Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (III.)
Vissza

Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (III.)

Az előző részek itt és itt olvashatók.

A törökök látva Mátyás nyugati-északi háborúzásait igyekeznek újra előre nyomulni a keleti és déli végeken. 1474-ben a király Magyar Balázst küldi a csapat élén a moldvaiak megsegítésére. A következő év januárjában fényes győzelmet aratnak Szulejmán pasa seregei felett. 1475 elején egy török csapat délről tör az országra, s Váradig nyomulnak nagy pusztítást végezve. Mátyás erre április 24-re országgyűlést hirdet, ahol adót szavaznak meg a törökellenes háborúra. Októberben Mátyás 60 ezer fős sereggel felvonul a törökök építette új erődítmény, Szabács vára ellen. Hosszas ostrommal, melyben maga is életét kockáztatja, 1476. február 15-én beveszi a várat. Erről az ostromról született első históriás énekünk, a nyelvemléknek számító Szabács viadala. Mátyás a továbbiakban igyekszik a törökökkel kerülni a csatározást. Kialakítja a végvárrendszert, így egy állandó biztonsági vonalat teremt a törökökkel szemben.

Az 1470-es évek közepén Mátyás átszervezi a kancelláriát. Összeolvasztja a nagykancelláriát a titkos kancelláriával, vezetője az alkancellár, utóbb titkár. Ez rendszerint egyetemet járt értelmiségi. Az eddigi főúri tisztségviselőket egyre inkább művelt „új emberekkel” helyettesíti. Ezek nem csak a hivatali iratok kiállításában megbízhatóak, hanem külföldi követségekben is szerephez jutnak. Ha jól szerepelnek, gyakran kanonoki, püspöki székkel jutalmazza őket.

Mátyás még trónra lépése előtt megözvegyült. Már gyermekkorától megtanulhatta, hogy a főúri, de különösen a királyi családoknál a házasság nem vonzalom kérdése, hanem az egyik legjobb szövetségkötési eszköz. Az uralkodó egyenesen diplomáciai úton nősül, jövendőbelije lehet még kisgyermek is, s az esküvőn sem kell neki jelen lennie. A királyi hitves legfőbb kötelessége utódokat, trónörököst szülni. Az uralkodók, így Mátyás magánéletében is nők sora fordult meg, de ezekről a krónikások illendően hallgatnak. Egynek nevét azonban megőrizte a történetírás, az Edelpeck Borbáláét. Ezt a bo­roszlói származású hölgyet egy Bécs környéki vadászat alkalmával ismerte meg, s magával vitte Budára, ahol 1473. április 2-án fia született tőle. A fiú a János nevet kapta, a történelemben Corvin Jánosként szokták emlegetni, s utóbb Mátyás örökösévé tette. A magyar király közben állandóan tájékozódott, hol találhat érdekeinek megfelelő menyasszonyt, de a Habsburgok, Jagellók, Hohenzollerek, Sforzák rendre kikosarazták.

1474-ben fordult Mátyás érdeklődése Aragóniai Ferdinánd nápolyi király családja felé. Elsőszülött fiának felesége egy milánói hercegnő, egyik lányának a férje pedig a ferrarai herceg. Mátyás úgy dönt, hogy megkéri egy másik leány, Beatrix kezét. 1474 szeptemberében a kalocsai érseket küldi leánykérőbe, s október 30-án Bo­roszlóban értesül róla, hogy kérése meghallgatásra talált. 1476 tavaszán állapodnak meg az esküvő időpontjáról, májusban Mátyás szétküldi a menyegzői meghívókat Európa valamennyi fontosabb udvarába, s Itália minden fejedelemségébe. Díszes küldöttséget indít Nápolyba a lányért Geréb Péter váradi püspök és Pongrácz János erdélyi vajda vezetésével. Nyolcszáz díszruhás lovas kíséri őket. A király december 10-én Székesfehérvárnál fogadja feleségét. December 15-én kerül sor az ünnepélyes budai bevonulásra.

{Tovább olvasható még 1069 szó.}
December 22-én Vetési Albert veszprémi püspök (az esztergomi érseki szék éppen betöltetlen lévén) Budán feleskette és királynévá koronázta Beatrixot, majd nagy lakoma és lovagi játékok sora következett. A 19 éves Beatrix szép és művelt asszony volt. Mátyást is egyszerre bűvkörébe vonta, olyannyira, hogy egy ideig a politikától is eltérítette. Human
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Juncker: európai uniós vezetőktől is ...
Velencei Bizottság: hatályon kívül kell ...
Z.

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ