Lendületben a Fehér megyei néptánccsoportok
Sok a tánctábor, újdonságokra törekednek a szervezők
Sok a tánctábor, újdonságokra törekednek a szervezők
Vissza

Lendületben a Fehér megyei néptánccsoportok

Fehér megyében soha nem látott lendületre kaptak a néptánccsoportok: egyrészt annak köszönhetően, hogy jelentős anyagi támogatáshoz jutottak az anyaországi pályázatok révén, másrészt a lelkes szervezők valamint a segítő és befogadó helyi közösségek olyan sikeres együtteseket működtetnek, amelyek egyre több résztvevőt vonzzanak messzi vidékekről is. Egyik jó példa a magyarlapádi néptánctábor, amelyet idén már huszonegyedik alkalommal szerveztek meg.

Ezúttal – a szeszélyes időjárás miatt – a lapádi tabor  tevékenységei új helyszínen zajlottak, a szórványkollégiumban, amely ezzel is igazolta szükségességét.  A népszerűség és kereslet ugyanakkor “megszaporította” a tánctáborokat, megosztva a résztvevőket, ami kihívás elé állítja a szervezőket: már a jövőre gondolnak, hogy milyen újdonságokkal vonzzák magukhoz az érdeklődőket. A helyi népi kultúra érdekes vagy sajátos megközelítése is megoldás lehet. 

Néptánctábor Magyarlapádon, idén először népdalversennyel

A XXI.  Maros- és Kis-Küküllő Menti Népzene- és Néptánctábor, vagy a magyarlapádi néptánctábor – ahogyan egyszerűbben nevezik az eseményt – idei, július 8-15-e közötti megrendezése nem kis izgalmak közepette történt. Hiszen az esőzések és a falut átszelő, még ha csak egy napra is kiáradt patak,  új helyszínre kényszerítette a tevékenységeket. Ha nem lett volna a szórványkollégium, kérdésessé vált volna a tábor megszervezése is.

Nehéz helyzetbe került az esemény lebonyolítója, az Ethnika Kulturális Alapítvány, hiszen az időjárás teljesen áthúzta a terveket, már attól tartott mindenki, hogy a lapádi tábor az idén a Double Rise sorsára jut: a rossz időjárás elrettenti az érdeklődőket… Végül is, a megszokottnál kisebb létszámban ugyan, de összejött egy 200 fős vidám társaság.  Akit nem rettentett el a Facebookon keringő, árvízmosta Alszeg látványa, eljött a táborba, sőt táncolni is becsületesen megtanult.

A szervezők, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával, vásároltak egy 250 négyzetméteres sátrat, amelyet nagyon jól fel tudtak használni a táborban, és tekintve, hogy a helybéli kultúrotthon felújítási munkálatai két év óta elhúzódnak, ez biztosította a nagyobb tömeg számára szükséges teret.  A sátor egyébként hosszú távú célokat is szolgál, hiszen egy, az alapítvány által megvásárolt telken fogják véglegesen felállítani, ahol sportpályát, játszóteret és tangazdaság jellegű virágos- és zöldségeskerteket fognak kialakítani, természetesen a bentlakó és a délutáni oktatásban résztvevő diákok javára.

A lapádi résztvevők mellett a környékről Magyarbecéből, Csombordról, Lőrincrévéről, Magyarpéterfalváról és Nagyenyedről, távolabbról pedig Medgyesről, Székelyudvarhelyről és Budapestről érkeztek résztvevők, de egy Angliában élő család érdeklődését is felkeltette a népszerű tánctábor.

Minden évben, így az idén is, helybeli és meghívott néptáncoktatók foglalkoztak a kezdő, közepes szintű és haladó csoportokkal. Ezzel párhuzamosan népdaloktatás is zajlott, és rövid néprajzi ismertetőket tartottak, az idén először volt népdalverseny is, két korcsoport számára. Ezúttal Turzai Zsolt és Szabó Orsolya Magyarlapádról gondoskodtak a helyi táncok elsajátításáról, a Petőfi-programos Hajdara Tamás és Hajdara-Herczeg Hajnalka is tanítottak lapádit, ők foglalkoztak a kicsikkel, akiknek népi gyermekjátékokat, a nagyobbacskáknak pedig felvidéki és bukovinai táncokat oktattak.

A túlkínálatban a jó táborszervezők esélyesebbek

A haladókkal az alsóboldogfalvi (Udvarhelyszék) Mátéfi Csaba és Zita foglalkoztak, akik készségesen nyilatkoztak lapunknak a lapádi tábor jelentőségéről.

“Az erdélyi nagy tánctáborokra jellemzően, itt is meg van fiatalodva a sereg. Az új gárda sokkal érettebbnek, nyitottabbnak és érdeklődőbbnek tűnik, mi ebben a korban nem tudtunk ilyen jól táncolni és kevesebb érdeklődő volt. Ugyanakkor Erdélyben ugrásszerűen megnőtt a néptánctáborok száma, ez kinek jó, kinek rossz. Jó azoknak, akik jó szervezők, van jó infrastruktúrájuk és év közben is tudnak programokat szervezni, például a válaszútiak élen járnak ebben. Magyarlapád azért fontos, mert itt élő népzene- és néptánckultúra létezik, s nem sok ilyen hely van Erdélyben, és ehhez rátevődik az is, hogy jó szervezők vannak a közösségben. Itt, ebben a csodálatos református faluban nem sérült az identitás, ezért maradtak fenn ilyen tiszta formában a hagyományok. Azt is nagyon érdekesnek találom ebben a táborban, hogyan keverednek a különböző dialektusok, tájszólások”- vallotta Mátéfi Csaba, aki, miközben bemelegít a táncoktatásra, érdekes adatokat szolgáltat a régi lapádi táborokról, az Enyed környéki táncolási módról, adatközlőkről, különböző vidékek táncainak sajátosságairól.

A tábori szokásnak megfelelően, a népdal- és néptáncoktatás mellett kézműves tevékenységeket iktattak a programba, Szilágyi-Székely Melinda tanítónő és Székely-Bányai Andrea óvónő irányításával. Szerintük idén meglepően sok gyermek vett részt a foglalkozásokon, ennek ellenére eredményes munkát lehetett végezni. Változatos anyagokat és technikákat alkalmaztak, így például sokat varrtak, gyöngyöt fűztek és a kevésbé ismert quilling-technikát is alkalmazták.

Megvalósításra került két másik kedvelt program is, a helyi sajátosságú sajt- és borkóstolás, illetve a kirándulásos nap, amikor a szabadban közös bográcsozás zajlik, közös játékokat, így például a gulyázást gyakorolják, ezáltal a különböző csoportban tanulók, valamint a falubeli gyerekek és fiatalok számára lehetőség nyílik az ismerkedésre.

Sipos Ferenc: jövőre a nagy mesterekre emlékeznek

Sipos Ferenctől, az Ethnika Kulturális Alapítvány elnökétől, a Pirospántlikás zenekar prímásától a tábor szervezési körülményeiről és hangulatáról érdeklődtünk. “Nem könnyű továbbéltetni a tábort, hiszen a megszaporodott kínálat miatt megoszlanak a résztvevők. Támogatók nélkül, amelyek közül a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, a MOL és a helyi tanács segítségét szeretném megköszönni, nem is tudnánk megvalósítani a rendezvényt. A minap hallottam, hogy egy másik neves tánctábor, amelyik nagyjából velünk együtt indult, az idén elmarad, és ez engem nagyon elszomorít, hiszen nem vetélytársként tekintek rájuk. Az idén mi is szorult helyzetben voltunk, de a nehézségek leküzdésével végül gördülékenyen ment minden. Szerintem akkor lehet továbbéltetni az ilyen jellegű táborokat, ha azok nagyon specifikusak, és a helyi népi kultúrát érdekes szempontból is meg tudják közelíteni. A szervezőtársaimmal már most kigondoltuk , hogy a következő táborokban, mivel  a Maros- és Kis-Küküllő Mente adta a magyar kultúrának a legtöbb népművészeti mestert a néptáncban, név szerint a lőrincrévi Karsai Zsigmondot(1992), a magyarózdi Jakab Józsefet (2000), a szentbenedeki Vincze Árpádot (2001), a nagyvesszősi Szabó Ferencet (2005) és a magyarbecei Szántó Ferencet (2016), ezért az ő szellemi örökségükre irányítjuk majd a figyelmet. A résztvevők nemcsak néptáncot tanulnak majd, hanem emlékeznek is a példamutató személyiségekre, ráadásul az idősebb korosztály is eljön majd. Hasonlóképp az érintettek, a leszármazottak, barátok is eljönnek majd , nekik is lesz lehetőségük méltóképp megemlékezni. Az említett kitüntetettek anyagát oktatjuk és népszerűsítjük majd, hanganyaggal és nyomtatott kiadványokkal. Az első a listán talán a nemrég elhunyt Szántó Ferenc lesz” - mondta Sipos Ferenc.

A hetet a már megszokott vidám hangulatú gála illetve a virradatig tartó táncház zárta. A tánctábor kétségtelenül a környék legrégebbi és legfontosabb hagyományőrző rendezvénye, remélhetőleg sokáig fogja majd átadni az erdélyi és a magyar népi kultúra egyik ékkövét, a magyarlapádi népzenét és népi táncokat.

{Tovább olvasható még 378 szó.}
Népviseletet varrattak, csizmát készíttettek az egyesületek Ezekkel a szavakkal lehetne tömören jellemezni a Csoóri Sándor Programnak köszönhető támogatások hatását Fehér megyében, amelyek mannaként csöppentek a szórványvidék hagyományápolói számára. Mint ismeretes, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felvállalt program a népi kultúra terül
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, 

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Svájc, ahol a vonat asztalán nem borul ...
Segítsünk Gál Antóniának!
Kiosztották az Arany János- és a Gérecz ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ