Megkerülhetetlenné vált a technológia az oktatásban
A világjárvány utáni iskolának kamatoztatnia kell a most kifejlesztett digitális készségeket
A világjárvány utáni iskolának kamatoztatnia kell a most kifejlesztett digitális készségeket
Vissza

Megkerülhetetlenné vált a technológia az oktatásban

A közoktatásban tevékenykedő több mint 10.000 tanár vett részt a személyes jelenlétet feltételező tevékenységek felfüggesztésének ideje alatt, 2020. március – 2021. február között, abban a kutatásban, amely a diákokkal folytatott tevékenységeket értékelte. A kutatócsoport egyetemi oktatókból és kutatókból áll: a BBTE, a Bukaresti Egyetem, az Alexandru Ioan Cuza Egyetem, a Nyugati Egyetem, a CRED és a ROSE projektek, valamint az Országos Oktatáspolitikai és Értékelő Központ munkatársai vettek részt az online oktatás egy évét elemző felmérésben. Kimutatták: a tanárok 10%-ánál csökkent a motiváció a tanári karrier iránt, de 30% még jobban elköteleződött a szakma iránt. Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár a Szabadság érdeklődésére elmondta, szerinte a világjárvány lecsengése után is valószínűleg helye lesz az online oktatásnak a mindennapi iskolában, de úgy véli, nem lenne jó, ha ez felülkerekedne a klasszikus oktatási módszeren.

Az ország több egyetemén dolgozó kutatók felmérést készítettek az online oktatás egy évéről. A kutatócsoport olyan egyetemi oktatókból és kutatókból áll, akiket folyamatosan foglalkoztat az oktatás innovációja a digitális források és eszközök felhasználása révén – fogalmaz az előzetes kutatási eredményeket ismertető beszámolójában a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem.

A kutatáshoz 10.246 online kérdőívet vettek figyelembe, amelyet közoktatásban tevékenykedő tanárok töltöttek ki 2021. február 4-20 között. Néhány adatot összekapcsoltak az I. szakaszban (2020. március) végzett felmérés eredményeivel, amelyben 6436 válaszadó vett részt a közoktatásból. A vizsgálat feltárja a szükséges támogatási intézkedéseket, és ezek alapjául szolgálhatnak helyi szintű és az Oktatási Minisztérium által meghozott döntéseknek - írják.

Kimutatták többek között, hogy az online oktatás során a tanárok 10%-ánál csökkent a motiváció a tanári karrier iránt, míg 30% azt állította, hogy e tapasztalat eredményeként még jobban elköteleződött a szakma iránt. A jelentős kellemetlenségek között a megnövekedett mentális, szociális és technikai stresszről számoltak be a tanárok.

Marian Ilie, a temesvári Nyugati Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója úgy véli, kutatási eredményeiket felhasználhatják az oktatást érintő stratégiai vagy operatív döntések alapjául, hiszen olyan területeken például, mint az orvostudomány vagy a műszaki tudományok, elképzelhetetlennek tűnik a kutatási adatokkal alá nem támasztott döntések meghozatala.

A jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója, Ciprian Ceobanu szerint az online oktatás éve, amelyen a romániai oktatási rendszer keresztülment, átgondolásra kényszeríti „a klasszikus binómiát, amely meghatároz minden oktatási tevékenységet: a tanítás és a tanulás mellett felmerül egy jelentős fajsúlyú harmadik faktor is – a technológia –, amelynek célja az egész folyamat segítése, gazdagítása és támogatása”. A szakember úgy véli, tagadhatatlan a digitális technológiák alkalmazásának fontossága az oktatásban, enélkül az oktatási rendszerek jövőbeli alakulása sem képzelhető el, de sok volt a bizonytalanság is emiatt. Továbbá a technológia beépítése az oktatásba számos elméleti és gyakorlati kérdést is felvet.

Kamatoztatni kell a tanulságokat a világjárvány után

„Az ebben az időszakban levont tanulságokat mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy a világjárvány utáni iskola kamatoztathassa a most kifejlesztett digitális készségeket, kompetenciákat és forrásokat. Egy ilyen jellegű kutatás támogathatja a döntéshozók jövőbeni oktatási politikáját, a helyzet pontos és következetes diagnózisát nyújtja a teljes oktatási rendszer szintjén, széleskörű földrajzi lefedettséggel. Míg a digitális készségek viszonylag rövid idő alatt és személyes erőfeszítések révén kialakíthatók, a tartalom digitalizálása szélesebb és tartósabb erőfeszítéseket igényel, de ebben az időszakban ez a folyamat felgyorsult. Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy a világjárvány után a romániai iskolák visszatérnek-e a korábbi állapotokhoz, azt válaszolnám: hiszem és remélem, hogy nem. Az online tér tanítási tapasztalatai olyan változásokat eredményeztek a meggyőződések, az attitűdök, a kompetenciák és a tanítási készségek szintjén, amelyeket minden bizonnyal kamatoztatni lehet” – mutatott rá Cătălin Glava, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója.

Constantin Cucoș egyetemi tanár, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem munkatársa rámutatott, hogy eddig a diákokkal folytatott minőségi tevékenység inkább a pedagógián (60%), mint a technológián (36%) alapult, továbbá a tanárok úgy érezték, a járvány kezdetén a technológia központi helyet foglalt el a tanításban (57%), messze meghaladva a pedagógiai kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakat (38%). Eszerint időközben megváltozott a perspektíva: az online oktatás hatékonyságát a tanárok véleménye szerint a klasszikus tanterv online-ba „fordítása” és tanítása hozza meg, az alkalmazott módszerek és stratégiák arra kell irányuljanak, hogyan stimulálják az interaktivitást, tartsák fenn az interszubjektív közelséget és az érzelmi támogatást, milyen formákon és eszközökön keresztül hajtsák végre az értékelést, illetve erősítsék a tanulási motivációt – véli a szakember.

Növeli a stresszt a műszaki elvárás is

A távoktatási tevékenységet folytató tanárok a következő nagyobb nehézségekkel szembesültek (sorrendben, az 1-től 4-ig terjedő skálán elért pontszámától függően): a mentális, szociális, technikai stressz szintje - 2.59; megfelelő módszertani keret hiánya az online tevékenységek előkészítéséhez, irányításához és lebonyolításához - 2.39; elégtelen idő az órák megtervezésére/szervezésére -2.36; megfelelően nagy teljesítményű számítógép hiánya - 2.27; elégtelen idő a digitális eszközök és erőforrások megértéséhez és megfelelő használatához - 2.27; az osztály ügyvezetéséhez, a visszacsatoláshoz és értékeléshez szükséges eszközök hiánya - 2.25; egy megfelelő (otthoni) tér hiánya a tanítási tevékenységek lebonyolításához - 2.23. A vidéken, illetve városban működő iskolák tanárai válaszainak összehasonlításakor jelentős különbségek mutatkoznak, különösen a technológiához való hozzáférés terén – felszerelés, internet, célzott segítség a digitális alkalmazások és platformok konfigurálásában és használatában.

Beigazolódott, hogy jó iskolaigazgatókra van szükség

Simona Velea, az SNSPA Tanárképző Intézetének munkatársa azt emelte ki, hogy különösen az iskolaigazgatók támogatása volt meghatározó: szerepük megerősítést nyer, és ismét beigazolódott, hogy jó vezetőkre van szükség az oktatási intézmény sikere érdekében, a világjárványok idején és a „normális” állapotban egyaránt. Szintén hozzájárultak az oktatási folyamat sikeréhez a tanulók, a szülők és a tanár családtagjai. „Otthoni tanítási helyzetekben esetenként lehetőségünk volt részt venni órákon és gyakran közreműködni is. Ez egy olyan momentum, amely felhasználható a szülők iskolához, a tanárok tanulóhoz és szülőkhöz való hozzáállásának megváltoztatásához, a valódi együttműködés és kölcsönös támogatás szempontjából, mindenki javára" – fogalmazott Simona Velea.

A Bukaresti Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója, Ovidiu Pânișoară egyetemi tanár úgy véli, az oktatók magas szintű alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot ebben az időszakban, a tanárok többsége aktívan keresi a legjobb módszereket a diákokkal való együttműködésre.  Például a válaszadók több mint háromnegyede azt nyilatkozta, hogy az e-learning platform választásáról az iskola vezetősége döntött, esetleg a tanfelügyelőség (kevés tanár véli úgy, hogy ez a választás rájuk tartozott volna), azonban a válaszadóknak csak 34%-a szorítkozott ezekre a hivatalosan ajánlott platformokra, a fennmaradó kétharmad más platformokhoz is folyamodott. A megkérdezettek több mint fele számára a tanári karrier motivációja ebben az időszakban állandó maradt, 30,5% esetében növekedett, és csak a megkérdezettek 10%-ánál csökkent. „A jelenlegi munkafázis következtetéseként levonhatjuk, hogy a világjárvány idején a karrierlehetőség magasabb fokon kristályosodott ki a tanárok számára, nemcsak kreativitást és alkalmazkodó képességet mutattak, hanem részt vettek egy olyan folyamat előremozdításában is, amely úgy tűnt, akár el is akadhat. Mint sejtettem, a tantestület továbbra is minden társadalmi változás gerince!" – hangsúlyozta az egyetemi oktató.

Volt alkalom újragondolni meggyőződéseket

Ciprian Fartușnic, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelő Központ (CNPEE) kutatója és a CRED projekt partnerkoordinátora, megállapította: „ennek az átfogó kutatásnak az eredményei nagyon hasznos adatokkal szolgálnak számunkra, hogy jobban megértsük a COVID-19 járvány következményeit oktatási rendszerünkre. Olyan adatokat szereztünk a távoktatás és az online oktatási tevékenységek lefolyásáról, amelyek megerősítik a kutatócsoport feltételezéseit, de meglepő eredmények is vannak, amelyek reflexióra és szisztematikus elemzésre késztetnek. Például vannak eredmények, amelyek azt jelzik, hogy a kutatásban résztvevő oktatók egy részét a személyes részvételt feltételező oktatási tevékenységnek megszakítása újrapozícionálásra késztette a tudományterületükkel szemben. Ez az időszak a meggyőződések megkérdőjelezéséhez, bizonyos beidegződések elhagyásához és a diákok elvárásainak újradefiniálásához vezetett, mind a tanulási folyamat eredményei, mind a szocio-emocionális perspektíva – például az önálló tanulás – szempontjából. Így a kutatás hasznos eszköz azoknak a lehetőségeknek a feltárására és kiaknázására, amelyeket ez az előzmény nélküli helyzet kínált az oktatási rendszer számára, a rengeteg kihíváson túlmenően."

Kallós Zoltán szeretné, ha elterjedne a digitális tankönyv használata

A kutatási eredmények kapcsán kérdeztük Kallós Zoltán oktatási államtitkárt, hogyan látja a klasszikus oktatást a jelenlegi online oktatás tapasztalatából, miként lehetne a városi és vidéki iskolák közötti különbségeket csökkenteni, nyilvánvalóbb-e az oktatási folyamat sikere szempontjából a folyamatban résztvevők – tanárok, diákok, szülők – közötti jobb együttműködés.

Kallós Zoltán fontosnak tartja a kapcsolattartást az oktatási folyamatban

- Az online oktatásnak továbbra is helye lesz az oktatási rendszerben – fejtette ki az államtitkár. - Hogy mit hoz a jövő, nem tudom, de nyilvánvaló, hogy a világjárvány lecsengése után is valószínűleg helye lesz az online oktatásnak a mindennapi iskolában. Ellenben nem lenne jó, ha ez felülkerekedne a klasszikus módszeren. A szakemberek feladata lenne megvizsgálni minden tantárgyból, hogy melyek azok a tartalmak, amelyeket át lehet tenni az online oktatásba, és melyek azok, amelyek esetében ragaszkodni kell az osztálytermi oktatáshoz.

Hétfőtől kezdődnek az oktatási minisztérium által meghirdetett pótórák, amelyek célja az, hogy a gyerekek bepótolhassák azt a tananyagot, amelyről a nem megfelelő internetkapcsolat vagy eszközhiány miatt lemaradtak. A pótórákat az osztálytermekben tartják a gyerekek fizikai jelenléte közepette, és nagyjából 200.000-230.000 diák részvételére számítanak. Ugyanakkor nem kötelező a kezdetkor beiratkozni, az folyamatosan zajlik. A tanügyminisztérium pedig majd havonta aktualizálja a pótórát tartó iskolák jegyzékét – magyarázta Kallós Zoltán.  

A megállapításra, miszerint a digitális készségek könnyen elsajátíthatók, ellenben nehezebb a helyzet a tartalom digitalizálásával, az államtitkár megjegyezte: minden tankönyvnek, ami Romániában megjelenik, van pdf változata, ezért nagyon szeretné, ha egyre szélesebb körben elterjedhetne a tankönyv digitális verziójának a használata.  - Ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani, de fokozatosan lehet javítani. Ezáltal másik probléma is megoldódhat, ami főleg a kisebb gyermekek esetében volt jellemző, azaz nem lesz nagyon nehéz az iskolatáska, ha a tankönyv, az oktatási segédeszközök digitálisan elérhetőek lesznek.

A vidéki és a városi iskolák közötti különbséget illetően megjegyezte, különbség van egyik és másik vidéki, illetve egyazon város iskolái között is.

- Nem gondolom, hogy a távoktatás különösképpen elmélyítette volna ezeket.  Nem lehet beskatulyázni, hogy a vidéki iskolák mind hátrányos helyzetben, a városi iskolák mind jó helyzetben voltak.

Kallós Zoltán szerint ott, ahol szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, családok vannak, nehezebben ment a tanulás, főleg a kisebb osztályok esetében.

- Az online oktatásba be kellett vonni a szülőt is. Ám a szülői segítség az osztálytermi oktatásban is megvan. Sok szülő eddig is sokszor segített a gyerekének a tanulásban, aki eddig nem tette, az talán most sem.  A járvány és az online oktatás közepette is ugyanúgy kell foglakozni a gyermek lelki és értelmi világával, mint eddig. Már tavaly, főtanfelügyelő-helyettesként is felhívtam a tanítók figyelmét, hogy tartsák a kapcsolatot a szülőkkel, mert a tanítónő vagy az óvónő, akivel a gyermek eltöltött 5-6-7 órát, sokszor jobban ismerheti a gyermek lelkivilágát, mint az a  szülő, aki reggeltől késő délutánig dolgozik. Javasoltam a pedagógusoknak, hogy beszéljenek a szülőkkel, hívják fel őket telefonon. Adjanak tanácsot, magyarázzák el, mi az, amire a gyermeknek szüksége van, amire oda kell figyelni.  Hasznosnak tartom a pedagógus és a szülő közötti kapcsolattartást, hogy mind a szülő, mind a gyermek könnyebben vészelje át az online oktatással járó nehézségeket.

(N.-H. D., Ú. I.)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Sporthírek röviden a nagyvilágból
Online filmvetítés Törőcsik Mari ...
Szabadnap az oltásra jelentkezőknek?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ