérútnak. Az utat időközben kiszélesítették¸ kiegyengették, hisz a munkákhoz szükséges anyagot és kellékeket fel kell szállítani, így negyedóra alatt feljutottunk a kör alakú öregtoronyig, de beljebb már nem mehettünk a munkálatok miatt. Így csak kívülről szemlélhettük meg a vár nyugati falait és bástyáit. Ottlétünkkor is dolgoztak, működött egy betonkeverő is, de a toronyról és a nyugati oldalról már leszedték az állványokat, itt már elkészültek a kijavításokkal. A keleti oldalon, a falu felett és a várfalakon belül még folyik a munka.

Visszamentünk a faluba, meglátogattuk a régi vízimalmot és ványolót. Mindkettő a patak vizét hasznosítja. A malomban hatalmas malomköveken őrlik lisztté a búzát, kukoricát. A ványoló nem más, mint egy szőnyegmosó, ahova a piszkos szőnyegeket bedobják a nagy kádhoz hasonló természetes tisztítóba, ahol az örvénylő vízben forogva másfél óra alatt teljesen kitisztul. Ezt a szerkezetet az automata mosógép ősének is tekinthetjük.

Még maradt időnk a vonatunk indulásáig, addig megkerestük a római castrum maradványait is. Elindultunk hát a marótlakai kőkitermelés felé vezető úton, majd elhagytuk a házakat, míg a legelőn egy magaslatra értünk, ahonnan jó rálátás nyílik a Sebes-Körös völgyére. Itt egy régészcsoportot találtunk, akik épp az ásatásoknál dolgoztak. A környéken végzett ásatások szerint a várheggyel szemközti dombon előbb egy dák, majd a rómaiak idejében Resculum nevű határtelepülés állt, melyet egy – a mai vár helyén álló – castrum őrzött (korabeli neve: Castrum Resculum). A római erődítmény a népvándorlás idején megsemmisült.

Visszatértünk az állomásra, megérkezett a vonatunk és hazatértünk Kolozsvárra azzal a reménnyel, hogy a jövő évben befejeződnek a munkálatok és megtekinthetjük a felújított várat.

Megjelent a Szabadság turistamelléklete, az Erdély új lapszáma, itt olvasható.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Két hónap alatt több mint 350 elefánt ...
Életfogytiglanra ítéltek egy angol nőt, ...
Utasszámhoz igazítják a közszállítási ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ