Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (IV.)
Mátyás szülővárosa iránti hálájának megtestesülése: a Farkas utcai templom
Mátyás szülővárosa iránti hálájának megtestesülése: a Farkas utcai templom
Vissza

Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (IV.)

Szülővárosáról sem feledkezik meg a király. 1481. augusztus 24-én kelt rendeletével kivette Kolozsvárt a besztercei bíró hatásköréből és egyenesen a szebeni bíróságot tette illetékessé a megfellebbezett ügyek elbírálásában. Úgy látszik, hogy Szilágyi Mihály 1458. januári rendelete a városi önkormányzat megszervezésére nem volt elég hatásos, úgyhogy 1486. május 18-án Mátyás elrendeli: ezután a bíró és az esküdt polgárok megválasztásánál Kolozsvárt is Buda város szokásait és törvényeit kövessék. Így remélte a király, hogy a szászok és magyarok közti vitáknak véget vethet. Az ekkori szabályok részben 1848-ig fennállottak. Ebben az időben Mátyás maradandó módon is ki akarja fejezni háláját szülővárosa iránt, s elhatározza, hogy oda egy ferences minorita templomot és zárdát építtet.

1486. november 9-én Szabó Ambrus bíró és a városi tanács kijelöli azt a Farkas utcai telket, ahova a ferencesek építkezhetnek. 1487. szeptember 5-én a király Bécsújhelyen kelt levelében megparancsolja a város elöljáróinak, hogy segítsék a ferenceseket a templom- és zárdaépítésben. 1490. január 18-án pedig a Farkas utcai megkezdett építkezés folytatását Tarcsai Márton kamarai ispánra bízza, aki a küldött János barátot és társait a király jövedelme rovására támogassa. Így épül fel Kolozsvár egyik legimpozánsabb, ma is álló gótikus temploma, a rendház idővel elpusztult.

1487 táján kezd a király betegeskedni. A sok hús- és borfogyasztás eredményeként köszvény gyötri, egyre nehezebben tud mozogni. A következő évben a Bécs melletti Badenben kezelteti magát. Állapota mind jobban előtérbe helyezi a trónutódlás kérdését. Beatrix mindent elkövet, hogy Corvin Jánost esélytelenné tegye az utódlásra, s magának szerezze meg a trónt.

1489-ben Mátyás állapota annyira romlik, hogy nem képes lábra állni, többnyire hordszéken viszik. Buda várát legmegbízhatóbb hívére, Ráskai Balázsra bízza azzal, hogy az majd juttassa Corvin Jánosnak. 1490 januárjában utoljára jár Budán, innen hajóval távozik, s Visegrádon, Esztergomban, Komáromban és Pozsonyban is megáll, mondhatni búcsút vesz itteni rezidenciáitól. Bécsben április 4-én a virágvasárnapi nagymisét a vár udvarán tartatja, hogy ne kelljen a dómba vitesse magát. A mise után visszavonul a palotába, s az ünnepi ebédre várja feleségét, aki a városban hallgat misét. Megéhezve fügét kér, de amit kap, romlottnak találja, ezért feldühödik, szemei elhomályosulnak. A hazatérő királyné hiába kínálja. Hálószobájába viszik a királyt, ahol délután 6 óra tájban a szélhűdés jelei mutatkoznak, eszméletét veszti. Harmadnap, április 6-án reggel hal meg.

A holttestet a bécsi várpalotában ravatalozták fel, majd a dómban gyászmisét tartottak. Aztán a jól szurkozott koporsót fekete posztóval bevont hajóra helyezték, s Budára szállították, onnan kocsin vitték tovább Székesfehérvárra, ahol a székesegyházban a temetési szertartásra is sor került.

Mátyás király 47 éves korában bekövetkezett halála után mutatkozott meg leginkább hosszú, 32 éves országlásának egyik fő hiányossága: nem tudta eredményeit megszilárdítani s az utódlást biztosítani. Corvin Jánost ugyan előkészítette a trónutódlásra, de törvénytelen származása és Beatrix áskálódása könnyűvé tette ennek félreállítását. Megint jóformán valamennyi környező uralkodó, s a főurak egy része is pályázott a trónra. Kisebb csaták zajlottak. Végül Corvin Jánost lemondatták trónigényéről, s a július 15-i rákosi országgyűlésen Ulászló cseh királyt ültették a magyar trónra, azzal a feltétellel, hogy vegye feleségül az özvegy királynét. Miután Ulászlót Székesfehérváron megkoronázzák Bakócz Tamás győri püspök előtt Ulászló és Beatrix házasságot köt. Az új király azonban Beatrix minden közeledését elutasítja, a királynét Esztergomba száműzve tartja, majd a pápa 1501-ben felbontja a kényszerházasságot. A magyaroknak ellenszenves királyné ezután visszatér Nápolyba, ahol 1508. szeptember 13-án, 55 éves korában hal meg. 

{Tovább olvasható még 630 szó.}
Mint a nagy királyok esetében, Mátyásról is rengeteg anekdota, monda született, népmesei hőssé vált. Ezt a folyamatot már két latin nyelvű történetírója, Galeotto Marzio és Antonio Bonfini elindította, s különösen Heltai Gáspár magyar nyelvű krónikája rögzítette, terjesztette a történeteket. Heltai hét mondát is feljegyzett, melyek közül a legismer
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Elfogadta a nyugdíjtörvényt a ...
Igazi „csemegével” készül a Kolozsvári ...
Johannis: az új adók és illetékek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ