Ma már nem elég elrejteni a szemetet

Ma már nem elég elrejteni a szemetet
A természetszerető embert zavarja az erdőben, patakokban talált szemét. A kirándulóhelyek tisztán tartása mindig fontos volt az igazi turista számára. Az EKE kolozsvári szervezete csapatostól indult egy túra ellenőrzőpontja környékének megtisztítására.
Szerző: HEGYI JOHANNA

„Tartsd tisztán a forrásokat, patakokat, pihenőhelyeket és a hulladékot rejtsd el! – A kultúrember legelemibb kötelességei!”  Ez olvasható a Turista tízparancsolatban, amelyet a Magyar Turista Szövetség a Sopronban tartott első vándorgyűlésén, 1918. november 29-én hirdetett ki. Talán akkoriban elég volt elrejteni a hulladékot, ami jobbára rövidesen le is bomlott. De azóta, az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő, le nem bomló csomagolóanyagoknak köszönhetően változott a helyzet, és már nem elég „csak elrejteni” a kirándulás alkalmával megmaradt hulladékainkat.

Életünkben egyre több gondot okoz a hulladéktól, a szeméttől megszabadulni. Sajnos nem csak épített környezetünkben is azt látjuk, hogy inkább a megszabadulás jellemző, semmint az eltakarítás. Sokunk számára kellemetlen téma. Bármerre járunk a Kolozsvár környéki erdőn, mezőn, mindent eláraszt a sok palack és egyéb nem kívánt, fölöslegesnek tartott dolog. Sajnos azt is látjuk, hogy vannak, akik egyszerűen úgy szabadulnak meg akár otthoni hulladékuktól, hogy ezeket autós kirándulásaik alkalmával kihordják, majd ott hagyják az erdőn vagy a mezőn. Nem is a gyalogos vagy a biciklis turisták szemetelnek, hanem az ún. kocaturisták, akik a maradékokat „elfelejtik” magukkal vinni, nem törődve azzal, hogy mi marad utánuk.

Mit tehetünk, vagy tehetünk-e valamit?

Szeptember 11-én az EKE néhány tagja megtakarította a Kapus–Gorbó út tetején a Kós Károly teljesítménytúra ellenőrzőpontja környékét. Az augusztusi túra alkalmával szembesültek az egyesületi tagok azzal, mennyire szemetes a környék, már akkor elhatározták, hogy mielőbb visszatérnek takarítani. A képeken jól látható, hogy viszonylag kis területen milyen sok hulladék gyűlt össze. Legtöbbje nem az, amit gyalogosok, biciklisek dobtak el, hanem olyan nagy mennyiségű, zsákban kidobott törmelék stb. került elő, amit csak autóval lehet odaszállítani. Két-három órára volt szükség, hogy összegyűjtsük a nagyját. Az elhaladó autókból még integettek is nekünk, hogy milyen hasznos munkát végzünk, jólestek ezek a visszajelzések.

Talán az lenne a feladatunk, hogy erősítsük egymást abban, hogy ne sajnáljuk mások után a szemetet összegyűjteni.

Ma már lehet, hogy ki kellene egészíteni a turistaszabályzatot azzal, hogy ne csak azt a területet hagyd tisztán magad után, ahol éppen voltál, hanem ha még találsz szemetet a környéken, ne sajnáld az energiát és szedd össze, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy értelmetlen. Soha nem értelmetlen a harmónián, a tiszta környezeten dolgozni, egyrészt mert jó érzés jót tenni, másrészt pedig szebb lesz a környezet tőle és mások is élvezhetik.

Felhívás az EKE tagjai részére: ha nagyon szemetes helyet találsz, értesítsd a vezetőséget, amely lehetőségeinek függvényében megszervez egy szemétgyűjtő csapatot.

(Borítókép: BOZSOKI ADRIENN)

EKE-tagok a Kapus–Gorbó út tetején, a Kós Károly teljesítménytúra ellenőrzőpontja környékén takarítottak FOTÓ: KISMIHÁLY BOGLÁRKA

Megjelent a Szabadság turistamelléklete, az Erdély legújabb lapszáma, itt olvasható.