Mától Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét

Mától Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét
Vasárnaptól hat hónapon át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az ország Bulgáriától vette át, majd januárban Romániának adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz 1995-ben csatlakozott Ausztria harmadjára látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Bécs már véglegesítette „Európa, amely védelmet nyújt” mottójú programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a biztonság megerősítésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, a versenyképesség fokozására, a digitalizációra, illetve Európa szomszédságának stabilitására kíván fókuszálni.

Ausztria emellett meg akarja erősíteni a szubszidiaritás elvét. Álláspontja szerint az EU-nak a nagyobb, közös fellépést igénylő kérdésekkel kellene foglalkoznia, míg a kevésbé jelentős ügyekben hátra kellene lépnie egyet, a tagállamokra vagy a régiókra hagyva a megoldást.

Az osztrák kormány emellett erősíteni kívánja az ország „semleges közvetítői tevékenységét” az Európai Unión belül.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai csütörtökön Bécsbe látogatnak, ahol az osztrák prioritásokról egyeztetnek.

A most kezdődő lesz az utolsó félév a 2019-es európai parlamenti választások előtt, ezért szakértők szerint különösen jelentősnek számít. 

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest veszített a korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.