Hogyan alakult Románia politikája 2020 járvány sújtotta tavaszán?
Vissza

Hogyan alakult Románia politikája 2020 járvány sújtotta tavaszán?

A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című legújabb sorozatában a politikai elemzők arra keresték a választ: hogyan alakult Románia politikája 2020 járvány sújtotta tavaszán? Az alábbiakban Pászkán Zsoltnak, az EUROCOM Sajtófigyelő Kft. Igazgatójának elemzését közöljük.

Magyarellenes információs hadviselés

PÁSZKÁN ZSOLT

Romániában a 2020-as járvány idején is információs hadviselés zajlik elsősorban az elektronikus médiában, és egyre több jele van annak, hogy ez nem spontán, konjunkturális akció, és nem a jelentős mértékben elbulvárosodott román fősodor média könnyen eladható téma iránti vágyának kielégítéséről van szó. A média kampány tervezettségére utal, hogy egyes álhírek összehangoltan jelentek meg hasonló szövegezéssel (például a magyarországi tranzitálás állítólagos akadályozása) és nem csupán a tévékben, hanem a szűkebb körnek szánt, igényesebb írott médiában is.

 A fentiek miatt érdekes megfigyelni, miként jelent meg a koronavírus-járvány ügye a román médiában és miként kapcsolódott erre rá a magyarellenes információs hadviselés. Ennél a pontnál tisztáznám, hogy a magyarellenesség alatt a magyar közösség általános megbélyegzését, diszkriminálási szándékát értem, aminek ürügye lehet a budapesti kormány kritikája – bár önmagában ez utóbbi természetesen nem mindig fed magyarellenességet:  

- Március első napjaiban a román sajtó elsősorban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) igyekezetével foglalkozott, hogy az előrehozott választás kiprovokálása érdekében megbuktassa a saját kormányát, míg a magyarellenes diskurzus a gyergyóditrói pékügy torz bemutatására összpontosított (nem mutattak be helyi vagy ázsiai vendégmunkás-véleményt, pontatlanul idézték a tényeket, magyarországi összeesküvéseket láttak, általánosan bélyegeztek meg rasszizmussal egy egész közösséget). Az összehangolt dezinformációt hozta szinte a teljes román sajtó, de ezek közül is kiemelkedik a G4Media, a HotNews, az Adevărul, a Szabad Európa Rádió román szerkesztősége.

- Március 3-án egy fajsúlyos szerző figyelmezteti a még mindig előrehozott választást kiprovokálni akaró Klaus Iohannis elnököt és a PNL vezetőségét a „magyar veszélyre” az úz-völgyi temető esetével és a Hargita Megye Tanácsa üléstermébe (egy magyarországi küldöttség miatt) kihelyezett magyar zászlóval kapcsolatban.

- A következő napokban továbbra is az előrehozott választás uralja a román médiát, a gyergyóditrói ügy pedig még mindig jelen van, de már kevésbé.

- Március közepén a magyarellenes diskurzusban hirtelen megjelenik egy új „magyar veszély”, többek között Nicu Popescu volt moldáv külügyminiszter pánikol Orbán Viktor kormányfő kisjenői (Chişinău) látogatása miatt (média: Szabad Európa Rádió moldovai szerkesztősége, G4Media, HotNews, Adevărul).

- Március 16-a után kezdett a román médiában hangsúlyosabban megjelenni a koronavírus-ügy, úgy tűnt, a figyelem a küszöbön álló gondokra terelődik, de „magyarellenes fronton” folytatódott az a gyakorlat, hogy amikor nincs friss téma, régebbi ügyeket vesznek elő, bármiféle relevancia nélkül.

- Március 17-én viszont újra Magyarország és a magyar kormány került előtérbe, ezt az időpontot tekinthetjük az információs hadviselés „áthangszerelési” pillanatának. A forgatókönyv nagyjából ugyanaz volt, mint amikor a G4Media hírportál „oknyomozása” lehetővé tette a Román Külügyminisztérium (MAE) számára, hogy támadást intézzen az Orbán-kormány határon túli gazdaságfejlesztési programja ellen. Most is a hírszerzéssel kapcsolatba hozott két médium, az Adevărul és a G4Media cikkezett a tranzitforgalom magyar fél általi állítólagos akadályozásáról. Az ürügyet az osztrák–magyar határnál feltorlódott román állampolgárok esete jelentette, amit úgy tálaltak, hogy kizárólag Bogdan Aurescu külügyminiszter, Marius Lazurca budapesti román nagykövet hajthatatlansága és határozottsága, az Európai Unió szerveinek tiltakozása és az Orbán-kormány „meghunyászkodása” miatt oldódott meg.

 - Ettől kezdve aztán naponta több cikk foglalkozik a magyar kormány tevékenységével, a magyar parlament által megszavazott rendeleti kormányzással. Elfogult módon teszik mindezt, mert például nem említik, hogy a törvény csak a járvány ügyében illetékes, valamint számos államban, így Romániában is van hasonló kormányzati politika. A „megmondóember” Vladimir Tismăneanu például figyelmen kívül hagyta, hogy a román kormány szinte minden olyan lépést megtett, amiket a magyar kormány, sőt, még azokon is túltett, hiszen mindenféle indoklás nélkül felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtását.

A fenti médiaanyagok megrendelőinek azonosításához támpontot ad, hogy a politikai pártok eddig nem kapcsolódtak be ebbe a kampányba – kivétel Dacian Cioloş, a Renew Europe EP-frakció vezetője, közismerten titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező volt miniszterelnök. Utóbbi azt javasolta, hogy a Magyarországnak szánt európai uniós összegeket EU-intézményeknek kellene kezelniük.

Ha a támadássorozat motivációit keressük, akkor szem előtt kell tartanunk, hogy ennek az információs hadviselésnek a megrendelői a magyar közösséggel folytatott viszonyt „nulla összegű játék” képében tudják elképzelni és mindent ennek rendelnek alá. A dezinformációk megrendelői a szűk hatalmi elithez tartoznak, hiszen egyeztetni tudják a kormányzati, média- és ügyészségi intézkedéseket – ahogy azt az úz-völgyi temető ügye is mutatta. A dezinformáció a mindennapi politika részévé vált, nem csupán magyar viszonylatban. Mindez elsősorban egy hatalmi elit túlélését szolgálja, hiszen ugyanazok az emberek, médiumok aktívak már hosszú ideje, több kormányzat alatt.

(Forrás: https://kki.hu/hogyan-alakult-romania-politikaja-2020-jarvany-sujtotta-tavaszan/A címet a szerkesztőség adta)


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Rendkívüli tanácsülés bölcsődeátadásért
Hunyad megye: fura baleset okozta egy ...
Gyorsuló ütemben terjed a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ