Megjelent a Szabadság és az EKE – Kolozsvár 1891 turistamelléklete, az Erdély novemberi számában.
Akárcsak a másik két országból, Erdélyből is 15-en nyertünk felvételt a projektbe, amelyben szerepel egy helyi, csak a saját jelentkezőkkel szervezett program mindhárom országban, illetve három nemzetközi találkozó, ahova minden ország öt részvevőt küld. Az első nemzetközi találkozóra Kovács Lehel István csapatvezetőnkön kívül még négyen tudtunk kiutazni Szlovákiába. A hosszú és fárasztó utazást, na meg a feleslegesen elkészített, számon nem kért negatív Covid-tesztet leszámítva mindannyian kellemes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Az alig öt nap leforgása alatt rengeteg impulzus ért bennünket: finomakat ettünk, túráztunk, nyomvonalakat rögzítettünk, fényképeztünk, videóztunk, drónt reptettünk, ruszin fatemplomokat látogattunk meg, csoportmunkáztunk, ismerkedtünk, a kulturális esteken pedig ízelítőt kínáltunk saját nemzetiségünk jellegzetességeiből. A szlovákok estjén például megtapasztalhattuk, hogy „mennyivel jobb a kofola a kólánál, hogy milyen pompás a borovicska és hogy egyáltalán létezik egy korong alakú, kakaós-vaníliás ostya édesség” – ahogyan Ági, egyik csoporttársunk foglalta össze tömören. Mivel a szervezők vegyes csoportokra osztottak bennünket, sikerült összebarátkoznunk a szlovák és lengyel társainkkal is, az esti társasozások alkalmával pedig felhőtlenül szórakoztunk. A pár nap alatt közelebb kerültünk a digitális térképészethez: felmásztunk a Kremenec-csúcsra, amely éppen a szlovák-lengyel-ukrán hármashatárral esik egybe, majd túráztunk a Vihorlát-hegységben, megküzdve a velőig hatoló cudar széllel, az útvonalakat pedig GPS-készülékekkel vagy telefonokkal rögzítettük. A kapott nyomvonalat feldolgoztuk, majd részletes leírás és képösszeállítás kíséretében közzétettük a Wikiloc nevű platformon.
Erdélyben a saját helyi találkozónkat október 23–25. között tartottuk, 15 tagú csapatunkkal a mesebeli szászvidéken barangolhattunk. A rövidre, de annál tartalmasabbra sikeredett hétvégének a Barcasági Csángó Alapítvány Vendégház adott otthont Négyfaluban. Ha néhány kulcsszóban kellene összefoglalnom, hogy mi minden történt az alig másfél nap alatt, a lista így nézne ki: tartalmas előadások, elsajátított GPS-alapismeretek, természetfotózásról szóló kerekasztal-beszélgetés, kreatív kincskereső játék, ízelítő bemutató a Barcaságról és kalandos túra a Hétlétrákhoz. Házigazdánk, Kovács Lehel, a brassói és az országos EKE elnöke, ugyanakkor az Erasmus+ projekt erdélyi koordinátora mindent megtett azért, hogy kis csapatunk jól érezze magát és hasznos ismeretekkel gazdagodjon. Bevezetett minket a digitális térképészet rejtelmeibe, a város nevezetesebb pontjain végigvezető kincskereső játékkal lepett meg, amely során két nagy orientalistánk és őshazakeresőnk, Kőrösi Csoma Sándor, valamint Vámbéry Ármin kalandos útját járhattuk végig képzeletben. Az est folyamán Boros György operatőr engedett betekintést a természetfilmezés és -fotózás kulisszái mögé, konkrét példákkal szemléltetve az elmondottakat. Vasárnap gyakorlatba ültethettük a digitális térképészet terén elsajátított alapismereteinket végigjárva a Nagy-kőhavas legnépszerűbb turistaútvonalát, a Hétlétrákhoz vezető túraösvényt. A színes köntösbe öltözött természet látványa mindnyájunkat lenyűgözött, az élményt pedig csak fokozta a gyönyörű vízesések közelségének megtapasztalása, mialatt felfelé másztunk a létrákon. A tartalmas együttlétet finom ebéddel és kiértékeléssel zártuk, hazautazás előtt pedig néhányan még beiktattuk az impozáns prázsmári erődtemplom meglátogatását is.
Sok ismerettel gazdagabban várjuk a projekt soron következő további két nemzetközi találkozóját, 2021-ben először Lengyelországban, végül pedig Erdélyben.
