Megtekinthető az Erzsébet-lobogó a történeti múzeumban
Vissza

Megtekinthető az Erzsébet-lobogó a történeti múzeumban

Történelmünk egyik legismertebb és legkedveltebb alakját, Erzsébet magyar királynét, Ausztria császárnéját 120 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én, Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta. A szomorú évforduló alkalmából az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum rendkívüli történelmi és művészeti értékkel bíró tárgyat állít ki, az Erzsébet-lobogót. A történeti múzeum közleménye szerint, az intézmény által a hónap tárgyának választott lobogót kiállítják, és azt szeptember 12-étől lehet megtekinteni, a hónap végéig.

Az Erzsébet-lobogó 1900-ban készült az Erdélyi Kárpát-Egyesület megrendelésére. A selyemmel és arannyal díszített zászló történetéről a Szabadságban 2011. augusztus 4-én, Erzsébet királyné emlékét a kolozsvári EKE kiemelten támogatta címmel közöltünk írást.

A XIX. századvégi hazafias irányzattal összhangban az Erdélyi Kárpát-Egyesület is kivette részét a tragikus körülmények közt elhunyt királyné emlékének ápolásában. Az egyesület Erzsébet-lobogó elkészítéséről döntött, továbbá tervbe vette, hogy menedékházat épít, amelyet szintén Erzsébetről nevez el.

A tervek kivitelezéséhez engedélyt kértek a királytól. Maga Auguszta főhercegasszony vállalta a zászlóanya szerepét. Tudvalevő, hogy Szűz Mária, Magyarország védasszonyának képe, mint szent jelvény, évszázadokon át ékesítette a magyar harci lobogókat. Ilyen típusú zászlót képzeltek el az EKE-sek is Erzsébet emlékére. Mintául egy régi Apafi-zászló szolgált, mérete 145x100 cm. A szövete nehéz, tiszta fehér selyem kétszeresen véve. Egyik oldalán Erzsébet királyné portréja, másik oldalon az EKE havasi gyopárdíszes, címeres jelvénye, selyemmel és részint valódi arannyal volt művészien kihímezve. Bár a zászló 1900 júliusára elkészült, felszentelésére csak 1902. október 12-én került sor.

A zászló egy 1941. február 1-jei bálon még lengett, ezután vélhetően Matejovics Antal ENKE vezetőségi tag gondozásában volt, gyakorlatilag viszont az EKE erőszakos megszüntetése után elveszett. A zászlót 2010-ben Vekov Károly történész, az EKE kolozsvári szervezetének elnöke találta meg az Erdélyi Történeti Múzeum leltárában.

A kolozsvári Erzsébet-emlékek létrehozásában közvetve ugyan, de számos régi EKE-tag is kivette részét, köztük a Szépítő egylet tagjai is. A Szépítő egylet Kolozsvár tanácsának egy 1899-es határozata alapján egész „Erzsébet-komplexum”-ot hozott létre a Fellegvár oldalában. A szerpentin út tervét 1899 szeptemberében Poczy Mihály városi főmérnök és Totiszer Ármin mérnök készítette el, az út mentén állt Stróbl Alajos életnagyságú bronz Erzsébet mellszobra is, amelyet 1901. június 16-án avattak.

Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. november 19-én kelt rendeletére, a pár évvel korábbi „Millenniumi emlékfák”-hoz hasonlóan, „Erzsébet emlékfák”, ligetek létrehozásába kezdtek szerte Magyarországon. A visszajelzések szerint egy év alatt 1 530 842 tűlevelű fát, 1 230 470 lombhullató fát, 139.959 gyümölcsfát és 120.142 cserjét ültettek. A kezdeményezéshez Kolozsvár is csatlakozott. A Ritter Gusztáv által kiválasztott három jegenyetölgy a Trencsin (ma Avram Iancu) téri Kis sétatér Magyar utca felőli köröndjére kerültek.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Potápi: a határon túli magyarság a ...
CFR 1907: a sovány győzelem is siker
Egy ukrán nacionalista weboldalra ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ