Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (III.)
Vissza

Mátyás király és Kolozsvár* – előzetes a Mátyás emlékévhez (III.)

Az előző részek itt és itt olvashatók.

A törökök látva Mátyás nyugati-északi háborúzásait igyekeznek újra előre nyomulni a keleti és déli végeken. 1474-ben a király Magyar Balázst küldi a csapat élén a moldvaiak megsegítésére. A következő év januárjában fényes győzelmet aratnak Szulejmán pasa seregei felett. 1475 elején egy török csapat délről tör az országra, s Váradig nyomulnak nagy pusztítást végezve. Mátyás erre április 24-re országgyűlést hirdet, ahol adót szavaznak meg a törökellenes háborúra. Októberben Mátyás 60 ezer fős sereggel felvonul a törökök építette új erődítmény, Szabács vára ellen. Hosszas ostrommal, melyben maga is életét kockáztatja, 1476. február 15-én beveszi a várat. Erről az ostromról született első históriás énekünk, a nyelvemléknek számító Szabács viadala. Mátyás a továbbiakban igyekszik a törökökkel kerülni a csatározást. Kialakítja a végvárrendszert, így egy állandó biztonsági vonalat teremt a törökökkel szemben.

Az 1470-es évek közepén Mátyás átszervezi a kancelláriát. Összeolvasztja a nagykancelláriát a titkos kancelláriával, vezetője az alkancellár, utóbb titkár. Ez rendszerint egyetemet járt értelmiségi. Az eddigi főúri tisztségviselőket egyre inkább művelt „új emberekkel” helyettesíti. Ezek nem csak a hivatali iratok kiállításában megbízhatóak, hanem külföldi követségekben is szerephez jutnak. Ha jól szerepelnek, gyakran kanonoki, püspöki székkel jutalmazza őket.

Mátyás még trónra lépése előtt megözvegyült. Már gyermekkorától megtanulhatta, hogy a főúri, de különösen a királyi családoknál a házasság nem vonzalom kérdése, hanem az egyik legjobb szövetségkötési eszköz. Az uralkodó egyenesen diplomáciai úton nősül, jövendőbelije lehet még kisgyermek is, s az esküvőn sem kell neki jelen lennie. A királyi hitves legfőbb kötelessége utódokat, trónörököst szülni. Az uralkodók, így Mátyás magánéletében is nők sora fordult meg, de ezekről a krónikások illendően hallgatnak. Egynek nevét azonban megőrizte a történetírás, az Edelpeck Borbáláét. Ezt a bo­roszlói származású hölgyet egy Bécs környéki vadászat alkalmával ismerte meg, s magával vitte Budára, ahol 1473. április 2-án fia született tőle. A fiú a János nevet kapta, a történelemben Corvin Jánosként szokták emlegetni, s utóbb Mátyás örökösévé tette. A magyar király közben állandóan tájékozódott, hol találhat érdekeinek megfelelő menyasszonyt, de a Habsburgok, Jagellók, Hohenzollerek, Sforzák rendre kikosarazták.

1474-ben fordult Mátyás érdeklődése Aragóniai Ferdinánd nápolyi király családja felé. Elsőszülött fiának felesége egy milánói hercegnő, egyik lányának a férje pedig a ferrarai herceg. Mátyás úgy dönt, hogy megkéri egy másik leány, Beatrix kezét. 1474 szeptemberében a kalocsai érseket küldi leánykérőbe, s október 30-án Bo­roszlóban értesül róla, hogy kérése meghallgatásra talált. 1476 tavaszán állapodnak meg az esküvő időpontjáról, májusban Mátyás szétküldi a menyegzői meghívókat Európa valamennyi fontosabb udvarába, s Itália minden fejedelemségébe. Díszes küldöttséget indít Nápolyba a lányért Geréb Péter váradi püspök és Pongrácz János erdélyi vajda vezetésével. Nyolcszáz díszruhás lovas kíséri őket. A király december 10-én Székesfehérvárnál fogadja feleségét. December 15-én kerül sor az ünnepélyes budai bevonulásra.

{Tovább olvasható még 1069 szó.}
December 22-én Vetési Albert veszprémi püspök (az esztergomi érseki szék éppen betöltetlen lévén) Budán feleskette és királynévá koronázta Beatrixot, majd nagy lakoma és lovagi játékok sora következett. A 19 éves Beatrix szép és művelt asszony volt. Mátyást is egyszerre bűvkörébe vonta, olyannyira, hogy egy ideig a politikától is eltérítette. Human
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK
EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Részvételre és lelkiismeret szerinti ...
Nagy erejű tornádó söpört végig Kanada ...
Káposztás batyu

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ