Magyar-román vegyes családból származik a magyarellenes Orban
Bejelentését követően Iohannis rámutatott: átmeneti kormányról van szó, amely - ha megszerzi a parlament támogatását - a jövő évi parlamenti választásokig vezeti majd az országot.
Az elnök ez alkalommal is élesen bírálta a - parlamenti helyek több mint 40 százalékával rendelkező - Szociáldemokrata Pártot (PSD): szerinte a 2016-os parlamenti választások óta egymást váltó három PSD-kormány rengeteget ártott az országnak. Ezt most már az összes többi párt "megértette", így vált lehetővé a PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány sikere - emlékeztetett.
Klaus Iohannis megismételte, hogy személy szerint jó megoldásnak tartaná az előrehozott választásokat, de nem úgy, hogy azzal a - korlátozott jogkörökkel, ügyvivőként tovább működő - Dancila-kormány mandátumát hosszabbítsák meg. Az elnök szerint most sürgősen új kormányra van szükség, a felállítandó PNL-kormánynak pedig az lesz a feladata, hogy megszervezze a novemberi elnökválasztást, és elfogadja a 2019-es év lezárásához szükséges költségvetés-kiigazítást, kidolgozza a jövő évi költségvetést.
A kormányalakítással megbízott Ludovic Orban az elnöki hivatalban tartott sajtónyilatkozatában felsorolta a leendő PNL-kormány néhány prioritását. Ezek között a makrogazdasági egyensúly helyreállítását, az előző kormány üzleti szférát és reálgazdaságot sújtó intézkedéseinek kijavítását, az államapparátus karcsúsítását, hatékonyságának növelését és digitalizálását, Románia "európai útjának" megerősítését, a jogállamiság megszilárdítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását említette és azt ígérte: az állampolgárok szolgálatába állítják a politikusok által kisajátított közintézményeket.
Ludovic Orban nem beszélt arról, hogy a PNL egymaga, vagy más pártokkal közösen vállalkozik-e a kormányzásra, csak reményét fejezte ki, sikerül megszereznie a beiktatásához szükséges támogatást, hogy ne tartsák tovább hatalmon a legitimitás nélkül maradt PSD-kormányt.
Töri a magyart...
Az 56 éves politikus Brassóban született, apja, a néhai Orbán Imre, Székelyudvarhelyen született, és 1948 és 1956 között a Securitate tisztje volt. Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) honlapján megtalálható adatlapjából kiderül, Orbán Imrét 1956 februárjában, hét évvel Ludovic Orban születése előtt századosi rangban helyezték tartalékos állományba. Testvére, Leonard Orban Románia EU-csatlakozása után a többnyevűségért felelős európai biztos volt a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban.
Ludovic Orban Brassóban szerzett gépészmérnöki diplomát 1988-ban, a forradalom Kézdivásárhelyen érte, ahol a szigetelőgyár gyakornok mérnökeként dolgozott. 1993-ban posztgraduális tanulmányok után a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett politikatudományi és közigazgatási diplomát.
1992-ben a Nemzeti Liberális Párt Ifjúsági Szárnyában kezdett politizálni, amely később beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba (PNL). A 90-es években két ciklusban is egy-egy bukaresti kerületi önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot, aztán kormányhivatalok vezetésével bízták meg. 2004 és 2007 között Bukarest alpolgármestere volt, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a szállításügyi tárcát vezette a Tăriceanu-kormányban. 2008-ban képviselővé választották, 2009 és 2011 között a képviselőház alelnöki tisztségét töltötte be.
2009-ben a PNL első alelnökévé, 2017 júniusától a párt elnökévé választották. 2016-ban lemondott pártja bukaresti főpolgármester-jelöltségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene. Egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján ugyanis befolyással való üzérkedéssel vádolták meg. Ötvenezer eurót kért egy üzletembertől a választási kampánya finanszírozására. A legfelsőbb bíróság azonban 2018 márciusában jogerősen felmentette a vád alól.
Az anyanyelve mellett angolul és franciául folyékonyan, magyarul és németül alapfokon beszél.
Ludovic Orban elutasítóan nyilatkozott a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok kiszélesítését kezdeményező RMDSZ-javaslatról. Egy 2019 áprilisában adott interjúban a Hotnews.ro portálnak kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az etnikai kritérium is szerepeljen a közigazgatási egységek létrehozásának a kritériumai között. Ugyanakkor azt is elmondta: azzal sem ért egyet, hogy lecsökkentsék a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket.
Csoma: Iohannisnak nem volt sok választása
A jelenlegi helyzet annyira összetett, hogy pillanatnyilag képtelenség eldönteni, jó döntés volt, vagy sem Ludovic Orban liberális politikust felkérni kormányalakításra – nyilatkozta lapunk kérdésére Csoma Botond képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke.
„Iohannisnak nem volt sok opciója, hiszen az államfőválasztás küszöbén nem engedhette meg magának, hogy ne pártjának, a liberálisoknak a javaslatát fogadja el, ami a következő miniszterelnök személyét illeti”, vélekedett Csoma Botond.
Elmondta, az RMDSZ három javaslattal állt elő az államfő meghívására sorra került konzultációkon. Ajánlották, hogy bízza RMDSZ-es miniszterelnök-jelöltre a kormányalakítást, vagy kérjen fel egy független jelöltet (például a bankszférából) egy politikusokból álló kormány létrehozására. A harmadik opció volt a liberális kormány. Azt viszont nem sikerült megtudnunk, hogy a szövetség névszerint kit javasolt a miniszterelnöki tisztségre.
Csoma Botond kifejtette: az RMDSZ alaposan mérlegelni fogja, hogy támogatja-e szavazatával a leendő Orban-kormányt, vagy sem, tekintettel a PNL-nek az utóbbi években tanúsított magyarellenes megnyilvánulásaira. De – mondta - ezúttal is „csak abból lehet főzni, ami a kamrában van”, a választék pedig köztudottan nem nagy politikai téren.
Kérdésünkre: van-e esély arra, hogy az Orban-kormányt megszavazza a parlament, a képviselő szerint korai ezt megmondani. Egyelőre azt sem lehet biztosra venni, hogy a testület határozat-képes lesz-e. Ha ugyanis a szociáldemokraták és Ponta Pro Romániájának képviselői nem jelennek meg a szavazáson, az Orban-kabinetnek nincs esélye. Ez nem azt jelenti, hogy megbukik, hanem hogy továbbra is a PSD-s ügyvezető kormány irányítja az ország dolgait. Az USR-nek is mások az érdekei: számításaik szerint minél hamarabb kerül sor előrehozott választásokra, annál több parlamenti képviselői mandátumot szerezhetnek meg, ezért is erőltetik azokat.
