Megálljt parancsol a netes diagnózisoknak az orvosi kamara

Nem célravezető a neten kutakodni a betegségek tünetei után

Megálljt parancsol a netes diagnózisoknak az orvosi kamara
Megálljt az internetes diagnózisoknak! Fordulj orvoshoz elnevezésű közérdekű kampányt indított tegnap a Román Orvosi Kamara. Ennek célja felhívni a lakosság figyelmét azokra a veszélyekre, amelyeknek akkor teszik ki magukat, ha az internetről vett információk alapján állítanak fel maguknak diagnózist ahelyett, hogy szakorvoshoz fordulnának. Az orvosok szerint azok a páciensek, akik így járnak el, késleltetik a helyes kórkép felállítását, és mivel a betegség késői fázisában kerülnek orvoshoz, jelentősen csökkenhet a gyógyulás esélye. – Kétségtelen, hogy a jelen kommunikációs eszköze az internet, és ezt nem is kell, és nem is lehet semmilyen módon befolyásolni a jövőben. A társadalomnak, orvostudománynak alkalmazkodnia kell a fejlődéshez, az egészségügyben dolgozóknak pedig arra törekedni, hogy megtartsák (esetenként visszanyerjék) a betegek bizalmát – fogalmazott lapunknak a kampány kapcsán Simai Enikő gyermekgyógyász, kardiológus rezidens.

Gheorghe Borcean, az orvosi kamara elnöke hangsúlyozta, a kampány nemcsak a lakosságot, de az orvosokat is figyelmezteti a jelenségre. Elmondta: az interneten illetve a közösségi hálókon a világ különböző pontján élő, névtelen vagy beazonosíthatatlan személyek adnak tanácsokat, akik nem vállalnak felelősséget az információkért. – Bármilyen egészségügyi problémával forduljanak orvoshoz! Bízzanak benne! Kövessék az orvos tanácsait! Ne alternatív megoldásokat keressenek! Ne kockáztassák saját egészségüket! – figyelmeztet a Román Orvosi Kamara elnöke.

– Bár ma még nincs (hivatalos vagy sem) statisztikánk a netes öndiagnózisok gyakoriságáról, napi gyakorlatunkból mindannyian tudjuk, hogy egyre több olyan páciens fordul hozzánk, aki nem szokványos módon szeretne információt vagy diagnózist kapni, hanem elsősorban a netről és a közösségi hálókról. Elismerjük a társadalmi fejlődés szükségességét, elismerjük és értékeljük, hogy a tanult és modern eszközökhöz hozzáférők saját kezükbe vennék egészségüket. Elismerjük, hogy az internet és az ahhoz kapcsolódó eszközök előrelépést jelentenek a kommunikációs és információs tudományok terén. Ezt a fejlődést nem kell megállítani – tette hozzá Borcean.

Az orvosok elmagyarázták: számos beteg az interneten olvasottak alapján, magának állít fel diagnózist, majd amikor eljut az orvoshoz, ahol vizsgálatokkal bizonyítják neki, hogy nem szenved az illető betegségben, nem hisz a szakorvosnak, és elkezd orvosról orvosra járni, amíg nem talál valakit, aki pontosan azt mondja neki, amit az interneten olvasott.

– Elég, ha begépelünk a keresőbe egy szót (bármilyen szakterületről) és máris számos magyarázat érkezik a kérdésünkre. Ez történik abban az esetben is, ha valaki egy betegség jellemző tünetei után kezd kutakodni laikusként: kap egy információhalmazt, amelynek legtöbb esetben nincs tudományos értéke, mert a közölt adatok tapasztalat-alapúak, ugyanakkor a nem szakavatott egyénnek nincs rálátása arra, hogy a kapott információ megbízható forrásból származik-e. A  tudományos cikkek, amelyeknek a következtetései biztonsággal alkalmazhatók az orvoslásban, általában csak korlátozottan elérhetőek, és célzottan kell keresni őket. Az csak a természetes emberi tulajdonságok egyike, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb változatot fogadja el válaszként a kérdésére és a legegyszerűbb utat választja a gyógyulásra – mutatott rá Simai Enikő.

– A mindennapi gyakorlatban nagyon gyakran találkozunk olyan esettel mind a gyermek-, mind a felnőttgyógyászatban, hogy a páciens (gyermekek esetén a szülő) csak azért jelentkezik a kivizsgálásra, hogy a szakorvos megerősítse a már általa, az internetes olvasmányai alapján megállapított betegséget, és elvárja, hogy az orvos egyetértsen a beállított kezelési sémával. Sajnos nagyon sokan kihagyják az első lépést is, azt, hogy kikérjék a családorvos véleményét, aki ha szükséges, a tünetek alapján a megfelelő szakorvosi vizsgálatra tudná küldeni a beteget. Az öndiagnózisnak és a számos alternatív gyógymód alkalmazásának is tulajdonítható, hogy gyakran csak nagyon későn, a betegség előrehaladott stádiumában jut el a megfelelő orvoshoz a beteg – erősítette meg a gyermekgyógyász az orvoskamara elnökének nyilatkozatát.

Simai Enikő szerint szintén az interneten keringő információknak köszönhető, hogy nagyon sokszor a páciens megkérdőjelezi a szakorvosi döntéseket, esetleg felülbírálja az alkalmazott kezelést. Ez kellemetlen a kezelőorvos számára is és egy ördögi kör, mert attól a pillanattól, amelytől a betegnek nincs teljes bizalma az orvosához, megszűnik a felhőtlen orvos-beteg kapcsolat, krónikus betegség esetén pedig ez igencsak fontos.

– Egyelőre nem tudom, hogy mit tervez a Román Orvosi Kamara, azt sem, hogy milyen eszközökkel és hogyan próbálja megszólítani és ráébreszteni a betegeket, embereket arra, hogy szükség van az orvosok szaktudására, tapasztalatára, arra hogy az emberek elfogadják, hogy az interneten megosztott sorsok, betegségtörténetek nem egyenlőek az orvosi egyetemen szerzett elméleti tudással, a rezidens évek gyakorlati tapasztalatával. Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel lehet elérni azt,  hogy a beteg érezze, hogy teljes egészként látjuk őket, amikor belépnek a rendelőbe, és  nemcsak a tüneteket, hanem az egész szervezetet a legjobb tudásunk szerint, és abban a pillanatban a legújabb tudományoson elfogadott  bizonyítékok alapján kezeljük, arra ebben a pillanatban nem tudok választ adni, de mindenképpen egy támogatandó kezdeményezés – véleményezte a kampányt. 

Egyes vélemények szerint az internetes öndiagnosztizálás egyik magyarázata, hogy a jelenlegi orvosi rendszer nem működik hatékonyan: a háziorvosnak a sok bürokrácia, papírmunka közepette nincs elég ideje a beteggel foglalkozni, ha pedig továbbküldi szakorvosi vizsgálatra, ott a várólista miatt sok esetben csak napok vagy hetek múlva kerül kivizsgálásra. A várakozási idő kiiktatható, ha magánrendelőhöz fordul ám azok sok esetben nagyon drágák, és igyekeznek további más vizsgálatokra is „rábeszélni” a pácienst, aki így, amíg úgy érzi, hogy nem nagy a baj, megpróbálja kiiktatni az orvosi látogatást.