Megjelent az Erdélyi Múzeum, illetve az AMT legfrissebb száma

Megjelent az Erdélyi Múzeum, illetve az AMT legfrissebb száma
Az Erdélyi Múzeum témája ezúttal a néprajz. A tanulmányok olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint az európai folklórnak 16. századtól máig terjedő időszaka, afrikai énekek tizenkilencedik századi erdélyi vetülete, különböző népi szokások, mint például a moldvai magyarok lakodalmi virágospálcája, a botházi Szent György-nap, vagy a feketelaki szerelmi varázslás.

A szakcikkek egy része az ágazathoz fűződő intézmények (például a Cseh Tibor Emlékkönyvtár), illetve személyek (mint a kiváló tanító, alkalmi költő és gyűjtő, Tiboldi István) jelentőségével foglalkozik, de olyan érdekességekről is szó esik, mint a vidéki villanyhasználat.

Az anyagtudományi folyóirat ezúttal is a tudományágban ismert számos különböző eljárásról, technológiáról, anyagtípusról és alkalmazási módról tartalmaz színvonalas tanulmányokat. Az ágazatnak az iparra és a társadalomra gyakorolt hatását boncoló bevezető cikk után a műszaki kerámiák kutatásáról, átlátszó AION kerámiaanyagokról olvashatunk, különös tekintettel az előállítási módszerek előnyeire és hátrányaira. Több cikk foglalkozik előállítási technológiákkal és azok termékeivel, például a ma népszerű 3D nyomtatás témakörében, szálkisajtolással készült munkadarabok anyagréteg-vastagságával. Vizsgálták polimerszálak előállítását PET palackokból elektrosztatikus szálképzéssel, amely eljárás ezeknek a palackoknak az újrahasznosítása szempontjából is fontos. Tanulmányt olvashatunk a kerámia gömbhéjak mechanikai és mikroszerkezeti jellemzőiről, illetve az orvostudományban felhasznált technológiák terén az additív gyártással létrehozott egyéni fogászati implantátumok lézeres mikrohegesztéséről, amely eljárásnak köszönhetően jelentősen csökkenhet a műtéti idő. Rézlemezek ultrahangos hegesztésénél előforduló hibákat s az ezek nyomán fellépő repedéseket, elszíneződéseket, deformációkat vizsgálják a következő tanulmány szerzői. Kísérleti úton dolgoztak ki és ajánlanak hatékonyabb eljárást a Ni-bázisú szuperötvözetek közismerten nehéz megmunkálására az egyik szakcikk szerzői. Az additív gyártástól már korábban is esett szó, a következő tanulmányban ennek hatását vizsgálják az ausztenites acél mechanikai és korróziós tulajdonságaira. Végül, de nem utolsósorban a fókuszhelyzet szerepéről esik szó erősen reflektáló anyagok – ez esetben ezüst és réz – egyimpulzusos lézeres fúrásakor. A technológiának fontos szerepe van például a nyomtatott áramköri lemezek fúrása esetében, ahol sokszor előnyös az, ha a fókuszponttól távolodva nagyobb, míg ahhoz közel kisebb átmérőjű lyukakat lehet fúrni.