Magyarok Romániában – képsorokba sűrített történelem
Vissza

Magyarok Romániában – képsorokba sűrített történelem

„Mintha elsüllyedt néppel ülnék […] a tatár Genfben”, ahol „magyarság, halál s protestantizmus egyet jelentenek” – írta Németh László a Magyarok Romániában című útirajzában egy kalotaszegi istentiszteletre emlékezve, amelyen részt vett. Az ifjú Németh László – három írótársával együtt – 1935-ben Romániába látogatott, Bukarestet is megjárta, majd onnan jöttek Erdély felé, hogy a kisebbségi helyzetbe került magyarokkal találkozzanak; ezt az utat követően született esszé őrzi mindazokat az érzéseket, benyomásokat, amelyeket megtapasztalt – mesélte Víg Emese, a Kolozsvári Televízió kisebbségi műsorokért felelős főszerkesztője csütörtökön este Kolozsváron, az általa rendezett dokumentumfilm bemutatóján.

A Bánffy-palota zsúfolásig telt Tonitza termében vetített dokumentumfilm címválasztását részben Németh László fenti írásának címe ihlette: a Magyarok Romániában – száz év története az elmúlt évszázad meghatározó történelmi eseményeit összegzi. A kilencrészes dokumentumfilm-sorozat annak a több projektből összetevődő programsorozatnak a része, amelyet az RMDSZ tervezett meg a Gyulafehérvári Nyilatkozat kihirdetésének centenáriumi évfordulója alkalmából 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában címmel.

Ennek az alapvető célja az, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés centenáriuma alkalmából szakszerűen ismertesse az erdélyi magyarság jelenét is meghatározó múltbeli történéseket, ugyanakkor kiemelje mindazokat a megvalósításokat, értékeket, amelyekkel a magyar közösség az elmúlt évszázadban Románia fejlődéséhez hozzájárult.

– Önképünk szempontjából is szükség van az elmúlt száz év végiggondolására, de fontosnak tartjuk azt is, hogy a mi megítélésünket, értékelésünket elmondjuk a román közösségnek is, egyfajta párbeszédet kezdeményezve – emelte ki a rendezvény házigazdája, Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke. Az elmúlt évszázad megítélésében ugyanis jelentős eltérések vannak a román és a magyar történetírásban, a közös történelem kidolgozása pedig még nem valósult meg.

Az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programjainak keretében egyrészt történelmi előadás-sorozat indult, amely Erdély hat településén – júliust és augusztust leszámítva – egész évben zajlik, három tudományos konferenciát tűztek napirendre, és készül az utóbbi száz év kronológiája is, amelyet román nyelven is kiadnak majd, akárcsak a konferenciákon elhangzott előadásokból összeálló köteteket – tudatta Székely István. – Azt szeretnénk, hogy a többség és kisebbség új nemzedékeit ne a párhuzamos történelmi szemléleteik közötti szakadék válassza el, hanem a közös jövő építése kösse össze – tette hozzá.

– Egy film készítése minden alkalommal egy ismeretlen terület felfedezéséhez hasonló; így indultam neki én is ennek az útnak. Korunk jeles történészeivel beszélgethettem ezen az úton, és köszönöm útmutatásaikat – hangsúlyozta a rendező, kiemelve a képért, a hangért és a vágásért felelős Varró-Bodóczi Zoltán értékes munkáját is.

A zsúfolásig telt teremben a közönség mozdulatlan figyelembe süllyedve nézte végig a dokumentumfilm első részét, amely egyszerre volt megrázó, megdöbbentő és tömören ismeretközlő – a bő egy óra alatt lepergett alkotás sűrített egészként tárt a nyilvánosság elé nagyhatalmi megfontolásokat, háttéralkukat, meghatározó fordulatokat, elhibázott döntéseket, és állította időrendbe az eseményeket, hangsúlyos utalással torokszorító következményeikre, gyökereikből kifordított emberi sorsokra.

A film képi megalkotása, hangszerkesztése és vágástechnikája mozgalmas, Szűcs Ervin színművész kiváló narrációja pedig egy olyan vezérfonal, amelybe azonnal belekapaszkodhat a néző. Az első világháború kitörésétől a trianoni békediktátumig bekövetkezett események mindenki számára ismertek – ennek a dokumentumfilmnek az értékét, egyediségét nem utolsósorban a rendező megközelítési módja, a kisebbségbe került magyar közösség számára releváns szempontok érzékeltetése, a történeti szempontból helytálló adatok, és azok a szakszerű, objektív, szókimondó módon megfogalmazott magyarázatok adják, amelyeket egyéb forrásokból nem, vagy csak körülményesen lehetne leszűrni. A filmben hét neves erdélyi és magyarországi történész szólal meg: Ablonczy Balázs, Fodor János, Nagy Botond, Gidó Csaba, Egry Gábor, Lucian Nastasă-Kovács, illetve Zahorán Csaba, szakmai irányítója Bárdi Nándor volt.

A számos értékes, főleg korabeli híradókból származó archív felvételt tartalmazó képsorokkal, a koherens, közérthető történészi interjúk segítségével ebben az első részben sikerült a rendezőnek láttatnia, érzékeltetnie annak az időszaknak a legfontosabb mozzanatait, amely a 19. század utolsó harmadától erőteljesebben körvonalazódó román nemzetegyesítési törekvésektől a Kós Károly és köre által megfogalmazott Kiáltó Szó közzétételéig eltelt.

Zahorán Csaba történész a filmben minden további nélkül kimondja, hogy a román nemzeti emancipációs törekvések megfogalmazói, mozgatórugói a görögkatolikus papság tagjai voltak, a Şcoala Ardeleană képviselői pedig már a 18. században a románság római eredetét emelték ki ezen törekvések alapjaként. Alexandru Papiu Ilarian (1827–1877) elképzelése a románok lakta területek egyesítéséről már a dualizmus korában létezett, de nem volt feltétlenül ismert, a magyar elitek azonban el sem tudták volna képzelni Erdély elszakadását. Mindamellett 1916-ban az antanthatalmak úgymond felkínálták Romániának – állapította meg a történész.

Megrázóak a filmben az archív-felvételek az 1916-os román betöréskor elkezdődött lakosság-kiürítésekről; ekkor legkevesebb 200 ezer embernek kellett elhagynia egy szekérderéknyi motyóval otthonát, de egyes becslések szerint ez a lélekszám jóval, legalább százezres nagyságrendekkel is magasabb volt ennél.

Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés valódi politikai súlyát a magyar kormányzó elit nem mérte fel, de az erdélyi magyar közvélemény sem volt tudatában annak, hogy valójában az itt elfogadott, majd királyi dekrétummal megerősített nyilatkozat valójában egy hatalomváltást legitimált. A lakosságot a magyar kormányzat arra biztatta, ne állja útját semmilyen formában a megszálló román hadseregnek, amely viszont azt közölte, hogy az antanthatalmak képviseletében vonul be Erdélybe.

1918 karácsonyának estéjén a román hadseregnek mintegy négyezer katonája bevonult Kolozsvárra, hórát jártak Mátyás király szobra körül, a Deák Ferenc utca és a Főtér szegletén állott Kárpátok Őre szobor megsemmisült, a kolozsvári magyar egyetem utolsó rektorát őrizetbe vették, katonák kísérték végig a városon – számos ilyen megrázó, markáns eseményt vesz számba időrendi és logikai sorrendben ez a dokumentumfilm. Elhangzik az is, hogy mennyire eltér a korszakra vonatkozó magyar és román történetírás fókusza, súlypontja. Elismerésre méltó az is, hogy Lucian Nastasă-Kovács a filmben kimondja, valóban jogos és helytálló lett volna népszavazást szervezni az erdélyi területek hovatartozásáról, amelyeken akkor még meghatározó számban éltek magyarok, szászok és a többi nemzetiségek.

A filmvetítést követően a résztvevők Fodor János és Gidó Attila történészekkel beszélgethettek; előbbi a dokumentumfilm első részének szerkesztőjeként, és forgatókönyvírójaként elmondta: a legnehezebb feladat a szelekció volt, hiszen egy eseményekkel terhelt időszakot kellett úgy bemutatni, hogy történelmileg pontos adatokon alapuljon, és a képi megjelenítés a figyelmet is fenntartsa.

Képtelenség lett volna minden kérdésre, vonatkozásra kitérni az egyórás dokumentumfilmben; a film készítői ilyenképpen három alapvető szempontot követtek: legyen benne forrásanyag, megfelelő narratíva, s összpontosítson regionális specifikumokra is – összegezte Fodor János.

– Egy dokumentumfilm úgy működik, mint egy ismeretterjesztő szöveg; érzékeltetni kell benne, hogy egy történet miként jut el A-ból B-be – állapította meg Gidó Attila, megjegyezve, hogy a hadtörténeti kérdések taglalása például nem fért bele ebbe a keretbe, valószínűleg szétfeszítette volna az egy órás tartalmat.

A hallgatóság köréből érkezett felvetésre válaszolva, Fodor János szót ejtett arról is, hogy sokan élnek a török példával, azzal, hogy Törökország megőrizte állami egységét, de szerinte Magyarország nem volt abban a geopolitikai helyzetben, hogy hasonló mértékű katonai ellenállást ki tudott volna fejteni.

Elmondta, a filmben bemutatott történetből kimaradt egyébként a Székely Hadosztály, amely egyedülálló módon helytállt, ellenállt és ideig-óráig akadályozta a román csapatok bevonulását. Az erdélyi magyar lakosság egyébként, 1918-tól 1921-ig, 1922-ig politikai passzivitásba vonult; a passzív ellenállásnak egyik formája volt a román állam irányába való hűségeskü megtagadása, ezáltal az új adminisztráció ügyvitelének akadályozása, valamint az, hogy nem kapcsolódtak be a politikai színtéren zajló eseményekbe, az 1919-ben, 1920-ban zajlott választásokba – fejtegette a történész. Kiemelte: a gyulafehérvári nagygyűlésen elfogadott kiáltvány egyeztetések eredménye, és mint ilyent, politikai nyilatkozatként kell értelmezni. Voltak a nagygyűlésen olyan szociáldemokrata párti küldöttek is, akik nem feltétlenül értettek egyet Erdélynek Romániával való egyesítésével, de a nyilatkozatot mint politikai dokumentumot ez a fórum elfogadta. Az erdélyi román képviselők számára nem az egyesítés, hanem annak a módja volt a lényeg, és az, hogy miként történik majd meg az erdélyi közigazgatás átalakítása – részletezte Fodor János. A filmben szó esik egyébként arról a 400-450 ezer emberről, aki hontalanná, menekültté vált, mert nem tett hűségesküt: állami tisztviselők, tanítók, postamesterek, akik rendezett életet élő középosztálybeli polgárokból kegyelemkenyérre szoruló vagonlakók lettek.

Gidó Attila kérdésre válaszolva elmondta: az erdélyi nemzetiségek közül a szászok viszonylag korán kinyilvánították a román állammal szembeni hűségüket, a nagymértékben elmagyarosodott zsidó közösség azonban – bár ekkor kezdett körükben is kialakulni saját nemzeti mozgalmuk – nem támogatta a kialakuló Nagy-Romániát. 

A dokumentumfilm további részeit havonta egyszer vetítik majd, illetve jövő héttől az RMDSZ honlapjáról elérhető lesz az internetes link, és DVD-k formájában is be lehet majd rövidesen szerezni a sorozatot.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Svájc, ahol a vonat asztalán nem borul ...
Segítsünk Gál Antóniának!
Kiosztották az Arany János- és a Gérecz ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ