A közösségi oldalakon azonban élénk vita indult amiatt, hogy a cenzus kérdőívének tervezete nem ajánlja fel választási lehetőségként a székely identitást is a magyar etnikai kategória keretében; mindeközben, a kérdőívtervezet szerint a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriája közül lehet választani, csak a magyar nemzetiségnek nincsenek alkategóriái.
Néhány nappal később az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben tudatta: javasolni fogja, hogy a magyarnál alkategóriaként jelenjen meg a székely és a csángó is (utóbbi kategória egyébként 2011-ben is külön etnikumként szerepelt – szerk.megj.). A politikus bejegyzésében hangsúlyozta: fontos, hogy ezek alkategóriák legyenek, és „ne menjenek az egységes romániai magyar társadalom lélekszámának rovására.”
„Minden népszámláláson az a legfontosabb, hogy felmutassuk: számbelileg is erős, egységes közösség vagyunk. Ugyan nem vagyunk egyformák, és a regionális identitásaink megkülönböztetnek, de anyanyelvünk és nemzetünk összeköt: mind a romániai magyar társadalom értékes részei vagyunk”, emelte ki a szövetségi elnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ 31 éve egy egységes romániai magyar társadalmat épít, és ezen belül természetesen a regionális identitások megerősítését támogatja. „Hogy miért vagyunk óvatosak a regionális identitásokkal, amikor a népszámlálásról van szó? Jogosan azért, mert tartunk attól, hogy valakik egyszer csak azt mondják, hogy a magyar népességbe nem fogják beleszámolni, mondjuk a székelyeket” – írta bejegyzésében Kelemen Hunor.
A vita láttán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) parlamenti képviselője a közösségi oldalán bejelentette, hogy Kulcsár Terza Józseffel, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselőjével együtt kezdeményezte, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként kerüljön a székely és a csángó is a népszámlálási űrlapra. A két párt képviselői - akik egyébként az RMDSZ parlamenti frakciójában politizálnak - a javaslatot az RMDSZ „kormányzati képviselőinek” továbbították.
Alig 1665-en vallották magukat székelynek 2011-ben
Barna Gergő szociológustól azt kérdeztük: milyen hátrányokat jelent, ha a székely alkategória továbbra is fel lesz tüntetve a kérdőíveken.
- A székely, mint etnikai kategória vagy alkategória kérdése minden népszámláláson felmerült, és mindig vitatott volt. Az elmúlt három népszámláláson megvolt a lehetőség arra, hogy valaki székelynek vallhassa magát: 1992-ben és 2002-ben is volt „székely” válaszlehetőség, mint külön etnikum. Akkor a nemzetiségi jegyzék azt is tartalmazta, hogy ezt a „magyar” kategóriához kell sorolni az adatok nyilvánosságra hozásakor. 2011-ben változott az etnikai jegyzék, az etnikai nómenklatúra szerkezete, bevezetésre került a kétszintű kategorizálás. Azaz, a mi esetünkben volt magyar főkategória, és ennek volt három alkategóriája, a „maghiar”, az „ungur” és a „secui”. Mind a három népszámlálás alkalmával az erdélyi magyar politikai és kulturális elit azt az álláspontot képviselte, hogy a székely identitásválasztás – ebben a módszertani formában – kockázatos. Nem garantált ugyanis az, hogy ezt a későbbiek folyamán nem választják le, nem kezelik külön etnikumként. Egy ilyen irányú forgatókönyv azt jelentette volna, hogy mesterségesen, adminisztratív eszközökkel megosztják a romániai magyar közösséget. Mindhárom népszámláláson a székely identitással (is) rendelkezők tudatosították ezt a rizikót, a székely kategóriába kerültek száma alacsony volt (1992-ben 817, 2002-ben 532, 2011-ben 1665) – magyarázta Barna Gergő.
Úgy értékelte: a 2022-es népszámlálás tovább bonyolítja a helyzetet, nem csak módszertani, hanem technikai kérdések is felmerültek.
- Mivel ez teljes mértékben digitális lekérdezés lesz, már nem egy kérdőívre kell ráírni szó szerint az etnikumot, amit a válaszadó vall (ezt a későbbiekben a számlálóbiztosok kódolták), hanem egy megadott listáról kell kiválasztani a kívánt nemzetiséget. A próbanépszámlálás kérdőívében ez úgy volt megoldva, hogy a 2011-es jegyzékből csupán az alkategóriák voltak választhatóak, tehát nem látszott, hogy ez milyen főcsoporthoz tartozik, vagy hogy egyáltalán léteznek főcsoportok. Így a korábban is felmerült félelmek felerősödtek, úgy tűnt, hogy pl. a „székely” (vagy bármely más korábbi alkategória) egyértelműen külön etnikumnak minősül. Ekkor született az a javaslat, hogy a magyar etnikumú népesség egyértelmű felméréséhez, kimutatásához célszerűbb, ha egyetlen besorolási lehetőség marad, a magyar, tette hozzá.
Az elkövetkező napokban, hetekben fog kiderülni, hogy lehet-e találni egy olyan, módszertanilag és technikailag egyaránt elfogadható módosítást, amely csökkenti a leválasztás, a megosztás kockázatát, magyarázta.
- Megítélésem szerint egyértelmű garanciát nem lehet majd beépíteni a jogi és módszertani szabályozásokba, már csak a technikai részletek miatt sem, amelyekre minimális rálátásunk, ráhatásunk van. Fontos szempontok a mérlegeléshez, hogy Romániában a nyelvhasználati jogok a népszámláláson vallott etnikumhoz (és nem az anyanyelvhez) kötődnek, illetve hogy az ezeket szabályozó törvények említést sem tesznek etnikai fő- vagy alkategóriákról, hangsúlyozta a szociológus.
