Légi katasztrófát szimuláltak a kolozsvári repülőtéren

Halottakat, sebesülteket láttak el, helikopterrel szállítottak kórházba

Légi katasztrófát szimuláltak a kolozsvári repülőtéren
Sűrű fekete füsttel kezdődött és a legsúlyosabb állapotban levő sérülteknek speciális helikopterrel történő elszállításával végződött az a rendkívül összetett, számos intézmény bevonásával zajlott katasztrófavédelmi gyakorlat, amelyet csütörtökön reggel tartottak a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren. A szimulációval azt gyakorolták, hogy kinek és pontosan mit kell tennie abban az esetben, ha egy Airbus 320 típusú repülőgépnek leszállás közben hirtelen meghibásodik a futóműve, a vasmadár pedig emiatt a földnek csapódik, kettétörik. A különböző gyorsbevetési egységeknek nyilván azonnal közbe kell lépniük a sebesültek kezelésére és a halottak elszállítására, de nem mindegy, hogy mennyire tudják összehangolni a mentést, hogy segítsék, ne pedig hátráltassák egymást. S ha már ott voltunk a gyakorlaton, arra voltunk kíváncsiak: eddig melyik volt a legsúlyosabb biztonsági incidens a repülőtéren?

 

Szirénázó mentőautók, sűrű fekete füstöt kibocsátó égő gumiabroncs, le- majd felszálló katonai helikopter, rohammentősök, mentősök. Aztán kezdődik a sebesültek elosztása, a repülőgép még „ég”, ott vannak a tűzoltók, de a korbonctani intézet munkatársai is – körülbelül így festett a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér tegnap azon a meglehetősen valósághű katasztrófavédelmi szimuláción, amelyet több intézmény bevonásával tartottak.
A forgatókönyv szerint a légikikötőben leszállni készülő Airbus A320-as típusú repülőgép pilótái arra lettek figyelmesek, hogy üzemzavar keletkezett a futóműnél, képtelenek bármit tenni, kényszerleszállást kísérelnek meg, de a földhöz csapódó vasmadár kettétörik és lángra lobban. A katasztrófa során a kapitányból és első tisztből, valamint hat légiutas-kísérőből álló személyzetből és a hetven utasból tizenkilenc személy a helyszínen életét veszíti, a többiek pedig könnyebb-súlyosabb sérüléseket szenvednek.
A gépen „szerencsére” nem volt veszélyes anyag, így a speciális egységek beavatkozása elsősorban a sérült utasok megsegítésére összpontosult: a rohammentő-szolgálat munkatársai ilyen esetekre gyártott, egészségügyi felszereléssel rendelkező sátrakban az elszenvedett traumák alapján osztályozták a sérülteket. Piros jelzést kaptak azok, akiknek instabil volt a keringése vagy légzése, az orvosok légúti elzáródást, erős vérzést tapasztaltak, vagyis ha a személy élete veszélyben volt. Sárga jelzéssel látták el azokat, akik állapota 4-6 órán belül instabillá válhat – például égés, amputáció, nyílt törés, koponyasérülés a diagnózis. Könnyű minősítést kaptak azok az utasok, akik stabil állapotban voltak, tehát sürgős beavatkozást nem igényeltek: csupán zárt sérülést, kisebb lágyrész sérüléseket szenvedtek. Kék színnel jelölték a klinikai halottakat, feketével pedig azokat, akik esetében az újraélesztést sem próbálták meg, ugyanis biztosan „elhunytak”. Őket a korbonctan intézetbe „szállították”.
Megfigyelők szerint a szimuláció több szempontból nem volt eléggé valósághű: a repülőgépek csúszdáit nem engedték le, a sérültek a lépcsőkön távoztak. No meg persze egyetlen áldozat sem jajveszékelt, nem keletkezett pánikhangulat, a sérültek nem kiabáltak, ordítottak, nem keresték hozzátartozóikat, barátaikat, ismerőseiket – egyébként mondani sem kell, hogy a gyakorlat során senki sem sérült meg…
A repülőgépet a Wizz Air magyar érdekeltségű légitársaság biztosította.
Kérdésünkre válaszolva a repülőtér illetékesei elmondták: élesben az eddigi legsúlyosabb incidens tavaly január elején történt, amikor a Blue Air Bukarestből érkező gépe, erős havazás közepette, 110 utassal és hattagú kísérettel a fedélzetén mintegy 10 méterrel túlfutott a leszállópályán, de szerencsére senki sem sérült meg.