Magyarország és Románia kész segíteni egymást az energiabiztonság területén

Magyarország és Románia kész  segíteni egymást az energiabiztonság területén
Magyarország és Románia kész segíteni egymást az energiabiztonság területén, így jelenleg tárgyalások zajlanak a nukleáris fűtőelemek új szállítási útvonaláról és a két ország közötti földgáz-interkonnektor kapacitásbővítéséről – közölte Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden Bukarestben. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román kollégájával, Bogdan Lucian Aurescuval közös sajtótájékoztatón rámutatott, a két ország komoly munkát fektetett az energiabiztonság erősítésébe, a diverzifikációba, és bár szerinte kívülről nem kaptak meg mindig minden támogatást, a két fél részéről megvan a készség, hogy segítsék egymást. Kiemelte: Magyarországra eddig Ukrajna felől érkeztek a nukleáris fűtőelemek, ez az útvonal azonban a háború miatt ellehetetlenült, ezért egyeztetések indultak egy új, Bulgárián és Románián keresztül vezető szállítási módról, és remélhetőleg gyorsan meg fog születni a megállapodás.

Aláhúzta, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezeték leállásával, az ott szállított mennyiség csökkenésével a kormány egyre inkább úgy látja, hogy Magyarország ellátása szempontjából a déli lesz a megbízható, stabil és kiszámítható irány az elkövetkező időszakban. A déli szállítási útvonalakat annál is inkább erősíteni kell, mert reálisan csak ide várható új források érkezése, legyen szó akár a görög LNG-terminálokról, akár a Törökországból vagy Azerbajdzsánból származó földgázról – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter bejelentette, előrehaladtak a tárgyalások a magyar és a román földgázrendszereket összekötő interkonnektor kapacitásának jelentős bővítéséről, ami nagyban segíti majd mindkét ország energiaellátásnak biztonságát. Mint közölte, ezen az interkonnektoron keresztül Romániába idén több mint 600 millió köbméter földgázt szállítottak, fordítva pedig több mint 300 millió köbmétert. Előbbi irányba az éves kapacitás jelenleg 2,6 milliárd köbméter, a másik irányból pedig ezt a jelenlegi 1,7 milliárdról előbb 2,5 milliárdra, majd 3 milliárdra fogják emelni.

A miniszter kritikusnak nevezte a jelenlegi időszakot, és úgy vélekedett, hogy mivel szomszédos országokról van szó, Magyarország és Románia hasonló típusú kihívásokkal néz szembe, az ukrajnai háború ugyanis nemcsak a fizikai biztonságot veszélyezteti, hanem gazdasági és energiaellátási nehézségeket is okoz.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly 10-11 milliárd euró volt, ami rekordnak számít, s ha a lendület kitart, idén 30 százalék fölött van a növekedés. Hozzátette, több meghatározó magyar vállalat, például az OTP, a Mol és a Richter is egyre fontosabb szerepet játszik a szomszédos ország gazdasági sikereiben.

Magyarország kettős nyomás alatt van

Leszögezte: Magyarország kettős nyomás alatt van, keletről több mint 830 ezer menekültet fogadott be, miközben délről idén 110 ezer illegális bevándorlót kellett megállítania.

„A déli határunkon, amely az Európai Unió külső határa is, elképesztő agresszióval és erőszakkal kell szembe néznünk, hiszen a migránscsoportok felfegyverkeztek, és ezeket a fegyvereket néha egymás ellen használják, általában pedig a magyar határt védő erőket és azok tagjait fenyegetik” – mondta.

„Segítséget nyújtunk mindenkinek, aki az ukrajnai háború elől menekül, de erős határvédelmünkkel világosan üzenjük az illegális migránsoknak, hogy ne jöjjenek erre, nem fogjuk őket beengedni, bármilyen erőszakosak is” – figyelmeztetett.

Elmondta, hogy Budapest és Bukarest is támogatja mind Moldova, mind a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát. Az élelmezési világválság megelőzése érdekében pedig szállítási útvonalat biztosítanak az Ukrajnából származó gabonának.

„Nekünk érdekünk Románia politikai stabilitása (...), a kormányközi együttműködés új szintre tudott lépni az elmúlt időszakban” – fogalmazott, emlékeztetve rá, hogy még idén két új átkelőhely nyílik a közös határon, Dombegyháznál és Eleknél.

Románia valódi stratégiai partnerségre törekszik

Bogdan Aurescu külügyminiszter kijelentette: Románia folyamatos párbeszéddel, a pragmatikus együttműködés fejlesztésével valódi stratégiai partnerségre törekszik Magyarországgal. A román diplomácia vezetője közölte: a magyar fél meghívását elfogadva novemberben Budapestre látogat a stratégiai partnerség megkötésének huszadik évfordulója alkalmából. A tervek szerint ekkor megnyitják a magyar-román kereskedelmi kamarát is, amitől a román fél a magyarországi román beruházások fejlesztését és a jelenleg Románia számára hátrányos külkereskedelmi mérleg javítását reméli.

A román külügyminiszter szerint a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében az egyes szaktárcák vezetőinek közvetlen párbeszédet kell folytatniuk. A felek megegyeztek arról, idén megrendezik a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésszakát is: a román fél szerint ez egyedülálló keretet biztosít a kisebbségek problémáinak megoldását célzó párbeszédre.

Aurescu a közelgő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborra hivatkozva – ahova Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányzat számos tagját várják – kiemelte: fontos, hogy a két ország tisztségviselőinek látogatásai és nyilvános megszólalásai összhangban legyenek a magyar-román alapszerződés, illetve a stratégiai partnerség szellemével.

A román tárcavezető külön köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, hogy Magyarország következetesen támogatja Románia schengeni tagfelvételét.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter Virgil Popescu energiaügyi miniszterrel, Constantin Cadariu vállalkozásügyi és turisztikai miniszterrel is tárgyalt Bukarestben, és találkozott Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével, Cseke Attila, fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős, illetve Novák Eduárd sportminiszterrel.

Borítóképen Szijjártó Péter és Bogdan Aurescu

Facebook