„A Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Románia legerősebb, legnagyobb, és a képzések skáláját tekintve legösszetettebb egyeteme. Az oktatók, kutatók, az adminisztratív apparátus és a hallgatók mintegy 55 ezer fős közössége nemcsak Kolozsváron, Erdélyben dolgozik, tevékenykedik: az egyetem az ország több településére is kiterjed, van kutatóközpontunk a Fekete-tengeri Neptunon, vagy a Bánátban, Resicabányán is” – vette számba az intézmény rektora, Daniel David a sajtótájékoztatón. A multikulturális jelleg, a román, magyar és német nyelven zajló oktatás a BBTE egyik erőssége, amely a nemzetközivé válását segíti, tette hozzá. „Tavaly a Kolozsvári Jezsuita Kollégium, az Academia Claudiopolitana 440. éves alapítását ünnepeltük, idén pedig a 150 éves magyar felsőoktatásnak adózunk tisztelettel; az egykori Ferenc József Tudományegyetemen egyebek mellett olyan akadémiai mechanizmusokat alapoztak meg, amelyek napjainkig működnek” – emelte ki a rektor.
A Kolozsvári Jezsuita Kollégium megalapításának tavalyi évfordulóján, az összefüggő múltra való tekintettel a Szegedi Tudományegyetem is bekapcsolódott a megemlékezésbe, mondta el Soós Anna rektor-helyettes.
Mint ismeretes, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött. 1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanárok mindezt elvetették, arra hivatkozva, hogy békeszerződés megkötése előtt törvénytelen az utasítás. Május 12-én a román hadsereg behatolt az egyetem épületébe, a tanárokat és diákokat kitessékelték. Az elűzött egyetemi közösség 1921 és 1940 között Szegeden folytatta a munkát. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra, egy része Szegeden működött tovább (szerk. megj.).
Soós Anna kiemelte: a BBTE vezetősége arra törekszik, hogy a múltat, a történeti hagyományokat megbecsülve továbblépjen a jövő irányába. Elmondta: a Báthory István által alapított Jezsuita Kollégium létrejöttét idéző, négy (magyar, román, német, angol) nyelvű emléktáblát május 12-én leplezik le a Farkas utcai romkert kerítése és a Református Kollégium épületének sarkán; az ünnepségen a Szegedi Tudományegyetem vezetőségének küldöttei is részt vesznek. Ugyanakkor, május 10-én, Szegeden, a Dóm téren is felavattak egy, a kolozsvárihoz hasonló emléktáblát, Soós Anna és Markó Bálint rektor-helyettesek jelenlétében.
A május 12-én, délután avatandó emléktáblán az alábbi magyar nyelvű szöveg olvasható: „Ezen a helyen, a Platea Luporumon („Farkasok utcája”), a templom környezetében alakult meg Báthory István fejedelem királyi alapítólevele által, 1581-ben Románia jelenlegi területén az első egyetem státuszú felsőoktatási intézmény, az úgynevezett Academia Claudiopolitana (Societatis Jesu). Az idők során bekövetkező változások révén az intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetemmé (BBTE) válik, amely ma a „Farkasok utcájának” másik végén található. A Szegedi Tudományegyetem akadémiai eredetét ugyancsak ehhez az intézményhez köti. BBTE, 2021. május 12-én, a 440-esztendő megünneplésére.”
A kolozsvári magyar felsőoktatás annak idején a minőség jegyében indult; a 19. század második felében a kolozsvári egyetem vált először a matematikai képzés kiemelt központjává, hiszen olyan személyiségek tanítottak itt, mint Farkas Gyula, Fejér Lipót, Riesz Frigyes. „Ezt a hagyományt próbáljuk mi is megőrizni, a minőségre és a fejlődésre összpontosítani” – nyomatékosította Soós Anna. Elmondta: a történelmi évfordulónak adózva idén több rendezvényt is szerveznek, október 12-13-án például nagyobb méretű tudományos konferenciát is tartanak, arra való tekintettel, hogy a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 150 éve, októberben alakult meg. 1872. október 14-én a magyar képviselőház, majd 15-én a felsőház is megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezett (szerk. megj). A 150 éves évforduló apropóján a BBTE magyar oktatói keddenként rövid, félórás előadásokat tartanak, amelyek során beszámolnak tevékenységükről, kutatásaikról.
A múlt mindig kötelez: emlékezésre, ugyanakkor a folyamatos, dinamikus fejlődésre, nyitásra is – állapította meg Markó Bálint rektor-helyettes. Mint kiemelte, a BBTE jól teljesít, jó helyezéseket ért el a különféle nemzetközi rangsorokban, és az intézménynek tovább kell folytatnia ezt a fejlődést.
Az elmúlt időszak pozitív fejleményei között említette, hogy a BBTE részévé vált több nemzetközi konzorciumnak. 2020-től például tagja a Guild nevezetű, érdekvédelmi célokat is szolgáló akadémiai hálózatnak, amelyben 21, kutatásra összpontosító európai egyetem vesz részt, és amely 2016-ban alakult, pontosan azért, hogy az európai kutatás és innováció szempontjainak fontosságát képviselje. Ez a szövetség folyamatosan kommunikál az Európai Bizottsággal, lényegi szerepe van az európai felsőoktatási politikák megfogalmazásában, alakításában, ezért igencsak fontos, hogy a BBTE is részesévé vált mindennek, hangsúlyozta Markó Bálint. Tagja lett továbbá a BBTE az Eutópia nevű ernyőszervezetnek is (angol nevén Eutopia European University Alliance), amely több európai országban működő egyetem szövetsége, és amelynek célja az intézmények közti, többszintű együttműködés, tapasztalatcsere, a kohézió megteremtése, közös szakok, képzési programok kialakítása által.
Markó Bálint szerint, óriási jelentőséggel bír, hogy a BBTE a közelmúltban részesévé vált európai folyamatoknak, hogy betekintést nyerhet azokba. Szerinte az egyetem összetett jellegére a továbbiakban is építeni kell, és arra felhasználni, hogy ezen a fejlődési pályán haladjon tovább az intézmény.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
